Erdélyi Gazda, 1930 (61. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-01 / 1. szám

w- : J&r'­­--/x AZ ERDÉLyi/a'AZDASÁfil/EayL^T­ TUL^JDQNÄ*^ V”'" i ,UI TELEFONN Az E. G. E. alapitó tagdíjai _____ tagdíja évi 200 lei, kisgazdák, gazdatisztek és gazd. alk. részére 150 lei. A tagok az Erdélyi QJ Gazdát 150 lej pótdi) ellenében kapják, ro 61. évfolyam.­­................­ ...............— A LAP Cluj—Kolozsvár, 1930. január hó 1.% KÖZ­­ES MEZŐGAZDASÁGI LAP 7 ERDÉLyI GAZDASÁGI EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1.-ÉN ÉS 15.-ÉN A lapfelügyelő bizottság felügyelete mellett felelős szerkesztő és kiadó: TÖRÖK BÁLINT AZ E. N. E. TITKÁRA. 1. szám. Előfizetési díj nem tagok részére: Egy évre 400 lei Negyed évre 100 lei Fél évre 200 lei Egyes szám 8 lei SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : KOLOZSVÁR, ATTILA­ UTCZA 10 SZÁM TELEFON: 158 SZÁM fiz Erdélyi Magyar Földhitelintézet céllal és man­oprostaminra. Románia magyarsága anyagilag összetörve, reményeiben, terveiben megtépászva él. Csoda-e hát, ha kétkedéssel, közömbösséggel fogadja az életlehetőségei megjavítására irányuló legreáli­sabban és legszebben kigondolt terveket is. E­­ tervek közül első helyen áll ma az Erdélyi Magyar Földhitelintézet alapításának gondolata. Én úgy éreztem első pillanattól kezdve, hogy­­ ezt minden közöny és bizalmatlanság poklán át is meg kell valósítanunk. Lássuk, miért ? A mezőgazdaság jobb években 8—10% -os jöve­delmet produkált. Természetes, hogy e mellett nem tudhatta fizetni a 26—36°/6-os bank­kamatokat. Ez a jövedelmezőségi arányszám az idén — a terményárak zuhanása következté­ben — a nulla és mínuszok között botorkál. Feltétlenül találniuk kellett a magyar pénzügyi köröknek egy olyan megoldási módot, mely a mezőgazdasággal foglalkozó közép és kisbirto­kos osztályunkat a bukástól megmenti. Ez csupán az amortizációs, hosszulejáratu kölcsön biztosításában vólffin-’ ■'■?.” tutj..ufman­dba .nem ingadozó s amely egy évben egyszer, kétszer esedékes csupán egy előre meghatározott kamat és tör­lesztés összegében. Az Erdélyi Magyar Föld­hitelintézet nem kizárólag azért alakul. Meg kell alakulnia azért is, hogy a kisajátítási állampapírokat megmentse az eladástól. A részvényjegyzések kisajátítási állampapírokkal is jegyezhetők, melyek 50%-os értékben fogad­tatnak el, mondja az alapítási tervezet. Várjon spekulációt űz-e majd ezekkel a Földhitel­­intézet ? Ki akarja-e használni az esetleges ár­folyam emelkedéseket? Nem, mert 10 évig a részvényesek nevén kezelik, kik árfolyam emel­kedése esetében bármikor visszavásárolhatják. Szembe kell itt cikk keretében még néz­nünk két aggodalommal. Egyik, hogy a ma füle hegyéig eladósodott kis- és középbirtokos osz­tályunkat 20 millió alaptőkéjű bankkal talpra lehet-e állítanunk ? Hiszen, ha komoly számítá­sokat végzünk, az az eredmény, hogy 20 millió­ból egyetlen megye fele vagy harmadrészének földhitel igényei sem elégíthetők ki. A választ erre a világon eddig ismert s minden földhitel­­intézetnél azonos különleges szervezet adja meg. A földhitelintézetek nem mint hitele­zők állanak szembe a gazdaközönséggel, hanem mint közvetítők. A hitelt nem készpénzben, hanem záloglevelekben folyósítják. E zálog­leveleknek tőzsdei árfolyamuk van és tulajdon­­képeni hitelező az, aki a zálogleveleket a tőzs­déken megvásárolja. Sőt a záloglevelek vásárlója is csak addig marad meg hitelezőnek, míg ezt magára nézve előnyösnek tartja, mert a meg­vásárolt zálogleveleket ismét bármikor eladhatja a tőzsdén. Minden földhitelintézet, tehát olyan erős, amilyen élénk a tőzsdék vételkedve az ő zálogleveleivel szemben. Ez bizalom kérdése és ahol a vezetők komolysága, a becslések lelkiismeretessége, a törlesztések pontossága el­len nincs kifogás, ott a nemzetközi tőke súlyos milliárdokat fektet bele egy 20 milliós alap­tőkéjű földhitelintézet zálogleveleinek vásárlá­sába is, vagyis a bank milliárdokat kölcsönöz­het az arra rászoruló gazdaközönségnek. Tudo­másom van arról, hogy az alapítok számoltak ezzel és a zálogleveleket vásárló külföldi tőke máris biztosítva van. A másik szintén naponként felmerülő vád és aggodalom, hogy miért nem törődnek a magyarság vezetői az iparos, a kereskedő és szellemi foglalkozást űzők osztályával és miért részesítenek egyetlen társadalmi réteget az olcsó . Ez állítás elsősorban is rém helytálló Az amor­tizációs kölcsönöket igénybevevő gazdaközönség igyekezni fog más pénzintézeteknél lévő tartozásait a földhitel­­intézethez átvinni, tehát mindazok a tartozá­sok, melyek még bankoknál vannak, fel fognak szabadulni s az igy szabaddá váló tőkék az ipar és kereskedelem igényeit fokozottabb mér­tékben elégíthetik ki, ami mérséklőleg fog hatni az ipari és kereskedelmi bankok kamatlábára is. Világos, hogy igy — közvetett után — az Erdélyi Magyar Földhitelintézet egyetemes és nem osztályérdekeket szolgál. Igaz, a törvény szigorú rendelkezése értelmében csak mező­­gazdasági ingatlannal rendelkezők lehetnek rész­vényesei, de hát lemondhat-e a magyarság egy ilyen bank számára biztosított összes törvényes előnyökről e miatt ? Kockáztathatja-e a ma­gyarság 80% árak ez új életlehetőségét csak azért, mert egyesek nem látják a speciális érdekképviselet mellett az egyetemességre háruló előnyöket ? Ez szerintem megbocsáthatatlan könnyelműség lenne. Az alakuló Erdélyi Magyar Földhitelintézet altruista. Az első nagyobb magyar pénzintézet, mely intézményesen biztosítja azt a szászok­nál természeti­s alapelvet, hogy ami jövedelem származik, az a földtől, a gazdaközönségtől jön és oda kell visszatérnie. Az alapítási tervezet 16. pontja e tekintetben így intézkedik : „Az alapítók kötelezik magukat, hogy a társaság megalko­tandó alapszabályaiban megfelelően biztosítják az elérendő nyereség legalább 10%/6-ának mező­­gazdasági kulturális célokra való fordítását. Aki valaha Nagyszebenben járt és ismeri az Erdélyi Szász Gazdasági Egylet gyönyörű mun­kálkodását, látta dolgozni vándortanárait, meg­tekintette gépcsarnokát, „Verkaufshalle“-ját, (árucsarnok) s megkérdezte, hogy mindezek miből vannak ?, azt a választ kapta : „a Boden­­kreditanstalt által biztosított évi 10% tiszta jövedelemből.“ Ezt a mezőgazdasági kultúrlehe­­tőségeket akarja népünk számára biztosítani az Erdélyi Magyar Földhitelintézet is. És ezek után fel kell tennünk a komoly kérdést, lehet-e valaki ellenünk ? Az állam törvényes előjogokat biztosít, a külföldi tőke kedvezően nyilatkozik, céljaink tiszták és be­csületesek. Szabad-e kételkednie, haboznia, passzivitásba lépnie annak a közép és kisbirtokos­­ságnak, melynek érdekében történik mindez ? Megteheti, de saját bukásának lesz napszámo­sává és a jövő épületének alapkövei helyett sírfeliratokat farag. Várjuk a válaszokat az el­hangzott toborzóra. Dr. Nagy Endre: Tengeritermésü­nk fokozásának módjai. Hogy a tengerit hasznothajtóan ter­meszthessük, illetve a termését fokozhassuk, annak első feltétele a jó talajmunka. Már az aratás nyomán végezzük el a tarlóhántást, ne várjunk azzal őszig. Ami kevés legelőt ad a tarló, azt a tengeri terméséből vesszük el legalább is duplán. Az őszi mélyszántás pedig a legelemibb követelmény, amit elmulasz­tani nem szabad, ha csak fél terméssel nem akarunk megelégedni. A tengeri a trágya iránt erősen igényes, mondhatnám, nem bí­runk olyan nagymenyiségű trágyát adni alája, amennyit meg nem hálálna. Trágya nélkül nagy termést nem is lehet elérni, ki­véve már a természettől fogva gazdag föl­dön, mint például a tőzeges talajokon. A trágyát adhatjuk alája tarlóhántáskor vagy ősszel, sőt a szükség esetén tavasszal adott trágyát is meghálálja, ebben az esetben azon­ban a leszántott trágyás földet megfelelő ál­lapotba kell hozni hengerezéssel, tömörítővel Vezérképviseletek : Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Marosvá­sárhely, Brassó, Szatmár és Arad. Biztosító r.-t. Igazgatóság: Cluj-Kolozsvár, Regele Ferdinand (Ferenc József-út) 37. sz. Saját székházában. Főképviseletek: Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Nagy­szeben, Lugos, Zilah, Szászrégen, Dés, Gyulafehérvár és Beszterce. Erdélyrészi képviselet: Az Erdélyi Gazdasági Egyesületnél, Kolozsvár, Attila­ utca 10. szám. A társaság foglalkozik a biztosítás minden ágazatával. — Más társaságnál érvényben levő biztosításokat a felelősség mellett olcsóbb díjjal átvesz. Képviseletek: Minden községben. Az Erdélyi Gazdasági Egylet tagjai díjkedvezményben részesülnek. Minden gazdának kötelessége a „Minervánál” biztosítani! 122

Next