Erdélyi Gazda, 1930 (61. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-01 / 1. szám

s­ zen magának. De ha minden tag áldoz éven­ként 500—1000 L.-t, a legszükségesebb és leg­jobb gépek a gazdakör útján mind megsze­rezhetők. A tavaszra szükséges gépeket most rendeljük meg a tél folyamán. De csak jó gyártmányt vegyünk. Információt kérjünk az E. G. E.-től. Márciusig van idő még bőven arra is, hogy tanfolyamokat rendezzünk. Tarthatunk kosárfonó, gyékény, nád, sás­fonó, fafaragó, kőfaragó tanfolyamokat. Az utasítást erre nézve az E. G. E. titkári hiva­tala mindenkor készséggel és díjtalanul meg­adja és egyebekben is minden tekintetben a kívánt felvilágosításokat. A jó ötletek és ter­vek közlését is szívesen fogadja az egylet ko­­lozsmegyei osztálya. Az E. t­. E. szintre itiunkft. a kolozsvákri multién. Az E. G. E. alapszabályai jóváhagyatván a gazdakörök megszervezésének munkájá­hoz hozzáfogott. Elsősorban Kolozsmegyében kezdte meg az egylet a szervező munkát. No­vember dereka óta megalakultak Bánffyhu­­nyadon, Farnoson, Zsobokon, Magyarbika­­lon, Kiskapuson, Nagykapuson, Gyaluban, Magyargyerővásárhelyen, Inaktelkén és Mákó­­falván. Január hó 4-én és 5-én pedig Körösfő, Sárvásár, Nyárszó, Kalotaszentkirály-Zentelke, Jákótelke és Damos községek kisgazdái tart­ják meg gazdaköri alakuló üléseiket. Legkö­zelebbről Jegenye, Sztána, Kispetri, Váralmás, Középlak, Magyarókereke, Ketesd, Szucság, Méta, Vista, Szászfenes, Magyarlóna, Magyar­­fenes, Tordaszentlászló, Magyarléta, Türe, Daróc és Bogártelke községekben kerül a gaz­daköri alakuló gyűlések kitűzésére a sor. Kb. január és február hó folyamán Kolozs megye nyugati részének magyar falvaiban mind meg fognak alakulni a gazdakörök és a ve­gyes lakosságú szomszédos községek kis­gazdái ezekbe a most megalakult gazdakö­rökbe kell bekapcsolódjanak. A vármegye nyugati részének a beszervezése után, a keleti részét veszi munkába az egylet kolozsmegyei osztálya. Álljon be minden magyar kisgazda a gazdalobogó alá, ne maradjon ki és na legyen egységbontó senki. Dolgozzon mindenki egyért és egy mindenkiért. Az Erdélyi Gazdasági Egylet alapszabályai. (Folytatás.) VII. Az igazgató-választmány. 16. §. Az igazgató-választmánynak tagjai: a) Az elnök és az alelnökök, b) 24 választott tag, kiket a közgyűlés három évre választ, c) az alapító tagok, d) a vidéki képviselőségek elnökei. 17. §. Az igazgató-választmány havon­ként egyszer rendes ülést tart, de összehívható mindannyiszor, valahányszor az elnök azt szükségesnek látja, vagy, ha annak össze­hívását az igazgató-választmány 10 tagja — az ülés tárgyainak megjelölése mellett — írásban kért 18. §. Az ülésekre tárgysorozattal el­látott meghívó küldendő minden választmányi tagnak. 19■ §• A választmányi üléseken az egylet elnöke, — ennek akadályoztatása esetén egyik alelnöke, harmadsorban egy ad hoc választott elnök — elnököt. Az ülések határozatképességéhez leg­alább hat tag jelenléte szükséges. Kizáratási indítvány tárgyalásához 12 tag jelenléte kívántatik. 20. §. Az ülések rendesen nyilvánosak, de az elnök, vagy három tag kívánságára mindig zárt ülés tartandó. 21. §. Az igazgató-választmány hatá­rozatalt mindig szótöbbséggel hozza. A sza­vazás módját az elnök határozza meg, 5 tag kívánságára a titkos szavazás elrendelendő. Kizáratási indítvány felett a döntés titkos szavazás útján történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 22. §. Az igazgató-választmány hatás­köréhez tartozik: a) Az egylet összes ügyeinek, tevékeny­ségének vezetése és irányítása; a egylet céljának és érdekeinek előmozdítása, e cél­ból közhasznú kezdeményezések; az egylet­hez beadott indítványok és kérvények fe­ltti tanácskozás és azok elintézése, egyszóval: véghatározás m­iden olyan ügyben, mely a közgyűlésnek határozottan fentartva nincsen. b) Felügyel az egylet vagyonára, azt alapszabályszerűleg kezeli és gyümölcsöző egy elhelyezi. Gondoskodik az egylet jövedelmei­nek pontos befolyásáról, azok felhasználását intézi és ellenőrzi a pénztárnok jelentéseit, felülvizsgálja és a közgyűlés által megállapí­tott összegen felüli rendkívüli kiadásokat utalványozza, vagy indokolt esetekben jóvá­hagyja. c) El nem halasztható esetekben, az egyleti vagyon erejéhez képest, a közgyűlé­siig megállapított költségvetésen túl is me­het a folyó jövedelmekből, azonban mindig csak a legközelebbi közgyűlésen teendő iga­­zolás feltétele mellett. d) Előkészíti a közgyűlés tárgyait és kitűzi annak napját. e) Megválasztja a titkáron és pénztár­nokon kívül az egylet minden más tisztvise­lőjét. f) Szervezi a vidéki képviselőségeket­g) Hivatalos utasítást ad a titkár, pénz­­tárnok, jogtanácsos és minden általa kikül­dött tag részére. h) Megállapítja az egylet ügyrendjét és a tisztviselők, segédhivatalnokok és szolga­személyzet szolgálati szabályzatát. i) Felveszi a jelet­kező tagokat, vagy — indokolás kötelezettsége nélkül — vissza­utasítja. j) Törli a tagok sorából az olyanokat, akik jogaik gyakorláséra, vagy kötelezettsé­geik teljesítésére képtelenekké váltak, az egyletnek anyagi, vagy erkölcsi kárt okoznak, vagy a köztiszteségnek meg nem felelően viselkednek. k) Szakosztályokat alakit és bizottságo­kat küld ki s azok javaslatai felett végér­vényesen határoz. 23. §. Az igazgató-választmányi ülések jegyzőkönyveit az elnök, a jegyzőkönyvet vezető és az elnök által kinevezett két, az az ülésen jelen volt tag hitelesíti. 24. §. Az igazgató-választmány nevé­ben kibocsátott ügydarabokat az elnök, vagy annak helyettese és a titkár írják alá. VIII. Az elnökség. 25. §. Az elnöki teendőket végzi: egy elnök és két alelnök, kiket a közgyűlés álta­lános szótöbbséggel 3 évre választ. 26. §. Az elnök hatásköréhez tartozik: a) képviseli az egyletet kormány, ható­ságok, egyesek és a nagyközönséggel szem­ben törvény előtt és törvényen kívül; b) a közgyűléseket és igazgató-választ­mányi üléseket összehívja, azok tanácsko­zásait vezeti, határozatait kimondja, intéz­kedik a jegyzőkönyvek hitelesítéséről és ren­delkezik a hozott határozatok végrehajtása iránt. c) joga van a szakosztályi üléseket is egybehívni, ha sürgős intézkedésre van szük­ség, vagy a szakosztályi elnökök ebben aka­dályozva vannak; d) az egylethez érkezett leiratok, átira­tok, kérvények, beadványok és indítványokat elintézi, amennyiben pedig szükségesnek látja, azokat az igazgató-választmányhoz, vagy ennek útján a közgyűléshez, a szak­osztályokhoz, vagy a bizottságokhoz utalja és egyúttal gondoskodik arról is, hogy a tárgyak az ülésekre kellően előkészíttessenek. e) A szakosztályok és bizottságok sür­gős előterjesztéseit saját felelősségére elin­tézi, vagy amennyiben szükségét látná, elő­zőleg az igazgató-választmányhoz utalja. f) Ellenőrzi a szakosztályok és bizott­ságok működését. ff) Állandó felügyeletet gyakorol a tiszt­viselők, segédhivatalnokok, szolgaszemélyzet, az egylet működése, vagyona és ügykezelése felett, az igazgató-választmány által megál­lapított ügyrend és szolgálati szabályzat, valamint a közgyűlés által megállapított fe­gyelmi szabályzat keretén belül. h) A közgyűlés által elrendelt, vagy a választmány határozata szerint teendő kia­dásokat utalványozza. i) A pénztárt a titkár, vagy valamely választmányi taggal együttesen évenként leg­alább egyszer — előzetes értesítés nélkül — megvizsgálja s e vizsgálatról szóló jegyző­könyvet a választmány elé terjeszti. j) Az egyletet érdeklő jogügyleteket meg­köti az igazgató-választmány, illetve a köz­gyűlés jóváhagyása mellett. k) Alkalmazza — a költség­etés keretén belül — a segéd­hivatalnokokat és szolga­személyzetet. 27. §. Az egylet nevében kelt megha­­talmazásokat, okmányokat, bizonyitványokat­­utalványokat és hivatalos levelezéseket az elnök a titkárral együtt írja alá. 28 §. Az elnöke akadályoztatása ese­tén minden teendőre nézve az alelnökök — választási sorrend szerint — helyettesítik és képviselik. 29. §. A szakosztályok az egyletnek állandó jellegű bizottságai. A szakosztályok számát és működési körét az igazgató-vá­lasztmány állapítja meg, úgyszintén azok elnökeit is kijelöli. 30. §. Minden szakosztály maga álla­pítja meg ügyrendjét s ha szükségesnek látja — a hozzá besorolt tagokon kivül — tagjai létszámát elismert szakférfiak beválasz­tásával növelheti, egyes esetekben tárgyalá­saira nem egyleti tagokat is meghívhat. 31. §. A szakosztály előadó-jegyzőit az egylet elnöke jelöli ki az egylet tagjai, vagy tisztviselői közül. 32. §. A szakosztályok ülésein minden érdeklődő egyleti tagnak megjelenési joga van. 33. §. A szakosztályok teendői: a) Véleményadás minden kérdésben, melyet az igazgató-választmány oda áttesz. b) Felmerülő szükség esetén kezde­ményező indítványok tétele. 34. §. A szakosztályok jegyzőkönyvei, hitelesítve a szakosztály elnöke által, mindig bemutatandók az igazgató-választmánynak s az azokban foglalt határozatok minden eset­ben és bármely irányban csak az igazgató­választmány jóváhagyása után — és azáltal végrehajtva — érvényesülhetnek. X. Bizottságok, 35. §. Bizottságokat — mindig ideigle­nes jelleggel és felmerült egy, vagy több eset alkalmából, vagy kérdések előkészítése céljából — kiküldhetnek: a közgyűlés, az igazgató-választmány és a szakosztályok. 36. §. A bizottságok tagjainak száma 5-nél csak rendkívüli esetekben lehet több. 37. §. Minden bizottságnak hivatalból tagjai: az elnök, az alelnökök és a titkár. 38. §. A bizottságok javaslatai felett végérvényesen mindig az igazgató-választ­mány, vagy a közgyűlés határoz. 39. §. Az egylet állandó jellegű bizott­ságai : IX. Szakosztályok: Erdélyi Gazda Január 1.

Next