Erdélyi Gazda, 1930 (61. évfolyam, 1-24. szám)
1930-01-01 / 1. szám
s zen magának. De ha minden tag áldoz évenként 500—1000 L.-t, a legszükségesebb és legjobb gépek a gazdakör útján mind megszerezhetők. A tavaszra szükséges gépeket most rendeljük meg a tél folyamán. De csak jó gyártmányt vegyünk. Információt kérjünk az E. G. E.-től. Márciusig van idő még bőven arra is, hogy tanfolyamokat rendezzünk. Tarthatunk kosárfonó, gyékény, nád, sásfonó, fafaragó, kőfaragó tanfolyamokat. Az utasítást erre nézve az E. G. E. titkári hivatala mindenkor készséggel és díjtalanul megadja és egyebekben is minden tekintetben a kívánt felvilágosításokat. A jó ötletek és tervek közlését is szívesen fogadja az egylet kolozsmegyei osztálya. Az E. t. E. szintre itiunkft. a kolozsvákri multién. Az E. G. E. alapszabályai jóváhagyatván a gazdakörök megszervezésének munkájához hozzáfogott. Elsősorban Kolozsmegyében kezdte meg az egylet a szervező munkát. November dereka óta megalakultak Bánffyhunyadon, Farnoson, Zsobokon, Magyarbikalon, Kiskapuson, Nagykapuson, Gyaluban, Magyargyerővásárhelyen, Inaktelkén és Mákófalván. Január hó 4-én és 5-én pedig Körösfő, Sárvásár, Nyárszó, Kalotaszentkirály-Zentelke, Jákótelke és Damos községek kisgazdái tartják meg gazdaköri alakuló üléseiket. Legközelebbről Jegenye, Sztána, Kispetri, Váralmás, Középlak, Magyarókereke, Ketesd, Szucság, Méta, Vista, Szászfenes, Magyarlóna, Magyarfenes, Tordaszentlászló, Magyarléta, Türe, Daróc és Bogártelke községekben kerül a gazdaköri alakuló gyűlések kitűzésére a sor. Kb. január és február hó folyamán Kolozs megye nyugati részének magyar falvaiban mind meg fognak alakulni a gazdakörök és a vegyes lakosságú szomszédos községek kisgazdái ezekbe a most megalakult gazdakörökbe kell bekapcsolódjanak. A vármegye nyugati részének a beszervezése után, a keleti részét veszi munkába az egylet kolozsmegyei osztálya. Álljon be minden magyar kisgazda a gazdalobogó alá, ne maradjon ki és na legyen egységbontó senki. Dolgozzon mindenki egyért és egy mindenkiért. Az Erdélyi Gazdasági Egylet alapszabályai. (Folytatás.) VII. Az igazgató-választmány. 16. §. Az igazgató-választmánynak tagjai: a) Az elnök és az alelnökök, b) 24 választott tag, kiket a közgyűlés három évre választ, c) az alapító tagok, d) a vidéki képviselőségek elnökei. 17. §. Az igazgató-választmány havonként egyszer rendes ülést tart, de összehívható mindannyiszor, valahányszor az elnök azt szükségesnek látja, vagy, ha annak összehívását az igazgató-választmány 10 tagja — az ülés tárgyainak megjelölése mellett — írásban kért 18. §. Az ülésekre tárgysorozattal ellátott meghívó küldendő minden választmányi tagnak. 19■ §• A választmányi üléseken az egylet elnöke, — ennek akadályoztatása esetén egyik alelnöke, harmadsorban egy ad hoc választott elnök — elnököt. Az ülések határozatképességéhez legalább hat tag jelenléte szükséges. Kizáratási indítvány tárgyalásához 12 tag jelenléte kívántatik. 20. §. Az ülések rendesen nyilvánosak, de az elnök, vagy három tag kívánságára mindig zárt ülés tartandó. 21. §. Az igazgató-választmány határozatalt mindig szótöbbséggel hozza. A szavazás módját az elnök határozza meg, 5 tag kívánságára a titkos szavazás elrendelendő. Kizáratási indítvány felett a döntés titkos szavazás útján történik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 22. §. Az igazgató-választmány hatásköréhez tartozik: a) Az egylet összes ügyeinek, tevékenységének vezetése és irányítása; a egylet céljának és érdekeinek előmozdítása, e célból közhasznú kezdeményezések; az egylethez beadott indítványok és kérvények feltti tanácskozás és azok elintézése, egyszóval: véghatározás miden olyan ügyben, mely a közgyűlésnek határozottan fentartva nincsen. b) Felügyel az egylet vagyonára, azt alapszabályszerűleg kezeli és gyümölcsöző egy elhelyezi. Gondoskodik az egylet jövedelmeinek pontos befolyásáról, azok felhasználását intézi és ellenőrzi a pénztárnok jelentéseit, felülvizsgálja és a közgyűlés által megállapított összegen felüli rendkívüli kiadásokat utalványozza, vagy indokolt esetekben jóváhagyja. c) El nem halasztható esetekben, az egyleti vagyon erejéhez képest, a közgyűlésiig megállapított költségvetésen túl is mehet a folyó jövedelmekből, azonban mindig csak a legközelebbi közgyűlésen teendő igazolás feltétele mellett. d) Előkészíti a közgyűlés tárgyait és kitűzi annak napját. e) Megválasztja a titkáron és pénztárnokon kívül az egylet minden más tisztviselőjét. f) Szervezi a vidéki képviselőségeketg) Hivatalos utasítást ad a titkár, pénztárnok, jogtanácsos és minden általa kiküldött tag részére. h) Megállapítja az egylet ügyrendjét és a tisztviselők, segédhivatalnokok és szolgaszemélyzet szolgálati szabályzatát. i) Felveszi a jeletkező tagokat, vagy — indokolás kötelezettsége nélkül — visszautasítja. j) Törli a tagok sorából az olyanokat, akik jogaik gyakorláséra, vagy kötelezettségeik teljesítésére képtelenekké váltak, az egyletnek anyagi, vagy erkölcsi kárt okoznak, vagy a köztiszteségnek meg nem felelően viselkednek. k) Szakosztályokat alakit és bizottságokat küld ki s azok javaslatai felett végérvényesen határoz. 23. §. Az igazgató-választmányi ülések jegyzőkönyveit az elnök, a jegyzőkönyvet vezető és az elnök által kinevezett két, az az ülésen jelen volt tag hitelesíti. 24. §. Az igazgató-választmány nevében kibocsátott ügydarabokat az elnök, vagy annak helyettese és a titkár írják alá. VIII. Az elnökség. 25. §. Az elnöki teendőket végzi: egy elnök és két alelnök, kiket a közgyűlés általános szótöbbséggel 3 évre választ. 26. §. Az elnök hatásköréhez tartozik: a) képviseli az egyletet kormány, hatóságok, egyesek és a nagyközönséggel szemben törvény előtt és törvényen kívül; b) a közgyűléseket és igazgató-választmányi üléseket összehívja, azok tanácskozásait vezeti, határozatait kimondja, intézkedik a jegyzőkönyvek hitelesítéséről és rendelkezik a hozott határozatok végrehajtása iránt. c) joga van a szakosztályi üléseket is egybehívni, ha sürgős intézkedésre van szükség, vagy a szakosztályi elnökök ebben akadályozva vannak; d) az egylethez érkezett leiratok, átiratok, kérvények, beadványok és indítványokat elintézi, amennyiben pedig szükségesnek látja, azokat az igazgató-választmányhoz, vagy ennek útján a közgyűléshez, a szakosztályokhoz, vagy a bizottságokhoz utalja és egyúttal gondoskodik arról is, hogy a tárgyak az ülésekre kellően előkészíttessenek. e) A szakosztályok és bizottságok sürgős előterjesztéseit saját felelősségére elintézi, vagy amennyiben szükségét látná, előzőleg az igazgató-választmányhoz utalja. f) Ellenőrzi a szakosztályok és bizottságok működését. ff) Állandó felügyeletet gyakorol a tisztviselők, segédhivatalnokok, szolgaszemélyzet, az egylet működése, vagyona és ügykezelése felett, az igazgató-választmány által megállapított ügyrend és szolgálati szabályzat, valamint a közgyűlés által megállapított fegyelmi szabályzat keretén belül. h) A közgyűlés által elrendelt, vagy a választmány határozata szerint teendő kiadásokat utalványozza. i) A pénztárt a titkár, vagy valamely választmányi taggal együttesen évenként legalább egyszer — előzetes értesítés nélkül — megvizsgálja s e vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet a választmány elé terjeszti. j) Az egyletet érdeklő jogügyleteket megköti az igazgató-választmány, illetve a közgyűlés jóváhagyása mellett. k) Alkalmazza — a költségetés keretén belül — a segédhivatalnokokat és szolgaszemélyzetet. 27. §. Az egylet nevében kelt meghatalmazásokat, okmányokat, bizonyitványokatutalványokat és hivatalos levelezéseket az elnök a titkárral együtt írja alá. 28 §. Az elnöke akadályoztatása esetén minden teendőre nézve az alelnökök — választási sorrend szerint — helyettesítik és képviselik. 29. §. A szakosztályok az egyletnek állandó jellegű bizottságai. A szakosztályok számát és működési körét az igazgató-választmány állapítja meg, úgyszintén azok elnökeit is kijelöli. 30. §. Minden szakosztály maga állapítja meg ügyrendjét s ha szükségesnek látja — a hozzá besorolt tagokon kivül — tagjai létszámát elismert szakférfiak beválasztásával növelheti, egyes esetekben tárgyalásaira nem egyleti tagokat is meghívhat. 31. §. A szakosztály előadó-jegyzőit az egylet elnöke jelöli ki az egylet tagjai, vagy tisztviselői közül. 32. §. A szakosztályok ülésein minden érdeklődő egyleti tagnak megjelenési joga van. 33. §. A szakosztályok teendői: a) Véleményadás minden kérdésben, melyet az igazgató-választmány oda áttesz. b) Felmerülő szükség esetén kezdeményező indítványok tétele. 34. §. A szakosztályok jegyzőkönyvei, hitelesítve a szakosztály elnöke által, mindig bemutatandók az igazgató-választmánynak s az azokban foglalt határozatok minden esetben és bármely irányban csak az igazgatóválasztmány jóváhagyása után — és azáltal végrehajtva — érvényesülhetnek. X. Bizottságok, 35. §. Bizottságokat — mindig ideiglenes jelleggel és felmerült egy, vagy több eset alkalmából, vagy kérdések előkészítése céljából — kiküldhetnek: a közgyűlés, az igazgató-választmány és a szakosztályok. 36. §. A bizottságok tagjainak száma 5-nél csak rendkívüli esetekben lehet több. 37. §. Minden bizottságnak hivatalból tagjai: az elnök, az alelnökök és a titkár. 38. §. A bizottságok javaslatai felett végérvényesen mindig az igazgató-választmány, vagy a közgyűlés határoz. 39. §. Az egylet állandó jellegű bizottságai : IX. Szakosztályok: Erdélyi Gazda Január 1.