Erdélyi Gazda, 1932 (63. évfolyam, 1. szám)
1932-02-28 / 1. szám, Rendkívüli kiadás
A LAP AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET TULAJDONA. TELEFON : 158 szám. Az E. N. E. alapító tagdíja 2000 lei, rendes tagdíja évi 200 lej, kisgazdák, gazdatisztek és gazd. alk. részére 150 lej. A tagok az Erdélyi Q4 Gazdát 150 lej pótdij ellenében kapják, ro AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN HÓ 1.-ÉN ÉS 15.-ÉN A lapfelügyelő bizottság felügyelete mellett felelős szerkesztő és kiadó : TÖRÖK BÁLINT AZ E. O. E. TITKARA. Rendkívüli kiadás 63. évfolyam. Cluj- Kolozsvár, 1932. február hó 28. 1. szám. Erdélyi gazda KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOLOZSVÁR, ATTILA UTCZA 10 SZÁM TELEFON: 158 SZÁM Előfizetési dij nem tagok részére: Egy évre 400 lei Negyed évre 100 lei Fél évre 200 lei Egyes szám 8 lei Közgyűlési meghívó. Az Erdélyi Gazdasági Egylet Kolozsvárt, 1932. évi március hó 6-án, vasárnap,, d. e. 11 órakor az egylet Attila utca 10. szám alatti székházában rendes közgyűlést tart, melyre az egylet tagjait tisztelettel meghivjuk. Kolozsvár, 1932. február hó 16. Dr. Gr. Bethlen György sk. Török Bálint sk. elnök, titkár. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az igazgató-választmány jelentése a az egylet 1931. évi működéséről. 3. Pénztári jelentés a zárszámadásokról és ezzel kapcsolatban az 1932. évi költségelőirányzat megállapítása. 4. Időközi választások. 5. Esetleges indítványok. Meghívó. Az Erdélyi Gazdasági Egylet igazgatóválasztmánya Kolozsvárt, 1932. évi március hó 6-án, vasárnap d. e. fél 10 órakor az egyesület Attila utca 10. szám alatti székházában rendes ülést tart, melyre a választmány tisztelt tagjait meghívják. Kolozsvár, 1932. február hó 15. Az elnökség. Az E. G. E. igazgató-választmányának 1932. évi március hó 6-án tartanán közgyűlése elé terjesztendő jelentése. Tisztelt Közgyűlés! Az E. G. E. 1931. évi működését tárgyaló jelentésünket az alábbiakban van szerencsénk a Tisztelt Közgyűlés elé terjeszteni, kérve, hogy azt tudomásul véve, az igazgató-választmánynak a felmentést megadni szíveskedjék. Az E. G. E. igazgató-választmánya nevében: Szász István, alelnök, Dr. Páter Béla, Dr. Barkó Ákos, ig.-vál. tag. ig.-vál. tag. Török Bálint, titkár. __ Az E. G. E. egy éve. ^ Az E. G. E. munkásságának jelentékeny részét az 1931. évben is Erdély magyar kisgazdaközönségének gazdakörökbe való tömörítésére fordította. E munkát már 1929. évben megkezdte az egylet, amelynek eredményeként az 1931. évben újabb 37 gazdakör alapszabályát hagyta jóvá a kolozsvári törvényszék és 15 gazdakör szervezeti szabálya van jóváhagyásra beterjesztve jelenleg. sorába 2 új tag, a rendes tagok sorába 32 új tag. Elhunyt 5 éstöröltetett 21 tag, így az egyesület taglétszáma 1931. december 31-én összesen 888, a múlt évi 880 taggal szemben. A Szőlészeti és Borászti Szakosztály a lefolyt évben több bemutatót rendezett a gyümölcsfák kártevő rovarai ellen való védekezési módok bemutatása és ismertetése céljából. Így Kolozsvárt 2 ízben, Tordán, Bánffyhunyadon és Gyulafehérváron. A bemutatón dr. Páter Béla ny. gazd. akad. igazgató, igazgató-választmányi tag és Török Bálint egyleti titkár tartottak ismeretterjesztő előadásokat. A Szakosztály Schöppner Sámuel ny. szőlészeti és borászati felügyelő szőlőoltvány iskola tulajdonos szives felajánlása folytán és szén.éyes vezetése mellett Királyfalván egy heti tartó ingyenes szőlőoltvány készítő tanfolyamot rendezett a kisgazdák részére. A Cukorrépatermelői Szakosztály folytatta programmszerű munkásságát a termelés szervezése termelői érdekek védelme terén. A répa átadásokhozellenőröket küldött ki minden átadó állomáshoz így az itt-ott felmerülő nézeteltérések nagyrészben elkerülhetők és simán elintézhetők voltak. A Szakosztálynak az aradi tagozata 5, a marosvásárhelyi 3 ülést tartott. A Szakosztály a Barcasági Cukorrépatermelők Szövetségével állandó szoros kapcsolatot tartott fenn és a termelők és gyárak képviselőiből alakított Bukarestben működő vegyes bizottságban, mely a termelési feltételek és árak megállapí-' tására van hivatva, képviseltette magát. A termelés szervezése és elosztása terén sajnos nacionalizálási törekvések voltak, amelyek semmiesetre sem használtak és fognak használni az ügynek. A Szakosztály marosvásárhelyi tagozata a Marosmegyei Mezőgazdasági Kamara égisze alatt külön vált az E. G. E.-től, önálló szövetséget alkotván. Az E. G. E. Kolozsmegyei Szakosztálya élénk tevékenységet fejtett ki elsősorban is a vármegye kisgazdaközönségének megszervezése terén. Nagyobb mennyiségű vetőmagot osztott ki, tenyészállatokat közvetített a gazdaköröknek és azok árának kifizetéséhez kölcsönt szerzett. Nagyobb tömegben szerzett be ekéket a Szakosztály és több ezer darab gyümölcsfa csemetét és szőlőoltványt osztott ki 30—40%-os kedvezmények mellett. Több gazdasági előadást tartott, 16 esetben gazdasági tárgyú filmbemutatóval. A Növénytermelési és Értékesítési Szakosztály szaktanácsokkal szolgált az egyesület tagjainak növénytermelési, növénynemesítési, műtrágyázási stb. kérdésekben. Az E. G. E. Irodalmi és Könyvkiadó Vállalati Szakosztályának kiadásában eddig 63 füzet jelent meg. Ezekből jelenleg 19 kiadvány van raktáron, amelyek a tagok rendelkezésére állanak igen olcsó árakon. A Dohánytermelési Szakosztály a dohánytermelők sérelmeinek megállapítását és orvoslását tűzte ki célul. A sérelmek orvoslása érdeAz 1931. évben felvétetett az alapító tagok kébeni Szakosztály úgy a Monopol vezérigazgatóságához, mint a kormányhoz felírt több ízben, azonban eredménytelenül. A dohárnybeváltás a lefolyt évben is a termelés negyedértékén történt, amiért az idén már sok gazda felhagy a dohánytermeléssel. A dohánytermelőksérelmeinek az állami Monopolcikkek vezérigazgatósága előtt való feltárását a Szakosztály felkérése folytán dr. Jósika János kamarai képviselő, ig.-vál. tag volt szíves vállalni. A Biztosítási Szakosztály biztosítási ügyekben állott a gazdaközönség szolgálatára. A tagoknak a „Minerva“ Biztosító R.-T.-ot ajánlotta és ajánlja, mint egyedüli kisebbségi és kartelen kívül álló, legolcsóbb díjtételekkel dolgozó biztositó intézetet, mely vitás esetekben aláveti magát az E. G. E. által delegálandó szakbizottság döntésének. Mezőgazdasági háziipari és kisállatkiállitás Marosvásárhelyen. Az egylet az 1931. év őszén szept. 3—6 napjain Marosvásárhelyen a Marosmegyei Föőmives Szövetséggel karöltve mezőgazdasági ipari- és kisállatkiállítást rendezett. Az Erdélyi Magyar kisebbségi nők központi titkársága háziipari vitagyűlést, az E. G. E. szakosztályai szakelőadásokat, az Erdélyi Méhész Egyesület méhészeti vándorgyűlést, a Kerületi Dalosszövetség hangversenyt, a Szövetkezeti Központok szövetkezeti szakértekezleteket, a Marosvásrhelyi Vadásztársaság galamblövő és kotorék versenyt, a M. F. Sz. Sport Szakosztálya sportünnepélyt, az E. G. E. Lótenyésztési Szakosztálya úri- és kisgazdafogat versenyt rendezett. A kiállításnak úgy a mezőgazdasági mint ipari, háziipari, baromfi, méhészeti sbt. csoportjai igen gazdagok, változatosak és tanulságosak voltak. A kiállítás igen látogatott volt és azt több ezer főre menő közönség látogatta meg. A kiállítás úgy erkölcsileg, mint anyagilag jól sikerült és arról az E. G. hasábjain részletes beszámoló jelent meg. Tanulmányi kirándulást rendezett az egylet Magyarországra a budapesti tenyészállatvásárra. E kirándulásnak 150 résztvevője volt. Gyümölcsészeti tanulmányi kirándulások Bályokra. A gyümölcsészeti gazdaközönség kívánságára az egyesület két gyümölcsészetirándulást rendezett Bályokra a Chinoin Vegyészeti gyár növényvédelmi szempontból mintaszerűen kezelt bérgyümölcsösének megtekintésére. Gyümölcsfa csemete közvetítés. Az 1931. évben az egyesület közel 10.000 darab csemetét osztott ki tagjai között kedvezményes árak mellett. Ezenkívül az erdőgondnokságok útján erdősítési célokra is nagyobb mennyiségű erdei facsemetét szerzett a tagok részére. Baromfitenyésztési tanfolyam. A Gazdasági és hitelszövetkeztek Szövetségével karöltve az egylet állattenyésztési Szakosztálya baromfitenyésztési tanfolyamot rendezett, amelyen mintegy 40 férfi és női hallgató vett részt. A tanfolyamon 1000 darab csibével a mesterséges csibe nevelés természetben is bemutatásra került.