Erdélyi Gazda, 1932 (63. évfolyam, 1. szám)

1932-02-28 / 1. szám, Rendkívüli kiadás

Rendkívüli kiadás 63. évfolyam. Cluj* Kolozsvár, 1932. február hó 28. 1. szám. Erdélyi gazda KÖZ- ES MEZÓOAZDASAGI LAP A LAP AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET TULAJDONA. TELEFON : 158 szám. AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN HÓ l.-ÉN ÉS 15.-ÉN SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOLOZSVÁR, ATT1LA-UTCZA 10 SZÁM TELEFON: 158 SZÁM Az E. ű. E. alapitő tagdíja 2000 lei, rendes tagdíja évi 200 lei, kisgazdák, gazdatisztek és gazd. alk. részére 150 lei. A tagok az Erdélyi Q4 Gazdát 150 lej pótdij ellenében kapják, ro A lapfelügyelő bizottság felügyelete mellett felelős szerkesztő és kiadó : TÖRÖK BÁLINT AZ E. O. E. TITKARA. Előfizetési dij nem tagok részére: Egy évre 400 lei Negyed évre 100 lei Fél évre 200 lei Egyes szám 8 lei Közgyűlési meghívó. Az 1931. évben felvétetett az alapitó tagok kében i Szakosztály úgy a Monopol vezér-Az Erdélyi Gazdasági Egylet Kolozsvárt, 1932. évi március hó 6-án, vasárnap,, d. e. 11 órakor az egylet Attila-utca 10. szám alatti székhazában rendes közgyűlést tart, melyre az egylet tagjait tisztelettel rneghiv­­j uk. Kolozsvár, 1932. február hó 16. Dr. Gr. Bethlen György sk. Török Bálint sk. elnök. titkár. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Az igazgató-választmány jelentése a az egylet 1931. évi működéséről. 3. Pénztári jelentés a zárszámadásokról és ezzel kapcsolatban az 1932. évi költségelő­irányzat megállapítása. 4. Időközi választások. 5. Esetleges indítványok. Meghívó. Az Erdélyi Gazdasági Egylet igazgató­választmánya Kolozsvárt, 1932. évi március hó 6-án, vasárnap d. e. fél 10 órakor az egye­sület Attila-utea 10. szóm alatti székházéban rendes ülést tart, melyre a választmány tisztelt tagjait meg­hívjuk. Kolozsvár, 1932. február hó 15. Az elnökség. Az E. 6. E. igazgató-választmányának 1932. évi március ha 6-án tartanon közgyű­lése elé terjesztendő jelentése. Tisztelt Közgyűlés! Az E. G. E. 1931. évi működését tárgyaló jelentésünket az alábbiakban van szerencsénk a Tisztelt Közgyűlés elé terjeszteni, kérve, hogy azt tudomásul véve, az igazgató-választ­mánynak a felmentést megadni szíveskedjék. Az E. G. E. igazgató-választmánya ne­vében: Szász István, alelnök. ür. Páter Béla, Dr. Barkó Ákos, ig.-vál. tag. ig.-vál. tag. Török Bálint, titkár. __ Az E. G. E. egy éve. ^ Az E. G. E. munkásságának jelentékeny részét az 1931. évben is Erdély magyar kis­gazdaközönségének gazdakörökbe való tömö­rítésére forditotta. E munkát már 1929. évben megkezdte az egylet, amelynek eredménye­ként az 1931. évben újabb 37 gazdakör alapsza­bályát hagyta jóvá a kolozsvári törvényszék és 15 gazdakör szervezeti szabálya van jóváha­gyásra beterjesztve jelenleg. sorába 2 uj tag, a rendes tagok- sorába 32 uj tag. Elhunyt 5 és 'töröltetett 21 tag. így az egyesület taglétszáma 1931. dece'mber 31-én összesen 888, a mult évi 880 taggal szemben. A Szőlészeti- és Borászti Szakosztály a le­folyt évben több bemutatót rendezett a gyü­mölcsfák kártevő rovarai ellen való védeke­zési módok bemutatása és ismertetése céljá­ból. Így Kolozsvárt 2 ízben, Tordán, Bánffy­­hunyadon és Gyulafehérváron. A bemutatón dr. Páter Béla ny. gazd. akad. igazgató, igazgató-választmányi tag és Török Bálint egyleti titkár tartottak ismeretterjesztő elő­adásokat. A Szakosztály Schöppner Sá­muel ny. szőlészeti és borászati felügyelő szőlőoltvány iskola tulajdonos szives felaján lása folytán és szén. ’.yes vezetése mellett Ki­rályfalván egy héti tartó ingyenes szőlőolt­vány készítő tanfolyamoi rendezett a kisgaz­dák részére. A Cukorrépaternielői Szakosztály folytatta programmszerii munkásságát a termelés szer­vezése termelői érdekek védelme terén. Á répa átadásokhoz -ellenőröket küldött ki minden át­adó állomáshoz igy az iit-ott felmerülő nézet­­eltérések nagyrészben elkerülhetők és simán elintézhetők voltak. A Szakosztálynak az aradi tagozata 5, a marosvásárhelyi 3 ülést tartott. A Szakosztály a Bareasági Cukorrépatermelők Szövetségé­vel állandó szoros kapcsolatot tartott fenn és a termelők és gyárak képviselőiből alakított Bukarestben működő vegyes bizottságbau, mely a termelési feltételek és árak megállapi-' fására van hivatva, képviseltette magát. A termelés szervezése és elosztása terén sajnos naeionalizálási törekvések voltak, ame­lyek semmiesetre sem használtak és fognak használni az ügynek. A Szakosztály marosvá­­sárhelyi tagozata a Marosmegyei Mezőgazda­­sági Kamara égisze alatt külön vált az E. G. E.-től, önálló szövetséget alkotván. Az E. G. E. Koiozsinegyci Szakosztálya élénk tevékenységet fejtett ki elsősorban is a vármegye kisgazdaközönségének megszerve­zése terén. Nagyobb mennyiségű vetőmagot osztott ki, tenyészállatokat közvetített a gaz­daköröknek és azok árának kifizetéséhez köl­csönt szerzett. Nagyobb tömegben szerzett be ekéket a Szakosztály és több ezer darab gyü­mölcsfa csemetét és szőlőoltványt osztott ki 30—40%-os kedvezmények mellett. Több gaz­dasági előadást tartott, 16 esetben gazdasági tárgyú filmbemutatóval, A Növénytermelési és Értékesítési Szak­osztály szaktanácsokkal szolgált az egyesület tagjainak növénytermelési, növénynemesitési, rniitrágyázási stb. kérdésekben. Az E. G. E. Irodalmi és Könyvkiadó Vál­lalati Szakosztályának kiadásában eddig 63 füzet jelent meg. Ezekből jelenleg 19 kiad­vány van raktáron, amelyek a tagok rendel­kezésére állanak igen olcsó árakon. A Dohánytermelési Szakosztály a dobány­­termelők sérelmeinek megállapítását és orvos­lását tűzte ki célul. A sérelmek orvoslása érde­igazgatóságához, mint a kormányhoz felirt több Ízben, azonban eredménytelenül. A do­háriybeváltás a lefolyt évben is a termelés negyedértékén történt, amiért az idén már sok gazda felhagy a dohánytermeléssel. A do­hánytermelők -sérelmeinek az állami Monopol­cikkek vezérigazgatósága előtt való feltárását a Szakosztály felkérése folytán br. Jósika János kamarai képviselő, ig.-vál. tag volt szi­ves vállalni. A Biztosítási Szakosztály biztositási ügyekben állott a gazdaközönség szolgálatára. A tagoknak a „Minerva“ Biztositó R.-T.-ot ajánlotta és ajánlja, mint egyedüli kisebbségi és kartelen kívül álló, legolcsóbb díjtételekkel dolgozó biztositó intézetet, mely vitás esetek­ben aláveti magát az E. G. E. által delegá­landó szakbizottság döntésének. Mezőgazdasági háziipari és kisállatkiálli­­íás Marosvásárhelyen. Az egylet az 1931. év őszén szept. 3—6 napjain Marosvásárhelyen a Marosmegyei Föklmives Szövetséggel kar­öltve mezőgazdasági ipari- és kisállatkiálli­­tást rendezett. Az Erdélyi Magyar kisebbségi nők központi titkársága háziipari vitagyülést, az E. G. E. szakosztályai szakelőadásokat, az Erdélyi Méhész Egyesület méhészeti vándor­gyűlést, a Kerületi Dalosszövetség hangver­senyt, a Szövetkezeti Központok szövetkezeti szakértekezleteket, a Marosvásrhelyi Vadász­­társaság galamblövő és kotorék versenyt, a M. F. Sz. Sport Szakosztálya sportünnepélyt, az E. G. E. Lótenyésztési Szakosztálya úri- és kisgazdafogat versenyt rendezett. A kiállítás­nak úgy a mezőgazdasági mint ipari, házi­ipari, baromfi, méhészeti sbt. csoportjai igen gazdagok, változatosak és tanulságosak vol­tak. A kiállítás igen látogatott volt és azt több ezer főre menő közönség látogatta meg. A kiállítás úgy erkölcsileg, mint anyagilag jól sikerült és arról az E. G. hasábjain részle­tes beszámoló jelent meg. Tanulmányi kirándulást rendezett az egy­let Magyarországra a budapesti tenyészállat­vásárra. E kirándulásnak 150 résztvevője volt. Gyümölcsészeti tanulmányi kirándulások Bályokra. A gyümölcsészeti gazdaközönség kívánságára az egyesület két gyümölcsészeti ^rándulást rendezett Bályokra a Chinoin Vegyészeti gyár növényvédelmi szempontból mintaszerűen kezelt bérgyümölcsösének meg­tekintésére. Gyümölcsfa csemete közvetítés. Az 1931. évben az egyesület közel 10.000 darab csemetét osztott ki tagjai között kedvezményes árak mellett. Ezenkívül az erdőgondnokságok ut­ján erdősítési célokra is nagyobb mennyiségű erdei facsemetét szerzett a tagok részére. Baromfitenyésztési tanfolyam. A Gazdasági és hitelszövetkeztek Szövetségével karöltve az egylet állattenyésztési Szakosztálya baromfi­­tenyésztési tanfolyamot rendezett, amelyen mintegy 40 férfi és női hallgató vett részt. A tanfolyamon 1000 darab csibével a mestersé­ges csibe nevelés természetben is bemutatásra került.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék