Erdélyi Gazda, 1944 (73. évfolyam, 15-35. szám)
1944-04-09 / 15. szám
114. oldal. Erdélyi Gazda 1944. április 9. Kicsi helyen főbb értékel! Kedves Gazdatársaim! A húsvéti szent ünnepek alatt talán lesz időtök elgondolkozni azon, amit az alábbiakban elmondandó vagyok: Az az apa, akinek 8—10 holdnyi földecskéje van és hozzá 3—4 gyermeke, valahogy még csak fölnevelheti gyermekeit, de vagyonát nem gyarapithatja. A gyermekek aztán felnőnek, a szülők felosztják közöttük a kis birtokot s igy a kis birtokból birtokocska lesz. Ezen birtokocskán nem élhet meg tisztességesen az uj gazda, ha nem tanul, ha nem képezi magát. Komolyan kell vegye a többtermelést s engedelmeskednie kell a mai idők egyik legnagyobb mezőgazdasági parancsának: kicsi helyen több értéket! Azé a gazdáé a jövő, amelyik az összekuporgatott pénzén vásárolt, vagy szüleitől örökölt ősi földön többet és jobbat tud termelni! Vannak is gazdák, akik megértették az idők szavát és iparkodnak a többtermelés útját-módját megtalálni. De sok olyan gazda is van, aki nem érdeklődik a dolgok iránt, talán még ma sem tudja, hogy mi is az a többtermelés. A minden héten megjelenő Gazda-lapot annyira sem méltatja, hogy elolvassa és a nekünk csak jót akaró vezetőink tanácsait, útbaigazításait meghallgassa, hanem bekötött szemmel, vakondok módjára s túrja a földjét, nem gondolva arra, hogy kötelezettségeink is vannak a gyermekeinkkel szemben. Nem lehetünk mindnyájan hivatalnokok, kereskedők, iparosok, vagy vasutasok, meg aztán városra sem küldhetjük mindnyájan fiainkat, leányainkat, mert a város sem tudja a falu minden lakóját foglalkoztatni. De mi is lenne ezekkel a városon lakókkal, ha a mező, gazdaság nem teljesítené feladatát. Ebben az üzemben is szükséges a munkaerő. Ne kicsinyeljük le foglalkozásunkat, mert ide is kell tudás és szakértelem, vagyis mindaz, ami a többtermeléshez vezet. Gazdatestvéreim! Nekünk is megadatott a pénzszerzés változatosabb lehetősége. Ezért küzdenek az „Erdélyi Gazda” keretében népünk nevelői, tanítói, vezetői! Érettünk küzdenek és ha mi megfogadnék tanácsaikat, útmutatásaikat és minden igyekezettel megvalósítanék a gyakorlati életben, akkor az új termés már több örömet jelentene. Nem akarok nem tudom milyen nagy befektetésről beszélni, csak az Erdélyi Gazdában irt mindnyájunk által megvalósítható dolgokról. Először is a nálunk kis gazdáknál mindig kevés istállótrágya kezeléséről, a bármilyen kis parcellán megvalósítható fészektrágyázással ültetett négyzetes kukoricáról és ennek a simás, (nem töltögtett) megműveléséről, ami nagy hatással van a következő évi kórésba vetett búzatermésünkre is. (természetesen többször kapálva és tisztán tartva!) Igyekezzünk a vezetőink által hirdetett bővebben termő, megbízható nemesített vetőmagvakat beszerezni, minél több kender- és lenvetésről gondoskodni. Fedeztek fel értékes ipari és gyógynövényeket, melyeket mi is beilleszthetünk vetésforgóinkba. Igyekeztünk a vadon termő gyógynövényeket megismerni és összegyűjteni, melyekkel pénzt kereshetünk. Sokat fejlődött az állattenyésztés, a háziszárnyasok, kis állatok tenyésztésének tudománya is. Módunk van teheneink tejhozamának fokozására, a jövedelmező méhészet és gyümölcstermesztés fejlesztésére. Íme, csak futólag említem meg a többtermelés számos lehetőségét, ami nincs elzárva előlünk, kevés földdel rendelkező gazdák elől sem. Igaz, hogy szükség van bővebb ismeretekre és tapasztalatokra, melyek nélkül a fentieket megvalósítani nem lehet, de mindenki észrvehette, hogy az „Erdélyi Gazdá”-nak éppen az a célja és szándéka, hogy mi, ma még sok tekintetben tudatlan kisgazdák, a szükséges ismereteket elsajátítsuk és a mi saját hasznunkra felhasználjuk!... Éppen ezért, valamennyi kisgazdatestvéremnek az a kötelessége, hogy a minket oktatni és tanítani akaró „Erdélyi Gazda” lapunkat a legnagyobb szeretettel és figyelemmel olvassa és az olvasottakat saját több termelése érdekében felhasználja! Kisgazdái szeretettel: Török Miklós kisgazda, Cucia-Kutyfalva Ha én kedvesemről gondolkodom... Ha én kedvesemről gondolkodom, Egy-egy virág minden gondolatom, Gondolkodom rólad szép kedvesem, Ezt teszem napestig, egyebet sem. Foly a lemenő nap arany vére Violaszin hegyek tetejére. Még messzebb van, tőlem kit szeretek, Mint azok a violaszin hegyek. Mért jár a nap keletről nyugatra? Ha nap volnék, nem járnék én arra,Nyugatról járnék én kelet felé, Mert a legszebb lány ott keleten él. Feljött az égre az esti csillag, Ma megint oly különösen csillog, Felöltözött ünnepi ruhába, Tán azért, mert kedvesemet látta. Mikor látlak, mikor látlak rózsám? Mikor leszesz megint közel hozzám? Vájjon mikor nézek már szemedbe, Szép szemedbe, hetedik egembe? Petőfi Sándor: Pusztán születtem... Pusztán születtem, a pusztán lakom. Nincs födeles, kéményes hajlékom; De van cserényem, van jó paripám. Csikós vagyok az alföldi rónán. Szőrén szoktam megülni a lovat, Ha ide vagy oda utam akad. Nem szükséges a nyereg a hátán — Csikós vagyok az alfödi rónán. Gyocs a gatyám, patyolat az ingem. Nem vettem, a rózsám varrta ingyen. Hej, maholnap az én piros rózsám Csikós vagyok az alföldi rónán.