Erdélyi Helikon, 1940 (13. évfolyam, 1-10. szám)
1940-03-01 / 3. szám
Kovács László: Mátyás deák így lehetett a népé az az uralkodó, aki magasba szálló reneszánsz fényességével esetleg csak a maga hiú, nagy külhatalmi érdekeinek élt, így kap valóság-értéket az a «mese-király«, aki a róla szóló kedves, feledhetetlen történetekben és legendákban él, amelyeket a nép adott tovább szájról-szájra hosszú századokon át a mai napig, naiv glóriával és mesevirágok koszorújával borítva el őt halála után... S még inkább megérthetjük ezt, ha arra a sok országos bajra, köznyomorra és viszontagságra gondolunk, amely fényes uralma elmúlása után az országra rászakadt, Így érintenek tehát a róla szóló szép legendák és történetek, ha a tudomány világossága mellett nem is bizonyítható eleven valóságuk, egy megszívlelendő lényeget, ami a magas tudomány fényében is elvitathatatlan... »Mátyás deák« valóban élt amellett a látszólag csak a maga útján haladó és a maga díszeivel törődő, hatalmas reneszánsz király mellett, akit a történelem tudománya ismer és magasztal. KOVÁCS LÁSZLÓ