Erdélyi Híradó, 1829. július - december (1-52. szám)
1829-09-01 / 19. szám
katonasággal eggyütt nem akartak szolgálni. E’ szerént, senki se vétetődne ezután abból ki. — A Messager des Chambres , úgy hozza fel, mint londoni deurse-hírt, hogy egy frantzia hajósereg, beütött a’ buenos-ayresi hajótanyába , és minden hajót a’ köztársasági hajózászló alatt elpusztított (?) Máj. 51-dikéről kelt levelek azt is jelentik, hogy a’ városon minden ember fegyverben áll; az országlószék megszűnt tzetni, és minden pillantatban egy ütközetet várnak , melynek veszteséges kimenetelét a’ város’ kifosztása követné. A Gurney Ur által feltalált gőzszekér megtette utazását Bathba; de e’ mellett, megtámaodta ötét egy rakás népsalak , úgy hogy Gurney Ur és a’ többi Utazó megsebessedtek , magokat és a’ szekeret, a’ nép’ kőhajgálása elől egy közelvaló ház’ udvarába kéntelen illettek húzni. Ezen megtámadás’ fundamentoma, a’ Bathvidékiek’ gyűlőlségében fekszik, kik semmi machinát nem szenvedhetnek. — Itt van a civilisatt nemzet. Frantziaország Paris aug. 4. — A’ Courrier français’ Gerant-ja (gondviselő, pártfogó) parantsolatot kapott, hogy az Instructiobíró, Les mortiers Ur előtt, jelenjenmeg. Erről a’ Courrier így szólt: ’’Azt halljuk hogy Castelcicala írizgnek, két Sicilia’ Követének, sok Journalok ellen beadott hamis vádló panasszáról volna szó. A Courrier sok hellyel hoz fel, a Cuoco Históriaíróból Castelcicala Ur polgártársából, a’ mit Ferdinand Király maga, 3 és 5—óla elkövetett, és a’ kit a’ Követ Ur nem mert a’hamis vádért üldözni. Ha ezek a’ hellyek ollyan természetűek, hogy betsűletes lelkeket irtódzással és méreggel járnak keresztül, annál jobb, mert kitkit saját munkája szerént kell megítélni. Egy nyilvános ve 146 "VV*V rekedésből nagy letzkék fognak következni. ... A’ sírhalmok, — — — kinyitnak, az áldozatok felemelkednek az ő’ véres porok alatt, kiált az ő’ vérek, valamint az Ábelé. Vajka hamar lettzene fei a’ per’ napja ; igasság' napja lessz az, rettentő igasságé, mely állandó nyomdokot hagy maga után. A’ Journal du Commerce Gerant-ját is azon helyre idézték aug. 6-odikán.— Erői is azt hiszik, hogy a’ Castelcicala Vízy’ panasszára esett volna. A’ Courrier francais aug. 11-dikéről, ezt mondja : “Bertin de Veaux, Villeraain , Alex. de Laborde, Hely d’ Orssel és Froidefond de Belleville Urak, egyedűl tsak ezek azon 50 közzül, az előbbi Ministerium alatt kinevezett Státustanátsosok közzül, kik ezen órában Parisban tartózkodnak , egyszerre adjákbe lemondássokat. Lepelletier d’ Aulnay, ki Paris’ vidékén, faluja van, és Agier és Salvandy Urak, kik a’ pyrentiumi ferdőkben múlatnak, kétségkivűl követni fogják ezt a’ példát. Nem kételkednek , hogy Chateaubriand Ur, ha az aug. Ildikéi Moniteurt megkapja, nyomon beküldi lemondását. A’ Gazette de France-ban e’ van: ’’Ki felejthette el a’ Leyval Ur’álmait! Az 1328-dik észt. elején volt ez. A’revolutiósok és királyisták eggyesűltek volt és tsak a’ szerentsétlen ministerialisokat nevezték deplorabeleknek , kik ezt a’ szép harmóniát megzavarták. Az aranyiidő vissza fordult, a’ juhok és a’ farkasok békességesen voltak egy akolban.— Megihletődés’ könnyei folytak a’ Leyval Ur’ szemeiből ezen szerentsés változás felett, ezen ismét megüjült társasági élet felett. A’ gonoszoknak el kellene enyészni a földről, valamint a’ revolutiosok elenyésztek. Minden ember meg vólt elégedve. Még a’ de-