Erdélyi Híradó, 1830. január - június (1-52. szám)
1830-03-23 / 24. szám
telme megérdemli-e a’ Ház’ elmélkedése.—akarja eldraozdítani. A” Sidók, nem foglalhatnak hellyet a’ Parlementben, a választásnál nem szózatolhatnak, semmi eggyesűlet-hivatalt, semmi bírói tisztséget nem viselhetnek. Az adának, mely a’’Sidókat a’ polgári és politikai jussokkal éléstől kirekeszti, nintsen azokkal semmi köze, mint Kösséggel, valamint az úgynevezett Tests is nints ő ellenök, mint magánosok ellen, intézve, tsak történetből tették a’ Tests-be ezt: ” Egy kereszténynek a hiténél,” és úgy láttak a’ ’Sidók magokat kirekesztetteknek lenni; a’ mihez még az is járolt — az esküt az Ujj - Testamentomra letenni. Miólta a’ Dissidensek’ megszoríttatássak eltöröltetett, roszszabbúl van a’ ’Sidók’ dolga mint elébb, minthogy azon rendszabás előtt az esztendőnként újjra elő-fordúló bili, mely az indemnity acta’ büntetését eltörlötte, a’ ’Didóknak szintúgy mint a’ Dissentereknek hasznos volt, de ez a’ bili szükségtelenné lett már most; s így tehát, tsak magokat láttják a’ ’Sidók az indemnity’ büntetésének kitéve lenni. — Egyéberánt, a’ békeszerető ’Sidók az ő dolgokat, tsak a’ legbékességesebb és a’ konstitutzióhoz legjobban szabott eszközök által szeretnék megnyerni. — A’ Sidók’ számát Nagybritanniában, a' Beszéllő 50,000-re teszi. Ward Úr, a’ London City-ért való Tag, bizonyságot tett , hogy, egy adakozóbb és szorgalaatosabb felekezete sem lehet az embereknek a’ ’Sidóknál. Sir R. Inglis úgyvélekedett, hogy a’ dissenterek’ adásával elválasztottuk mi az Státust az anglicana egyháztól, katholica emancipatioval a’ protestantismustól, átaljában. A’ jelen való petitio ellenban ara megyen ki —a’ Státust az egész kereszténységtől elválasztani! Igaz, hogy a’ ’Sidók’ száma tsekélység , de ez még nem áll ellent, hogy magoknak illetlen behatást szerezhessenek. Kétségkívül nem kételkedik, hogy a’ Parlament’ reformatiójával , a’ ’Sidók, ha szinte választhatók volnának is,semmi helylyet nem nyernének a’ Parlementben, de az álló környűletek alatt, elég könnyű ezen szózat-osztóknak magokat szózatadókká tenni a’ Parlementben.—■Ezen alkalomnál, nem hallgatott O’Connel Úr, ’s azt mondja: ” A’ petitio’ princípiuma, mely ellen a’ Baronet annyira felbuzdúl, azt gondolván, hogy a’kereszténységet elválasztaná a’ törvényszerzéstől, igen keresztényi, úgy mint: Úgy tselekedj másokkal, a’ mint akarod hogy inas teveled tselekedjen. — Az Instantziát nyomtatás alá adták. London, febr. 25.—Muszka hadihajók’ bémenetele a’ bujukderi kikötőbe, kedvetlenséget okozott itt; mivel abban valami elégtétel - formát gondolnak, mellyet a’muszka Admiralitás magának, amaz, egy kisség alkalmasint tzélnélkűl való haszonvételéért Blonde ang. fregatte-nak részén; jóllehet a’ mi’követünk a’ Portánál a’ maga’ megigazolását az eránt bekűldötte, és ez, nyomon közöltetett volna a’ pétervári Kabinettal. Kétségkivűl egy kis hiba volt az Gordon Ur’ részéről, — egy királyi hajónak , rendes reábízása nélkül, dolgot adni, mely könnyen balra magyaráztatható és Muszkaország’ részéről nehézségeket húzhat maga után. Szerentsére, Angliának baráttságos szerkezetei nagyon is erős lábon állanak az ő’ északi Szövetségesséhez, ’s a’ mi Kabinetunk, sokkal baráttságosabb hajlandóságú, mintsem egy ollyan magában igen tsekélység - történet miatt legkissebb tűnődést formálhatna magában a’ jövendőkre nézve. Irtunk volt már valamit a’ jan. 4- dikei újj Protokoll’ értelméről. Abban a’ fontos írásban a’ Görögország’ határszéleit adjuk most elő, mely, ha ismét meg