Erdélyi Híradó, 1830. július - december (1-52. szám)

1830-10-26 / 34. szám

Kr o. 3­4 H,x/v -N Erdélyi H­í­r Kedden 10. October­ 26-dikán (~) 18 3 0 20 Hmmmm­mmmsmmm ® Nagybritannia—Frantziaország—Belgaország—Svéd-Norvé­g—Burkusország—Austria Lombard-Velentzeország—Hirdetések NslG­YBR­IT­ANNIA London, sept. 30.— Az érzemények’ felháborodása a’ dolgok’ fordulásán Bel­giumban, oly’ fogva hágóiba, mellyet le­letetlen lefesteni ; mindennel­ köz álmél­­kodás uralkodik a’ nem-várt történeten Belgiumban, és azon erőhatalmon, mellyel a’ belga nép, és kivált’ Brüssel városa, a maga’ képzelt jussát védelmezte. Minthogy az egész belgaország felkelésben van, és elszánta magát, hogy többé a’hollandus­uralkodást nem szenvedi ; a’valóban de­rék király. Wilhelm dolgai veszedelmes lábon állanak. A’királyi katonaság’i­eg­­verettetése Bru­sselben, és annak kiüzet­­tetése sok belga városokból, voltaképpen a’ mi’, azaz , britannus megverettetésünk. Belgaország’egybe-kaptsoltatása a’ párisi békesség után , főképpen Nagybritanniá­­tól került, mint neki előkelőleg, de a­­zo­nban egész Európának is fontos politi­kai teremtménnyé: még is alig merhetjük mi, minekutánna azon béke’ funda men­tőm- és bezáró-köve—a’ Bourbon-dynas­­tia’ helyre-állítása Fr­antziaországban— ismét fére mozdulaton, magunkat Belga­­ország’ ügyebajába avatni, bár mi­ sok naillió anglus pénzt fordítottak legyen is egy ujj vár-línea’ felállítására és megújjítá­­sára Frantziaország­­ felől. Anglia, tsak békés­­ közbenjárói karakterrel ha elegye­dik a’ Belgák’ dolgába. Senki­ sem hiszi itt, hogy a’ Belgák megengesztelődnének a Királlyal, minekutánna polgárvér folyt, ’s a’ népesség a’ maga’ egésszében ál­lott— fel.— A bru­sseli polgárok között sok fran­­tzia vezérek voltak Brü­sselben , de a’ fran­­tzia országlószék ebbe, még­ tsak távol­­ról­ sem avatkozott, sem munkás segede­lemre­,sem bíztatásra­ nézve. De azonban­, mint konstitutziós országlószék, éppen úgy nem tilthatta­ meg frantzia­ magánosoknak, és szolgálaton kivül álló katonáknak Belgiumba­ útazást, valamint a’ mi’ or­­száglószékünk valaha ánglus Tiszteket meg­­akadálozhatna , a’ Délamerikai vagy a gö­rög népség mellett hadakozni. Belgium’ függetlensége, azaz, az azt nem érdeklés, a’ frantzia országlószékre­ nézve oly ’ fon­tos, hogy egy­­ valamelyik feszes­földi hatalomnak abba avatkozása , könnyen felül szolgálhatna egy mindennel­ köz­hhá­­­­borúra Európában, melynek következé­sei, felszámlálhatatlanok volnának. A Globe and Traveller, így beszéli: UA’ koczka meg van vetve, h­a Belgaor­szág Hollandal egybe-ragasztva marad, ennek , ollyan feltételek alatt kell meg­esni, melyhez a’ belga nép, mely már m­os­t mint független fél, dolgozik , helybe-ha­­gyásat adja, külömben hihető, hogy a viaskodásban külömb Printzeknek és 'k­-­ r

Next