Erdélyi Híradó, 1831. január - június (1-52. szám)
1831-04-16 / 31. szám
242 betelt '■ Mn* azt az által kerülni ha ujj bolond igeké nem állatlak vúlna elő. Ab-í bol, következik , hogy a’ Lajos Filip’ thro- nusa, a’ continens’ mas statusai ellen fófj- j tatott háború altal verhet magának gyökeret. Lehetne ugyan a’ háború Frantziaország’ szabadságának veszedelmes ; mivel’ ezen országban katonai hatalom és liberális intézetek, nem eggyezhetnek egymással, hanem, az a veszedelem, lehetlséges béke’ idején ; mivel’ a’ Continens nagy Hatalmai nem-tsak, nem akarják hogy intézetjeik a’ frantziaországiakhoz közelítsen ; sőt még azt követelik, hogy a’ Frantziaország’ konstitutziós Fejedelme, a' maga’ saját bátorságáért, azon hajlandóságnak legalább egy részét elfogadja, mely az ő országlószékét vezeti. A’ Morame Chronicle mártz. 19-dikén írr* azt mondja : ” sajnáljuk hogy ő íregatte az elsők közzűl, nagy sieltséggel a Schelde-be készül, és Sir Th. Hardy’ commandója ’alatt tessz. Ezen hadi-készület’ ▼ égtárgya a’ Congress’ meghatározásainak végre-erőltetése. Azt mondók hogy sajnáljuk, mert látjuk hihetőségét, hogy ez a lépés minket fogról-fogva következésekre vezet, melyről gondolkozni, borzadunk. Nagyon tévelgünk , ha ez a’ tett nem ad f’egyvert a’ legtüzessebb elmék kezébe, Parisban. Miért törnők mi inkább fejünket Belgaországért és Hollandért inkább mint Muszka-és Lengyelországért?Vagy Austria és Olaszországért ? A’ mi szigeti fekvésünk, bátorságba lesz minket minden ellenségeinktől. A mi politikánknak szigetinek kellene lennie. Egy windennel köz európai háborút, nehezen lehet elkerülni. De hat mindég csak bele kell nekünk keverednünk a feszesföldi háborúkba? FRANTZIAORSZÁG A* France Nouvelie ezt mondja : ’A *ok*ok , a’ kik a’ szörnyű kéltségen tsudálkoznak , mellyel ekkorig tsak a/cikeltek, hogy békelabon állhassunk, usegnoue- ta lássuk ra , meg kell világosítanunk — ui t ért Soult Marsal a Békelabon. Kel neme van a békalábnak Frantziaországban , a’ kilsiny 200,UO0 , a’ nagy 450,000 ember. Az utolsó az, melyről a’Hadminiszter szóllott : valóban ezen a’ lábon álla’ mi hadseregünk ; úgy hogy ez már tökélletesen elég egy védelem-háborúhoz. A hadi-láb alatt értjük, a’szükséges erőt külföldre becsapáshoz , azaz, 550--600 ezer embert. Ha a’ mi erőnket ere a’ rettentő lábra állítni akarjuk , úgy már nevelnünk kellene az áldozatot. A’ Messager szerént, nagy pengés uralkodik Avignonban. A’ Fő-Bíró ( Maire) elhagyta foglalatosságát ; a’ nemzeti garda Commandansa és több Tisztek is beadták volna el botsaiatássokat, ’s a nemzeti gárda egésszen eloszlott. A’ Tanáts Elölülőjének a’ Prefektusokhoz botsátott kerülő-írása így végződik : «Vkinél lsendesebb Frantziaország ott-benn , annál rettentőbb lessz az naponként kifelé. A’ statushatalom’ és szabadtság’ eggyesűlete , jobban bizonyossá teszi nekünk mint minden erőszaktétele a’ factiós léleknek , azon eszközöket, hogy a’ békét betsülettel fenntartsuk , vagy a’ háborút ditsősséggel folytassuk. S a fa jette Gén., a'Népkövetek' Kamarája’ mártz. 18-dikai ülésében, midőn a Varsóban találtatott dokumenteket felolvasta, azt mondja a többek közt: “Igenis volnának némely bizonyságok olylyan dolgok felől, amellyeknél az én tanúbizonyságomra utaltak. Nekem magamnak is szükséges annál magamat a’ lévelgés’ szemrehányása elen védelmezni , amellyel ellenem elkövettek , midőn ezen beszédszékben azt mondottam — Muszkaország megtámadásra készült volt ellenünk. Ezek a' lemibizonyságok az VMP