Erdélyi Híradó, 1831. január - június (1-52. szám)
1831-05-14 / 39. szám
/ Erdélyi ian Szombaton, — (Május* 14-dikán) 1831 Spanyolország—Franciaország—Nagybritannia—Holland—BelgaországNémetország Austria—Lengyelország—Pótlás Angliából—Nízi. Társaik. 19 és 20-dik Szám. SPANYOLORSZÁG Madrid, ápr. 11.— A' keménység, elnyomás és üldözés’ systemája uralkodik most itt) mely által minden jólélek elidegenedik az országlószéktől , mely meg ez által siet a’ feneketlen mérségnek. A’ vesztőhely’ emberei most itt a’ kedvesek, az a véleménnyek fordult feljut , és bizony nem múlik el az ellenlázzadás az igaz mérsékleti patrióták’ részéről. Spanyolország , a’ cádizi történet óla , ugyanazon állapotban van , melyben Frantziaország vall aug. 8-kán , 1829 . a’ Polignac-Ministerium’ következésénél fogva , azaz, a’Korona vetette oda a’ kesztyűt a’ nemzetnek. A’betsűlet-vadászoknak , ostobáknak és hypocritáknak egy pajtássága áldozza most fel a’ köz hasznot a’magánosnak. A’ bizodalmatlanság naponként nevekedik a’ társaság’ minden rangújában , és a’ politikai hibákért ölettetések lesznek a’ jeladók a’ nem-óhajtott felkelésre. Ma akasztották fel a’ szerentsétlen Könyváros Mijar-t. Egyedűlvaló kegyelem , a’ mit még megnyerhetett, az, hogy hólt-testét nem tagolták 4 felé és nem függesztették ki — mint a’ sententzia kívánta volt. FRANTZIAORSZÁG Nevers-ben nagy munkásságot visznekvégbe a királyi öntő-tanhellyekben : 400 ág t’öntésére vettek parancsolatot. Azt is állítják , hogy Laon-t megerőssítik , mely , háború esetében , fontos hely lessz. — A’ National: “Azt állíttják , úgymond, hogy az ang. Kabinet a’ muszka és burkus követektől Londonban, világosításokat kívánt valami talános Kötés felől , Muszka-és Burkusországgal közös egygyüruanifeáskodásról Lengyelország ellen. Ezen alkalomnál, értésére adta Palmerston Lord mind a’két követnek, hogy azon naptól fogva , midőn Nagybrit, hitelesen tudósíttatnék egy ollyan Kötés létéről, nyilván Lengyelország’ dolgához állana az. Az ánglus Kabinet igen későn járna saját haszna’ érdeklésével, Lengyelországra nézve, és hihető, semamit sem tehetne annak megmentésére fegyver által ; de e mellett, mindég meg kell gondolni, hogy az Anglusoknak sohase voltak a’ Lengyelek fegyvertársai. Az ő’országlószékiek gyengének mutathatná magát; de a’ nélkül, hogy hálátlatlan volna. Oise fregatté, katonasággal rakodva jővén haza-felé Bourbonból, útijában fébr. 11-dikén indúlt St. Helénából el. St. Ilonában tartózkodása alatt, engedelmet nyert a’ Kapitány, Veteranussainak a’ Napoleon’ sírjához vezetésre. Megjelentek azok annál minden illendőséggel, a’ mittsak régi katonáktól várhatni, ’s meg