Erdélyi Híradó, 1833. január-június (első félév, 1-52. szám)

1833-02-05 / 11. szám

beddel, ’s estve férges bállal fogadta a’ tisztelt Főispán a’ rendeket. — Mas nap tiszliújitás tartatott, mikor is az eddig volt tisztelt hivataljokból kibucsuzván, a’ Főispán felolvastatta az általa candidál­­tattak neveit, ’s mi előtt ezekre a’ tit­kos szavazás megtörtént volna, megha­­tároztatott, hogy a’ többséget nyert tiszt­viselők hivataljaikban azonnal felesked­­­essenek , melynek következéséül Főbi­­ráknak Köröstarcsai Véér György , és Osdolai Vas Antal, Alispányoknak Kéz­­di Sz. Lelki Kozma Imre és Herszényi H­erszényi János, Királyi Percepto­­roknak S. Berkeszi M­á ’s­a Jó’sef és S. Sz. Györgyi C­z­a­k­ó János , Főjegyző­nek Torma Jó’sef, Aljegyzőnek Dee’si Dadai János, Farnasi Keczeli Mi­hály, mint többséget nyeritek... felesket­­tettek.— D. Sz. Márton, Jan. 27-kén: A’ folyó esztendő első hónapja 22-kén , a’ 7-dik szám alatt lévő Erdélyi Híradóban, tetszett valakinek, a’ Nemes Küküllő-vár­­megye Rendjeinek, azon tettét közhír­ré tenni, mely szerént a’nemes Várme­gye, a’ maga elbúcsúzni szándékozó sze­retett Főispánját Hallerkői Méltóságos Gróf Haller László urat, arra törekedett bírni, hogy ő Nga, ne válna­ meg az őt annyira szerető és tisztelő Vármegyétől, mivel pe­­ig azon közhírtététekt, sem a ns Vármegye Rendjeinek , a’ tisztelt Gr. Főispán úrhoz, a’ szeretet’ ’s tisztelet’ (’s nem más érzésből ) származott viszony­­jait, sem a’ ns Vármegye eren­tett tette környűlményeit, sem végre a’ szeretet­tel tisztelt Főnek , a’ Tagokhoz adott jó reménnyel telyes feleletet ki nem merí­tette, sőt nem is érdeklette, azért en­­gemel alább írtat , a’ tisztelt Gróf Fő­ispán úrnál megjelent Butosság arra ha­­talmazott­ meg , hogy azon közhírrétételt vonjam visza— ’s majd minekutalna e­zen Vármegyénkre nézve igen nevezetes tárgy , a’ i. e. 2-ik hónapja 13-ik ’s azt követő napjain , a’ as Vármegye Tiszt­­újjitó közgyűlésén , egészen ki fog fej­lődni, akkor a’ nyilvánosság, az igasság testvére, megfogja tenni a’ maga köte­lességét. F­öld­v­á­r­i Ferencz, Tr. Alispán. A’ posonyi országgyűlési dolgok bő­vebb előadásáról 5-dik közlés. Jan. 11-ikén tartott országos ülés­ben, a’Főrendekhez , minden dolgaiknak ezután csak magyar nyelven vitele eránt küldendő felszólítás olvastatott, ’s min­den változtatás nélkül elfogadtatott. Egy követ sürgette hogy ezután az elegyes ülésekben is nem csak a’ RK. és RR. de a’ Personalis is magyar nyelven szólja­nak. Ezt a’ Personalis megígérte. Ezután jött a’ magyar nyelv diplomaticai kizáró használata eránt ő Felsége elébe terjesz­tendő felírás javallatja. A’ horváthorszá­­gi egyik követ sürgette, hogy mindenek felett módokról kellene gondoskodni, hogy a’ nem magyar vidékek a’ hazai nyelvet megtanulhassák. Egy követ dicseked­ve em­­ltté , hogy bár küldőjinek köztanácskozá­­saiban nem régen hangzik a’ magyar nyelv , ’s azt nem mindnyájan tudják is tökéletesen , de ők minden áldozatra ’s fáradságra készek a’közjóért, mert már valahára sírba kell vinni a’ deák nyel­vet, mint holt testet, ’s illő, hogy a’ hazának magyarul érző fijai, magyarul vigyék minden kor dolgaikat. — A’ fel— Írás javallat változás nélkül elfogadtatott. Ezután a’ kir. propositiok felvétele soráról szóló izenet, mely a’ commercia­­lék előleges felvételét javallja, követke­zett. — Némelyek a’ kormány által ja­vallott rendet, hogy t. i. mindenek előtt az urbariale vétessen­ fel, azon okból sü­re­gették, mert addig, a’ paraszt sorsán, 90 оф.

Next