Erdélyi Híradó, 1833. január-június (első félév, 1-52. szám)
1833-02-05 / 11. szám
beddel, ’s estve férges bállal fogadta a’ tisztelt Főispán a’ rendeket. — Mas nap tiszliújitás tartatott, mikor is az eddig volt tisztelt hivataljokból kibucsuzván, a’ Főispán felolvastatta az általa candidáltattak neveit, ’s mi előtt ezekre a’ titkos szavazás megtörtént volna, meghatároztatott, hogy a’ többséget nyert tisztviselők hivataljaikban azonnal feleskedessenek , melynek következéséül Főbiráknak Köröstarcsai Véér György , és Osdolai Vas Antal, Alispányoknak Kézdi Sz. Lelki Kozma Imre és Herszényi Herszényi János, Királyi Perceptoroknak S. Berkeszi Má ’sa Jó’sef és S. Sz. Györgyi Czakó János , Főjegyzőnek Torma Jó’sef, Aljegyzőnek Dee’si Dadai János, Farnasi Keczeli Mihály, mint többséget nyeritek... feleskettettek.— D. Sz. Márton, Jan. 27-kén: A’ folyó esztendő első hónapja 22-kén , a’ 7-dik szám alatt lévő Erdélyi Híradóban, tetszett valakinek, a’ Nemes Küküllő-vármegye Rendjeinek, azon tettét közhírré tenni, mely szerént a’nemes Vármegye, a’ maga elbúcsúzni szándékozó szeretett Főispánját Hallerkői Méltóságos Gróf Haller László urat, arra törekedett bírni, hogy ő Nga, ne válna meg az őt annyira szerető és tisztelő Vármegyétől, mivel peig azon közhírtététekt, sem a ns Vármegye Rendjeinek , a’ tisztelt Gr. Főispán úrhoz, a’ szeretet’ ’s tisztelet’ (’s nem más érzésből ) származott viszonyjait, sem a’ ns Vármegye erentett tette környűlményeit, sem végre a’ szeretettel tisztelt Főnek , a’ Tagokhoz adott jó reménnyel telyes feleletet ki nem merítette, sőt nem is érdeklette, azért engemel alább írtat , a’ tisztelt Gróf Főispán úrnál megjelent Butosság arra hatalmazott meg , hogy azon közhírrétételt vonjam visza— ’s majd minekutalna ezen Vármegyénkre nézve igen nevezetes tárgy , a’ i. e. 2-ik hónapja 13-ik ’s azt követő napjain , a’ as Vármegye Tisztújjitó közgyűlésén , egészen ki fog fejlődni, akkor a’ nyilvánosság, az igasság testvére, megfogja tenni a’ maga kötelességét. Földvári Ferencz, Tr. Alispán. A’ posonyi országgyűlési dolgok bővebb előadásáról 5-dik közlés. Jan. 11-ikén tartott országos ülésben, a’Főrendekhez , minden dolgaiknak ezután csak magyar nyelven vitele eránt küldendő felszólítás olvastatott, ’s minden változtatás nélkül elfogadtatott. Egy követ sürgette hogy ezután az elegyes ülésekben is nem csak a’ RK. és RR. de a’ Personalis is magyar nyelven szóljanak. Ezt a’ Personalis megígérte. Ezután jött a’ magyar nyelv diplomaticai kizáró használata eránt ő Felsége elébe terjesztendő felírás javallatja. A’ horváthországi egyik követ sürgette, hogy mindenek felett módokról kellene gondoskodni, hogy a’ nem magyar vidékek a’ hazai nyelvet megtanulhassák. Egy követ dicsekedve emltté , hogy bár küldőjinek köztanácskozásaiban nem régen hangzik a’ magyar nyelv , ’s azt nem mindnyájan tudják is tökéletesen , de ők minden áldozatra ’s fáradságra készek a’közjóért, mert már valahára sírba kell vinni a’ deák nyelvet, mint holt testet, ’s illő, hogy a’ hazának magyarul érző fijai, magyarul vigyék minden kor dolgaikat. — A’ fel— Írás javallat változás nélkül elfogadtatott. Ezután a’ kir. propositiok felvétele soráról szóló izenet, mely a’ commercialék előleges felvételét javallja, következett. — Némelyek a’ kormány által javallott rendet, hogy t. i. mindenek előtt az urbariale vétessen fel, azon okból süregették, mert addig, a’ paraszt sorsán, 90 оф.