Erdélyi Híradó, 1834. január-június (első félév, 1-51. szám)

1834-04-08 / 28. szám

221 kintetben megtörtént, megakadályoztassa. Az éppen oly ismeretes mint tiszteletre méltó aus­­triai generál Hrabowsky Bolognából, mint eddigi hivatala helyéről elhivatott, hogy hazá­jában más érdemeihez méltó szolgálatra al­­kalmaztassék. Soha egy idegen generál sem ál­lott itt oly nagy tekintetben a’ nép előtt mint ő, több lázzadások alkalmával már csak sze­mélyes megjelenése is elégséges volt a’lármá­zó csoportokat széjjel oszlatni, mely alkalmak­kal a’ néptől mindég éljen kiáltással köszön­tetett. A’ pápa ezen derék katonát az egyházi státusokban szerzett kitetsző érdemeiért a’ Krisz­tus rendje brilliantos nagy keresztjével aján­­dékozta­ meg. HELVÉTZIA. Helvétziai levelek közük azon jegyzéket (note), melyet a’ német szövetség mart. Odikáról a’ helvétziai főhelyhez küldött, eltá­­voztatása iránt a’ lengyeleknek és azon német szökevényeknek, kik a’szomszéd statusok nyu­galmát háboritani törekedtek. Ebben a’ többek között e’ van írva. A’ német szövetség kemé­nyen meghatározta , meg nem engedni, hogy a’ német földön a’ szomszéd statusok ellen ösz­­veesküvés formálódjon, tökéletes jusát isme­ri, megkivánni a’ szomszéd státusoktól, hogy közönségesen megismert nép törvények köte­lezését kövessék. A’ német szövetség távol at­tól , hogy a’ békés idegenek nyugalmát S­el­­vetziában illetni akarná, meg van győződve, hogy Helvétzia nem fogja elnézni ’s megszen­vedni, hogy a’ nyugoton öszveesküttek és ré­szesek által a’ szomszéd státusok nyugalma is veszedelmez­tessék. Minél fogva Helvétziát teljes bizodalom­­mal azon kéri, hogy ne csak minden a’ múlt esztendőben Francziaországból Helvetziába ütött lengyeleket, ha még ott volnának, onnan ú­­tasitsa ki, hanem azon német szökevényeket is, kik közvetve vagy közvetetten a’ szomszéd stá­tusok nyugalma háboritására törekednek. Nem kételkedik a’ német szövetség, hogy ezt Hel­vétzia teljesedésbe veendi, mely nem csak a’ szomszéd státusok jóllétét biztositja , hanem H­elvétziának az európai státusokkali állásában jól értett érdekeire nézve nagy hasznára van. A’ carlsruhei újság az Aar (folyóvíz ) mel­lől martius lóéról következőt közöl: A’ len­gyeleknek Savoyába tett béütések óta Helvé­­tziánk a’ lehetőségig lecsendesedett. Még a’ szándék legbuzgóbb oltalmazóji ’s elősegitőji is bolondságnak mondják a’ tett próbát. Azon­ban a’ dolog keveset változott. A’ lengyelek visszatértek az őket védő berni cantonba, ’s a’ nagy gyűlés martius 12k én nagy többség­gel meghatározta, hogy idegen béfolyásra a’ lengyelek erőszakos eltávoztatásában soha meg nem egyezik, más szóval, őket soha el nem küldi , mert hogy a’ lengyelek nem jó szívvel távoznak­ el, azt a’ genfi és waadti történetek bizonyítják. A’ helvétziai szemlélő ( újság ) , a’ berni kormány orgánuma ezért a’ gyűlést di­csérettel magasztalja, ’s a’ márvány kemény rómaiakhoz hasonlítja. Majd megválik, szom­szédjai kívánságokon miként tud és akar trucz­­czolni. “ HOLLANDIA. Martius lékén délután e királyi herczeg­­sége ’s az oraniai fő herczeg, három hónapi távollétek után, Pétersburgból Berlinen, Wei­­maron és Casselen keresztül Hangába megér­keztek. BELGIUM: A’ Journal d’Anvers martius lóról jelen­ti: Holnap a’ gőzhajózás kikötőnk és London között megkezdődik. Waterloo hajót 6 órára várják. Doelből martius 1lén írják: A’ ékére virradólag történt lármának semmi további kö­vetkezése nem volt. Azonban ezen naptól fog­va a’ hollandiai flottán éjjel nappal mozgás van. Lilloval szembe 12 ágyús hajó fekszik, Batz­­náll7.Az éjjel Lillo erősségből Liefkenshoek­­be egy által utazó sereg vitetett. A’ hollan­diaiak nagy tengeri készületeket tesznek a’ Schelde vizén. Tegnapelőtt Gentben a’ képmu­­tató előadásakor nagy zajgás lett a’ játékszí­nen. Az ifjú emberekkel tele volt földszint (par­t

Next