Erdélyi Híradó, 1834. január-június (első félév, 1-51. szám)
1834-04-08 / 28. szám
22- ban létező némely törvények javításait illette. Ezen két indítványok elfogadtatván, az illető billek még azon ülésben beadattak. Az alsóház mart.lodiki ülésében többek közt a’ Muting-Billről (melynél fogva az álló katonaságra teendő költségről szózatolnak) akarának tudósítást tenni, midőn Fancourt major felkele, ’s mint egy a’ bilibe felveendő záradékot, a’ veréssel való büntetésnek az egész britt hadseregben eltörlését javaslá. Beszédjében elöl vala ugyan egy új rendelést, mely az említett büntetés ritkítását tárgyazza, annyiban a’ mennyiben az a’ fenyíték sérelme nélkül megállhat, ’s az parancsoltatik, hogy a’ verés büntetés ezután csak lázzadás, nem függés , erőszaktétel, a’ főtisztek parancsolata ellen való szegülés, szolgálat idejebeli részegség, fegyver-, munitio-, köntös-v.profontlopása és eladása, pajtásaik meglopása’s más bestelen tettek esetében vétessék elé; de ezekkel, mondá a’ szónok, kevés változás esik a’ dologban , és verés helyett a’ magános elzárást javaslá, ’s ezen büntetés súlyosságának bizonyságául egy Indiában előtte történt esetet hoza elő, hol egy katona, kinek 5 héti külön rekesztett fogság ’s 300 korbácsütés között szabad választás engedtetett, gondolkozás nélkül az utolsót választotta. Más büntető módot abban talált, hogy a’ katonától minden nap, melyen fenyíték elleni hibában találtatnék, a’ zsoldja húzódjék el. Chichester J. úr támogató a’ javaslatot, Grant és Ellice urak ellene beszélitek. Ezen utolsó arra is figyelmessé téve a’ házat, hogy a’gyarmatokban (colonia) a’ korbácsot még lehetetlen félre tenni, következésképpen az anya országban is, mert egy ily megkülönböztetése az itthoni katonaságnak a’ gyarmatokban igen rosszul esnék. Szózatolásra menvén a’ dolog 90 szózat a’ major javaslata mellett, 227 ellene volt, és igy az 133 szózat többségével elvettetett. Aztán felolvasák a’ Muting-Billrőli tudósítást és el is fogadók. PORTUGALLIA. A’ Chronica Constitutional Lissabonból marlius szől a’ Portugalliát jelenleg pusztító testvéri háborúról, egy hosszas czikkelyt közöl, melyben a’ többek közt ezeket írja; Valyon ha a’ dolgok állása még egyszer megfordulna , ’s mi lennénk a’ meggyőzettek, fognak é állhatatosságunknak oly jeleit adni, mint ellenségeink szerencsétlenségeik napjaiban adták ? I ha jelen magunk viseletéből akarnánk következést húzni, nem sok jót jövendölhetnénk. A’ mi elemünk mint látszik a’ változandóság, ’s merőben hibázik köztünk azon egység , mely a’ szinte letiport miguelistákat még most is oly szorosan együvé tartja. A’helyett hogy ellenségeinkkel harczoljunk, harczolunk egymás közt. Képzelt ellenségeket csinálunk magunknak, ’s nem látjuk az igazit. Egy nagy nemzeti kérdést csupa személyes kérdéssé változtatunk , ’s vonogatjuk magunkat a’ haza oltárára áldozatul vinni személyes gyülőlségünket , 's alacsony nagyra vágyásunkat. (Courier). Martius fékén szárnyalt azon hír, hogy a’ miguelisták Lissabon felé nyomultak volna, ezen fővárosból jött utóbbi hír szerént nem valósult meg, de a’ don Pedro állásáról sem ad oly fényes képet, mint kivánnak. — (Standard) Lissaboni levelek szerént a’ don Pedro serge nyomorult állapotban van, fizetést nem kapnak, öltözetek rész, miért nagyon elégedetlenek. — (Albion ) Lissabonból írják: A’miguelisták Lissabontól 10 angol mértföldre vannak a’ Tajo déli partján, és Setubalt akarják megtámadni; a’ rég híreit expeditio, hogy őket ezen tájról elűzzék, még eddig kivihetetlen maradt. Don Pedro kabinetjében visszavonás, sergében bátortalanság, vezéreinél megelégedetlenség uralkodik; don Miguel serge pedig új megtámadásra készül. SPANYOLORSZÁG. (Memorial des Pyrenées). A’ tudósítások Spanyolországból mindég ritkábbak. Az insurgensek minden levelet elfognak, ’s álláspontjaik erőssebbek mint valaha. Ha hitelt adhatni a’ királyné részén levőknek, a kik a’ történhető rosszaktól félvén , Francziaországba vo-