Erdélyi Híradó, 1836. július- december (második félév, 1-53. szám)

1836-10-18 / 32. szám

gálák. Onnan Máltába készű­lének a’ telet ott töltendők. A’ szök­tetések mind gyakoriabbak lesznek az angol felsőbb világban. Majd minden újság­ban olvasunk ilyest. A’ Globe utolsó száma a’ királyi paloták egyikéből való elszöktetést em­lít, miszerént a’ dáma egy herczegi családhoz tartoznék, a’ legény pedig nagyon alsorsu volna. Izlandban Wieklowban sept. 20dikán nagy gyűlés tartatott a’municipal reform tárgyában. Sok előkelő személyek valának jelen 's azok közt Fitz-Willi­am gróf és Allen ezredes, a’ megye fósheriffje elnökösködött. Híre futamod­­ván , hogy a’ toryk szét akarják verni a’ gyű­lést minden reformer bégyült, de csak két conservativ jelent­ meg a’ gyűlésben. Többen közülök , kivált Fitz­ William gróf erős beszé­deket tartának a’ municipalreform részére ’s a’ lordok nyakassága ellen , mi szerént Izlandnak igazságot szolgáltatni nem akarnak. Végezték a’ királynak egy adresseben megkérését , hogy a’ közelebbi ülésben újra adassa parlament e­­lébe a’ municipalreformot. Mind addig mig ez és a’ dézmareform szoros igazsággal végre nem hajtatnak sem nyugtot sem békét nem lehetne reményleni Izlandban. A’ lordok nyakas ellen­zését ’s némelyeknek közülök ezen országot sér­tegető kifejezéseit , szidalomnak tartaná a’nem­zet, mit szabad nép tovább nem szenvedhet­ne. Ha Irland ellen ily rendszer mellett meg­­állanak, kéntelen lenne a’ nemzet az egyesü­leti adtát megszegettnek nézni, mivel annak fő­elve, miszerént az ország minden részeinek egyenlő joggal kell élniök , folyvást megron­­tatnék. Egyébiránt az izlandi nép bíznék a’ Melbourne ministeriumban ’s köszönné az utó ülésben tett erőlködéseit, hogy Izlandnak i­­gazságot szerezzen. (M. Post.) A’ Polignac herczeg és szeren­csétlensége társai hambóli rebesgetett kiszaba­dítások tárgyában tudakozódtunk ’s hatalmazva vagyunk kijelenteni hogy az utóbbi franczia cabinet feloszlása előtt végzés hozatott vala fog­ságok megszüntetése iránt. Hogy feltételetlen kiszabadítások által a’legutolsó liberális körök-­ ben okozandó bényomásnak eleje vétessék , e­­zen urak közül mindeniket bizonyos ideig kü­lön külön várban akarák fogva tartani, azon sza­badsággal , hogy becsületszavakra ’s külön őr felvigyázata alatt kijárhassanak. A’ herczeg ’s társai egésségének ’s a’ Francziaország ’s Filep Lajos charaktere becsületének szerencsétlensé­géül elbocsáttaték a’cabinet, mielőtt e’ végzést tetté változtathatták volna, ’s a’ foglyoknak még mind elevenen eltemetve kell maradniok, míg a’ francziák királyé új ministereit óhajtá­sára hajoltathatja ,’­ feje ’s szive sugallásait biz­tosan követheti. FR­ANCZIAORSZÁG. A’ Courrier szerént, egy cabineti tanács­kozásban elvégeztetett, mi szerént a’ kü­lügy minister felelje a’ helvetziai országgyűlésnek, hogy a’franczia kormány a’biztosság tudósítását a’ Conseil ügy tárgyában Francziaország s kö­vete megsértésének nézi, ’s a’ gyűléstől ahhoz illő elégtételt vár, mihelyt átlátaodja, mely hibás tudósításokra volt az a’ tudósítás alapít­va. Tegye hozzá még a’minister, hogy a’ kor­mányt ezen elégtétel módjára nézve semmit sem akar határozni, hanem csak a’barátkozó szom­széd ország bölcsességére ’s józan okosságára utal. Egy doctrinaire újság szerént a’ franczia kormány hajló volna a’ Napoleon családját ter­helő kemény törvényt szeliditni, és tagjainak bizonyos köteleztetések’s kezességek alatt­ fran­czia polgári jogokat és elsőségeket engedni. Egy­ (közelebbről ki nem jelölt) külföldi hatalom jár a’ dologban különösen a’ mint mondják, a franczia kormánynál. A sept­­indikai Journal des Debets egy czikkelyt tart az európai börsék pénzügybeli crisise tárgyában, melyet a’ londoni ’s amster­­dami bankok discontoja felemelésének’s a’spa­nyol és portugali eseményeknek tulajdonit. A­­zonban reménylendő, hogy az angliai crisis csak futó leend, mert az angol mívszorgalom most tömöttebb alapokon nyugszik , nincs, mint 1825-

Next