Erdélyi Híradó, 1836. július- december (második félév, 1-53. szám)
1836-11-22 / 42. szám
527 ha Francziaország az ajánlott okleveleket elfogadja e ’s azon pillantattól fogva mi óta tudja a’ szövetség gyűlés hogy a’ franczia kormány azokat el nem fogadja, e’dolognak semmi további következése nem lehet. Montebello herczeg urnak September 27öl kett jegyzete a’ helvétziai szövetség belhelyzete felől komoly és helytelen nézeteket foglal magában. A szövetséggyűlés a’ nemzeti élet nyilvánosságára hivatkozva, ez igazságtalan nyilatkozatokat ’s alaptalan állításokat tett dolgok által vissza utasithatná, és erre a’ kantonok társasági alkotásában , valamint azok materialis és erkölcsi állapotokban elegendő bizonyságot találna. De nem kiván e’ vitatásba ereszkedni, a’ helvetziai kantonok semmi kül hatalmat, mely belső alkotásokra felügyelői ’s igazgatások folyamatjára nézve ellenőri joggal birna, nem esmernek. Egyébiránt reményű a’ szövetséggyűlés hogy e’ felvilágosítás után, a’ Francziaország és Helvétzia közt fennállott, idő és szokás erősitette barátságos viszonyok mind két országok érdekeik ’s az igazság kivánatja szerént újra helyre állanak.“ Eltol a’ biztosság kisebb része, és viszont Maillardoz követ úi különböző felelet javaslatokat terjesztettek a’ szövetség gyűlés elébe. A’ szövetség gyűlésnek October 31 k én tartott titkos ülésében, a’ három különböző felelet javaslatok vizsgáltattak ’s azokra nézi különbféle módositások javalhattak. A’ fő hely azon tettének helyben hagyása hogy a’ September 9 ki végzést nem teljesítette, ’s a’ Conseilt illető irományokat Párizsba el nem kiddé, mint ezt a’ biztosság kisebb része javalla, 13 kántonok által vissza vettetett, így a’ feleletnek e’szavai: „Egyszersmind fájlalja a’ szövetség gyűlés a’ kedvetlen történetet S a’ t. “ kihagyatni határoztattak. Az egész gyűlés következése pedig csak a’ lett, hogy mind a’ három felelet javaslatok a’ biztossághoz vissza útasittattak hogy a’ vitatásokban megállított elvek szerént újra szerkeztettessenek, éS ez után szeredán vagy csütörtökön ismét tanácskozás alá vétessenek. Ez ülésben Neuenburg követte, azon kantonok küldöttjeinek, kik utasításaiknál fogva hajlandók valának Anglia közbenjárásához folyamodni, azt felelé , hogy az említett hatalom már megelőzte Helvétzia ez iránti folyamod hatását, midőn itteni követjének megparancsolá, a’ szövetség gyűlést a’ Francziaország által kívánandó elégtétel megadására bírni. Ez annál nagyobb ok arra hogy a’ szövetség gyűlés a’ kibékülésre minden utat mely Helvétzia becsületével megférhető elkövessen. FRANCZIAORSZÁG. A’ Donlensből elszökött foglyok három napi futás után egy belga kikötőben posta hajóra ültek ’s October 24. Londonba érkeztek. A’ National 28diki szálújában egy leveleket közli melyben szökések históriáját leírják. E’ tudósítás szerént még a’tömlöcz falain belől voltak midőn az egyik őrkiáltása, kin erőszakot próbáltak tenni, az őrserget mozgásba hozta. Mikor a’ töltésén leereszkedtek a’ katonák már nyomokban voltak, ’s a’ hold tiszta fénye úgy látszék ellenek eskütt. A’ szerencsétlenség mely két társaikat Reverchont ’s Desvoyest érte, kikkel a’ lepedőkből öszve kötözött kötél leszakadt 40 lábnyi magasságban , megmenté a’ többit, Caussidieret kivéve ki szerencsétlen társainál igen sokáig késett. Úgy látszik a’ katonák eleinte rútul akartak a’ foglyokkal bánni, mert a’ menekedtek még hallották szaladtokban hogy a’ tiszt kemény hangon reájok rivasztott: ,, Ne üssétek, parancsolom ne bántsátok.“— A’ most Londonba érkezett menekedtek , (kiknek sem számát sem nevét a’ tudósítás nem említi) az alatt egész erejekből szaladtak a’ nélkül hogy tudnak utjokat hova viszi minden pénz és reménység nélkül, egy folyóhoz érve azon keresztül gázoltak , az iszapba szinte belé vesztek, azonban utjokat megszakasztás nélkül folytaták mig az egyiknek közülök lába kificzamodott. Egy magános árendás háza mellett valának, ennek lakásánál kértek és találtak is segedelmet. Ez egy dugárust vezető hozzájok kiszenvedő társak számára egy