Erdélyi Híradó, 1837. január-június (első félév, 1-52. szám)
1837-03-03 / 18. szám
141 rozatak után mellek hozattak ,szükségesnek látom előadni azon okokat, melyeken a’ kormány tevés módja Izlandra nézve alapul,’s azon okokat, melyek minket arra határoztak, hogy a’ törvényhozó testnek lépéseket ajánljunk, melyek a’ végre hajtó hatalommal megegyeznek , és Sir, czélszerűnek látom kinyilatkoztatni hogy én ezt, a’ jelen kormányra nézve elhatározó kérdésnek tekintem. (Halljuk, halljuk!) Sir, én nem nézhetem részvétlen, miként tétetnek félre esztendőről esztendőre a’ behozott törvények ’s miként vesznek el azok , a nélkül hogy egy lépcsővel elébb haladtak volna. (Halljuk.) Mi helyesnek ’s igazságosnak tartjuk hogy a’ parlament és az ország időt akarnak venni magoknak, Irlandia kormánya, ’s a’ most általunk előterjesztett javaslat Charaktere megvizsgálására, de azon véleményen nem vagyok, hogy a’ kormány ezen a módon mindég fenállhasson ’s a’ ház bizodalmára való jusát mely oly szükséges feltétele a kormánynak, megtudja tartani, mely tőlünk eddig soha sem tagadtatott meg. (Halljuk, halljuk!) Mondom Sir a’kormánynak nem lenne jusa ezen bizodalomra, ha Izlandiára nézve még tovább is oly elveket hagyna fenállani, melyek ellen elhatározattan nyilatkoztunk, ’s melyeknek elhatározottan ellene mondunk (nagy bényomás.) A’ nemes lord Foxra hivatkozott, ki még 1797 kinyilatkoztatta e’ házban , hogy Irlandiának Angliával hasonló jusokat kell adni, ’s hogy Irlandia kormánya irlandiai nézetek ’s megfogások szerént kell hogy elrendeltessék, hogy éppen így és csak így lehet Irlandiát erős és szoros kötéllel Angliához kapcsolni. Ezen elvekhez alkalmazza magát Mulgrave lord, ki az ország igazgatásába egy eddig előtt ismeretlen részre hajlatlanságot hozott bé. Bizonyságul, mily áldást hozó e rendszer követése a’ szónok statisticai adatokat hozott fel Izlandból a’ vétkekről, melyekből kiviláglik mi szerént ezeknek száma 1836 szembetűnőség kevesebb volt mint az az előtti esztendőkben , ’s ebből a’ követett rendszer czélirányosságát fejtegeté. Ellentételében ennek a’ még mind fenálló oraniai titkos egyesületekre mutatott , azoknak törvénytelen ’s bosszantó bánás modjokra mely ellen méltán tett a’ lord helytartó lépéseket. A’ „nemzeti egyesület ” fenállását sajnálva emlité, azonban úgy tekinté ezt mint egyedül az elvetett igazságtalanság kikelt gyümölcsét,’s ennek orvaslására más módot nem lát mint igazság szolgáltatást Izlandiának. Mind addig mig a’ testületi bili vitatás alatt volt keveset lehete a’ nemzeti egyesületről hallani, ’s csak midőn e’ rendszabály nem megfontolt okokból hanem gúnyosan félre vettetett, emelé fel a’nemzeti egyesület fejét. A’ szónok azzal rekeszté bé beszédét hogy a’ háznak ajánlá ezen Irlandia megnyugtatására szolgáló rendszabályt, ’s még pedig azon kettős okból, mivel az elsőbben igazságos, és másodszor Izlandia Angliához volt ragaszkodása köteleit szorosabbra fogja húzni.“ — (Harsogó tetszés) Jackson őrnagy a’törvény javaslatot azon okokkal támadá meg melyeket az ellenző fél a’ múlt esztendőben is használt, a’ protestantismust veszélyben forogni nyilatkoztatá, ’s hevesen kikelt a’ nemzeti egyesület ’s O'Connell ellen, ki szokott módja szerént megfelelt neki, Lyndhurst lordnak szemére lobbantá hogy az izlandiakat „külföldieknek“ nevezte, ’s azon szemre hányásokat melyeket Jackson „az ő bőr tüdőjével“ a’ nemzeti egyesületre halmozott hazugságnak ’s rágalomnak nevezé. A’ februarius 8. ülésben miután e’ tárgyban többen szóllottak volna sir R. Peel veve szót. Azt igyekezett megmutatni hogy lehetetlen Izlandiára ugyan azon törvényeket alkalmaztatni mint Angliára; nagy hiba lenne ha a’ testületek egyik nemét eltörölve csak helyébe ismét másokat állítanának, melyek ellen ugyan azon okok szóllanak mint az elsőbbek ellen. Egyszersmind a’ házat figyelmezteté a’ nemzeti egyesület veszedelmes voltára. Russel lord bévégzé a’ vitatást rövid felelettel, melyben a’ többek közt kinyilatkoztatá, hogy talán még ezen ülés ideje alatt, de minden esetre annak