Erdélyi Híradó, 1837. január-június (első félév, 1-52. szám)
1837-01-13 / 4. szám
26 eszler. — Oláhországban is sok férgek voltak, de elpusztultak.— Nyílra. A’ ns. megye lelkes Rendes, múlt dec. 14k én tartott közgyűlésükben, a’ büntetés nemesi czélját egyedül eszközölhető dologhoz gondolatja pendülvén meg, a’ szép ’s nemes irányzatú tárgy nyilt kebellel fogadtatok , ’s a’ létesítésére szükséges emberbarát! ’s egyszersmind konfiui áldozatok , mint a’ gondolat valósultatásának anyagi alapjai, a’ legdicséretesb buzgalommal lőnek megajánlva. — Egyszersmind küldöttség neveztetett ki, mely a’ jövő tavaszszal kezdendő építésre ügyeljen. Magyar tudós társaság. — Az 5dik | nagygyűlés által másod Ízben kitett ezen tör- | nettudományi jutalomkérdésre: Milyen be- | folyások volt honi városunknak nem- | zetünk kifejlődésére és csinosbu-| lására? m. évi december 31 ikéig, mint határnapig, következő jelmondata négy pályairat érkezett alulirthoz: 1. Nos pro, obtestorque iudices, ut in sententiis ferendis, quod sentietis, id audentis. Cicero pro Mil. CXXXVIII. 2. Patriam cum possis, non illus-trare, scelus est. Cic. 5. Primus passus difficilis est. § 4. És magyar, áll Buda még. Kis- faludy Károly. E’ munkák a’ mai ülésben előterjesztetvén, a‘ jelmondatos levélkék, bontatlanul, az academiának ’s gróf Széchenyi István másodelnök úr pecséteivel lepecsételve a’ levéltárba tétettek ; a’ kéziratok pedig három e’ végre választott rendes tagnak rendeltettek kiadatni, megvizsgálás végett. Melyiké lesz a’ száz arany jutalom, úgy a’ netalán határozandó másod, harmad mellék-jutalom, a folyó évben tartandó Vilik, nagy gyűlés fogja eldönteni. Pesten a’ m. t. társaság kis gyűléséből, jan. 2. 1837. D. Schedel Ferencz titoknak. SPANYOLORSZÁG. Madridi hirlapok szerént a’december 13. cortes ülésben , Gonzalez Alonzo a’ constitution teendő változtatások feletti tanácskozás alkalmával, panaszkodék azon hogy a’ biztosság a’vallásos türedelmet ’s a’ constitutio 12. czikkelye megváltoztatását nem ajánlotta , melynél fogva a’ spanyol nemzet vallása örök időkre a’ római catholica apostoli egyedül igaz vallás marad, a’ nép azt oltalmazza, ’s minden más vallásnak gyakorlását megtiltja. “ Megjegyzésének semmi következése nem lett. A’ 15- diki ülésben Bilbao vitéz oltalmazói számára jutalmak határoztattak. Egy madridi levélben december 17. ez íratik : „Az Alaix és Narvaez közt támadt súrlódás a’ kormányt kínos helyhezetbe hozta. Alaix nem akarja a’ vezérséget letenni, Narvaez pedig nem akar szolgálni ha Alaix el nem bocsáttatik. Narvaez , Guadlaxarába váratik ’s a’ kormány szándékozik neki a’ fővezérséget ajánlani ha sikerül neki Alaix osztályát engedelmeségre tériteni. Alaix osztályából ezeren Jaenbe beültek vala ’s ott a’ polgárok rovására jó napokat csináltak magoknak, midőn Narvaez 7. oda bément ’s őket engedelmességre kénszernté. Ezután elosztá őket ezeredeibe, ’s ezredesseket bottal fenyegeté. Nem képzelhető a’ zavar mely a’ seregnél uralkodik. Alaix ki a’ szabad elmü kormány ptfz.a.csontjának nem engedelmeskedik’s a’carlistákat csak testül űzi, abban mutatja ki szabad elmüségét hogy a’ foglyokat azonnal agyon löveti. A’közben Bilbao magára van hagyatva. Az angol követ, Villiers úr közelebbről sokat vesztett bé folyásából, Latour Maubourg gróf pedig azon mértékben nyert. Itt Madridban elég csudálatosan azt hiszik hogy a’ franczia ministerium együtt munkálódásról tudni ugyan nem akar, de teljes mértékben való belé avatkozásra reá venné magát. francziaország: Massieu de Clerval admiral Toulonba el indult nehány hajókat ott a’ seregeknek észak