Erdélyi Híradó, 1837. január-június (első félév, 1-52. szám)
1837-05-05 / 36. szám
dig a’korbácsot mint fenyíték büntetést a’bűn- s tető intézetekben önkény és tetszés szerént szabhatni, midőn az mint törvényes büntetés a’ törvény könyvből száműzve lesz. A’ kamara jelen volt 58 tagja közül 47en a’ korbácsnak mint büntetésnek a’ büntető rendszerbe felvétele mellett, és ilen ellene szózatoltak. A’ hannoverai újság írja Claustbalból apr. tökén: „A’ mi hegyeink m. e. oct. 28tól fogva hóval vagynak borítva. Apr. 6tól fogva pedig egész mostanig oly nagy hó fergeteg volt hogy 80 esztendős öregek nem emlékeznek arra, hogy valaha ilyen nagy havat értek volna , ’s mi mintegy tenger kerítette szigetben a’földtöl egészen el vagyunk rekesztve. A’ hegyeken átaljában véve 7 láb mélységű hó van , de hol hó suvatagok vagynak 15 — 20 lábon is , úgyhogy sem ember sem állat rajta keresztül nem vergődhetik. Clausthalban ’s Zellerfeld városokban a’ széles utszák az északi sarknál levő tengerhez hasonlók , hol a’ hó tömegek duzzadt habokként tornyosulnak a’ házak előtt néhol oly magasan, hogy a’ ház eleje nem is látszik, ’s a’ hozzá járulás csak ember magasságnyira fellapátolt hó sánczok és csatornák között eshetik meg. Az egy emeletű házak lakósi töbnyire a’ kéményen járnak ki. Az istállókhoz úgy férnek hozzá hogy a’ ház felső emeletéből gerendákat eresztenek által a’ pajta fedelére ’s így mennek a’ barom etetésére. A’ ki az útszán akar járni egész banyalyig kell a’ hóban gázolni, szekérrel pedig éppen nem lehet. A’ lovakat ki sem lehet az istállóból hozni. A’piacz, a’ templomok és oskolák üresek, mindent hó boriit. A’ kútak eltűntek, ’s bó lével kell főzni ’s azt kell inni is. ILLYRIA. Az austriai Lloyd kereskedési és tengeri tudósitásai Triestből április 15 től jelentik : „Tegnap előtt egy nagy és szerencsétlen égés puszilta e’ városban. Áruraktáraink legnagyobbika , mely „ a’ régi czukor tisztítás név alatt esmeretes vala egészen lángok prédája lett. A’ vízi puskások, a’ tűz kármentő társaságok, a’ katonaság és lakosok az épület minden részeibe hirtelenséggel elterjedett tűz feltartóztatására semmit nem tehettek. A’ raktárban volt áruk gabonákból, vetemény magokból, gyapotból , czukorból és kávéból ’s más szerekből állottak, melyeknek ára fél millió forintnál feljebb becsültetett, ’s melynek két ötöd részét is alig lehete megmenteni. A’ többi részt bátorságba helyheztetni lehetetlen vala, mivel a’ vastag füst és a’ szél által nagyra nevekedett láng, a’ hozzá járulhatást mindenütt elzárták. Fájdalom több emberek elvesztét fájlaljuk , kik saját buzgalmoktól vezéreltetve az épület belsejébe hatolni merészeltek, hol szerencsétlenül vagy meg föladtak vagy a’ béomló gerendázat ’s felső emelet által eltemettettek. PRUSSIA. Königsberg április 71kén. Oroszországból bizonyosnak állítják, hogy császárné ő felsége a’ nyáron Krimbe útazand és ott a’ fő kormányzó Woronzow gróf által egészen márvány kőből épitetett új palotában lakik. A’ császár ő felsége augustusban Kovnonál, Warsonál és Brzesc- Litewskinél a’ hadseregen szemlét tartván innen septemberben Cherson tartományba Wosnosewskbe menyen , hol a’ legnagyobb lovassági öszvevonás leend , milyen csak az újabb időkben valahol volt, ugyan is ide 500 csapat lovasság ’s mintegy 45,000 lovak lesznek nagy gyakorlásokra öszve gyűjtve, a’ lovas pattantyusságot ide nem számítva. Az egész diplomatát test a’ császárt az ország déli részébe kisérendi, hol a’ császárné is e’nagyszerű látvány szemléletére megjelenend , a’ korona örökös nagy herczeg pedig, innen az ország belsőjén által útját tovább folytatandja. OROSZORSZÁG. S. Petersburg április 5-én. Az orosz Invalide czímű hírlap ezeket írja: „Heckeeren báró, császárné ő felsége lovas testőr ezeredje hadnagyja, a’ hadi törvényszék ítélete szerént, azon párviadalért melyet Puschkin Sándorral a’ császári udvar kamarásával, ki e’ pár viadalban kapott sebe következésében meghalt, bar