Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-04-16 / 31. szám
ERDÉLY Kolozsvárit, 1841. Péntekést, april. 16-án. Foglalat. (Erdély fis Magyarország, (kinevezés; szabadalmazott kártyások; Sajó völgyi vizár; n. szebeni magyar olvasó egyesület; budapesti láncz,új részvények; komáromi közgyűlés; Pesten felállítandó ref. főiskoláról, ’sat.) Törökország: (Alexandriában volt török biztos’ tudósítása.) Németország. Francziaország: (Párizs’ megerősítése feletti pakkamarai viták ; írói tulajdont védő törv. czikkek.) Anglia: (londoni conferentzia’ munkálatai.) Spanyolország: (lázzadás’ jelei Valenciában.) Újabb tudósítások: (Párizs’ n megerősítése’ tárgyában a’ patikamalában is a’ kormány győzött; a’ spanyol cortes Arguellest választotta elnökévé.) Hirdetések: ■ ■ J-'J■. . ' --——'--------: Erdély és Magyarország. A cs. apost. kir’, felsége a’ pesti kir. tud. egyletemnél a’geometria practica’ és hydrotechnia’ üres tanitószékét Peczeli József főhadnagynak méltóztatott legkegyelmesebben adni. (lk.) (Szabadalmazott kártyások.) Nemes Aru’osszékben, ’s részint azon széki Tisztség’ megtalálása’ következtében Kolozsvárit nem régen egy 12 tagból álló társaság fogatott el , kik a’kártyázást és koczkázást mesterség gyanánt űzték, ’s vásárról vásárra járva , kit a’ szegény ügyefogyott népből játékukba bévonhattak utolsó filléréig kizsebelték; sokakat nem kis mennyiségig megkárosítottak. Közülök 6 kolozsvári, 1 udvarhelyszéki, 1 küküllő-, 1 pozson-, 1 bihar-, 1 zemplénmegyei, 1 nagyváradi születésű; nagyobbára zsidók és újparasztok. Szelid vallomásukban azzal mentették magokat, hogy a’ vásárokban az illető udvari tisztektől ’s elöljáróktól díjfizetés mellett engedelmet nyertek a’ játszásra. Az e’ tárgyban kert kinyomozás a’ felséges kir. főkormány ebbe fújhatván, onnan — mint értesíltettűnk —, kegyelmesen rendelet tétetett, kinyomozni: mennyiben igaz e’ feladásuk? ’s ha valónak találtatnék, az illy szín alatt felvett piénzt visszafizettetni, és kibújókhoz késpest, különösen a’ hivatalbelieket szigorúan megbüntettetni. — Csaknem lehetetlennek hiszszük azoktól , kiktől már szerencsésebb helyzetűknél fogva miveltebb érzést, ’s emberibb jellemet kellene várnunk, miilyenek az udvari lisztek, ’s főként a hivatalviselők, az illy aljasságra vetemedhetést, hogy polgári és hivatalos kötelességekről, Intőkről megfelejtkezve kereskedést űzzenek nyomorult embertársaik’ véres verejtékkel szerzett vagyonával, házi békéjével, mellyeknek biztosítása éppen rajok van bizva. Figyelemmel fogjuk kisérni ezen esetet, ’s ha a’ kinyomozásból úgy jő ki, hogy ezen vad csak azon eláradolt csalók koholmánya , azt tudatni el nem mulatjuk, nehogy bárki méltatlanul legyen gyanúsítva, ellenesetben a’ hibát méltó színben a’ közvélemény’ büntető ítélete ekbe terjesztendjük. (Sajó völgyi vízár.) A’ martiusi szélnapok csendesen vonák el mezeink’ zordleplét, a’ regfordult jéglapok kártétel nélkül úsztak el a’ Sajó folyam’ szinén, ’s már kecsegtető örömmel várta a’ szegény gazda tavaszi munkája’ folytathatását, midőn az április’ 6- zik napjain szünet nélkül tartó esőzés reményeit megsemmisítő. A’ Sajó és kisebb folyók kiáradtak, ’s terünket Ily özönnel boríték el, miilyenre legidősebb lakosink sem emlékeznek. A’ fagytól jól ki sem engedett oldalok bésuhadoztak ; némelly helyek’ régi alakját a’ mély árkolások egészen megváltoztaták. E’ sors éré az ízléssel, szorgalommal elrendelt ’ erlési szép kertet. A’ regényes oldal’ nagy része 2000nél több különböző fáival, bokraival lesüllyedt sziklaalapjáról, ’s az alsó kert’ lapjait pakkal, gyökerekkel, egymásra sorladt földdel borítá el. Ez a’ fáradhatatlan művésznek jutalma 56 évi szorgalmáért! A’ szép virágos táblák, a’ zuhanyok’ csatornái földdel, kövekkel kételvek — próbára teszik az agg kertész’ türelmét. A’ malmok egész Sajó’ völgyén vagy egészen elpusztultak, vagy sok időre haszonvehetetlenekké lettek; a’ kerlésiek az előbbiek közé tartoznak. Az ár még nem tért medrébe. — B. L. X (N. szebeni magyar olvasó egy esti I e t.) N. Szeben, apr. 8kán. A’ nemzetisedésnek, különösen anyanyelvűnk’haladásának , ’s a’ magyar irodalom iránti buzgó részvétnek nem csekély örömére szolgál, hogy városunkban alakult, ’s már a’adik évet is megért, magyar olvasó egyesület’ tagjai évről évre szaporodnak, mit nagy részben az egyesületi elnök’ buzgó fáradozásinak köszönhetni, ki mig szives lesz ezen elnökséget megtartani, addig e’ különnyelvű városban a’ magyar olvasó egyesület bizton nézhet egy még szebb virágzása jövendő elibe. — Az egyesület’ helybéli ’s. vidéki tagjainak száma ez évben a’ százat meghaladó. Rövid ’s egyszerű szabályok ezek: 1. tagja lehet mindenki, ’s évenkénti két pengő ft. fizetés mellett. 2. е a kötet könyvet 14 napig tarthatni magánál. 3. az elvesztett, vagy bemocskolt könyvet a’kártevő megfizeti. 4. az egyesület’ könyvét nem részvényesnek kölcsönözni tilos. 5. a könyvtár az állandósított egyesület’ örökös tulajdona. Ezen egyesületet, örökösnek mondhatni, mivel már alapításakor meg volt állítva, hogy ha az évenként 2 flot béfizetők’ száma, csak kettőre olvadna is, az egyesületnek nézetik, ’s birja a’ könyvtárt, két — három fizető tag pedig, mig a’ város fennáll mindig találkozik. Az egyesület’ több pártfogói t. i. Jankovics Miklós, Beringer Ignácz , Méderus Sámuel, Kenderesi Ferencz, Herszény Sámuel, Dobák Antal, és Incze József urak az egyesületi könyvtárt valamint az első, úgy a’ második évben több kötet könyvekkel szíveskedtek megajándékozni, kiknek ezennel szives köszönet mondatik; egyszersmind nyilváníttatik, hogy ezen olvasó egyesületnek ezutánra is nem csak helybéliek, hanem vidékiek, sőt ezen hazafiul jó czél előmozdítása’ tekintetéből távolabb lakó hazánkfiai is szívesen fogadott tagjai lehetnek, ’s minden könyvbéli ajándék haladásos köszönettel vételik.—A’könyvek’ száa jelenleg a 400at jóval feljut haladja, szépen fénylenek azok közti a’ magyar tudós társaság által kiadott majd minden munkák, a’ díszes zsebkönyvek, nyelv, philosofphiút , vallási, nevelési, jog, történet, természet, gazdaság és orvosi tudományt tárgyazok , úgy szintén utazások , költészetek, színművek, regények és novellák Most már nem mondhatja többé -— mint eddig kelle hallanunk — a’ magyar nyelv’, ’s irodalom ellensége, hogy magyarul nincs mit olvasnunk, vagy hogy éppen nem is olvasunk. Ezután mindenki önmagának, ’s anya nyelvünk iránti egykedvűségének tulajdonítsa nyelvünkbéli ösmeretlenségét, annak nem értését, ’s az ebből született baliteletét. Adja isten , hogy ezen egyesület is, s ennek tagjaiban az eddigi buzgóság, s nemzeti érzelem soha meg ne szűnjék, gondolatjok a’nemzeti nyelv’ megalapulásán függjön , ’s egyenként barátilag kezet fogva állnak gyarapodásán , terjesztésén egyesült erővel dolgozzék ! Pest, mart. 29-én. Színházunk’ elsőrendű tagjai tegnaselőtt szerződtek az alválasztmánynyal, még ez egy évre mindnyájan régi fizetéseikre. ( Budaj e s ti lánczhíd részvények.) A’ folyó évi januarius’ 25-kán közhírré tett jelentés szerint kinevezve volt választmány a’ budapesti lánczhídrészvények’ azon öszvegére, melly az országos szerződéshez képest Magyarország’ ’s különösen Buda’ ’s Pest’ lakosai’ számára vala rendelve, beérkezett aláírási leveleket felbontván , megvizsgálván és az elosztást véghez vivén , ezennel jelenti, hogy a’ beérkezett aláírási levelek’ száma 2525, az azokban feljegyzett részvények’ összes száma pedig 17,798 darabot tesz , mellyekre az említett országos szerződés 7-dik szakához késpest Magyarország ’s különösen Buda’ ’s Pest’ lakosai’számára rendelt 3534 darab részvény osztatott el.—Az e’ tárgyat illető irományok ’s jegyzőkönyvek az aláírt választmány által hitelesen elkészítetvén ’s aláíratván , minden t. ez. részesített külön levél által fog a’ történt elosztás’ közelebbi módjáról értesítetni. Pest, apr. 5. napján 1841. — A’ budapesti lánczhídrészvények’ eloszlására kinevezett választmány’ részéről gróf Keglevich Gábor m. k., m. kir. udv. kamarai elölülő, mint a’ választmány’ elnöke. Szathmaárból mart. 24-kén azt írják, hogy ott napfény és zápor tapkón olvasztván fel a temérdek havat, a’ Tisza, Szamos, Kraszna, Túr, szóval minden folyam kiöntött, ’s régen nem volt Szathmár’ vidékén olly nagy árvíz, mint az idén. Szathmár- Németibe egy egész hétig egy oldalról sem lehetett menni, csak ladikon. Szathmár városnak egy része úszott , a nagy hidulczóban