Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-05-21 / 41. szám

К1ШШ 11 Kolozsvárit 9 Pénteken , május’ a 1-én. Foglalat: Erdély é­s Magyarország .,­(Ü jáerinnep; b. szolnoki közgyűlés; magyar t. társaság; Duna gőzhajózás; Veszprém , Somogy, Sopron megyék’ közgyűlései; Szeged gyűléseit nyilván­tal tanítja.) Olaszország, Francziaország . (Lajos Filep unokája’ keresztelője’ körűlm­énnyel; németor­­szá­ggali szorosabb szövetkezés javaslata, sat.) Anglia: (a’ vámok’ ’s gabonatörvény iránti alh­ázi viták; a felházban M­elbourn­enak a’ga­­bonatörvény iránti nyilatkozata; a tory sajtó a m­inistereket megtámadja.) S­­anyolország : (a’ kormányzóság feletti villák a’ congressus­­ban megkezdve.) Obina. Újabb tudósítások: (a spanyol papság’ üldözése; Bulgáriában a’ keresztények lázzadása’ eredménye.) Hirdetések: Erdély és Magyarország. (Gy­á­s­z i­n­n­e­p.) Kolozsvárit: Folyó hó’ 20kán tartatok halotti Végtisztelete az itteni ev. reformátusok’ b. farkas utczai nagy tem­plomában gr. Bethlen Farkas özvegye, gr. Mikó Katalinnak, ki jelen évi apr. 19-kén halt meg vízi betegségben Pesten, ’s tete­mei Kisküllő vgyében kebelezed bonyhai jószágán levő sirboltban helyezvék. R. közoktató Salamon József, s esperest Csiszár Sá­muel ez alkalommal tartott gyászbeszédeikben hiven adák elő a’ boldogult kegyes grófnő erényeit. ( K. kam. jelentések.) Kincstári titoknak Maetz Sámuel ön kérésére szolgálatja iránti legfelsőbb megelégedés’ kijelentésével, ’s egész fizetéssel nyugalomba tétetett. Abrudbányai bányászi mérnök, és másod arany váltói ülnök Reinisch Ágoston, offenbányai bányász kerületi igazgatóvá neveztetett. (Belső szolnoki közgyűlés.) Belső Szolnok’ megyé­nek f. hó’ 17—19. napjain nagy tiszteletű főispánja’gróf if. Beth­len Pál úr’ elnöklete alatt tartott közgyűléséről f. bó 1916! Írott levél után következőket emeljük ki: jelen évi 8. és 11. számunk­ban Írók, hogy ottani egyik alispány Pataki Dániel bizony­os okai­nál fogva irt hivataláról a’ közelebbi közgyűlésig lemondott. Oka az volt, mert hivatali eljárásiért két év előtt feladás tétetvén, ön­­kívánsága szerint is a’ megye’ tagjaiból kinyomozó biztosság nevez­tetett volt ki, ’s munkálódásának bevégzése előtt nem akart hiva­talában maradni, nehogy azzal vádoltassék, mintha helyzeténél fog­va a’ kinyomozás’ eredményére befolyást gyakorolhatna. Ezen biz­tosság f. bő 18kára tette meg­­jelentését, melly szerint a’ fel­adás’ egyetlen pontja sem valósult meg. Pataki Dániel tehát a’­­ R. meleg részvéte ’s „éljen“ kiáltásai közti kivilágosult ártatlansága je­léül alispányi székének elfoglalására azonnal felszóllalok, s hiva­tala’ helyettesképpen! folytatására a’ közelebbi választó közgyűlésig m­egbizaték. A’ megye’ Rendet egyszersmind sajnálva tapasztalván, hogy egy ház állodalma egyén’ hivatali ’s polgári jelleme illy alap­talanul megtámadtathatott, ’s személye két évi kedvellenségnek té­tetett ki, a’ biztosság’ véleményével egyezőleg meghatározák, hogy ezután csak adatokkal támogatott vádak fognak hivatalviselő ellen figyelemre méltaltatni. Továbbá a’ hivatalaikban legfelsőbb helyen megerősített felső kér. főbiró Nemes József, ugyanotk­ alispány R­­á­c­z József, és pénztárnok Veres János ünnepélyesen beiktat­­tattak. kir. pénztárnok Mázsa Józsefnek alsó kér. főbíróvá, táb­laimé Torma Józsefnek pénztárnokká helyettesítésére nézve a’ mull gyűlési határozat újból közakarattal helybenhagyatott a’ kö­zelebbi tisztújító közgyűlésig. A’ gyűlés’ több tárgyait néhány új székbirák’ beeskelése, az illető járási szolgabirák’ ’s adóvető bizto­sok’ választása teve. Beszte­rczéről f. h. -ről írják, hogy ott az időjárás na­gyon aszályos; eső egész tavaszon nem volt; a’tavaszi vetések úsz­nak ki, a’ hernyók a’ gyümölcsfákat annyira elpusztították, misze­rint mi gyümölcsöt sem remélni , egyedül a’ szőlő biztat dús és jó szürettel. Ez így van ország szerte. Magyar tudós társaság. Az academia’ pénzereje neve­léséhez legújabban két hazafi járult Ugyanis kevermesi Tököly Szabbasz kir. tan. úr 2000 pengő ftot lelt le a’ társaság’ tőkéje szaporítására; Péczely József debreczeni ref coll. prof. ’s ma­gyar acad. rendes tag pedig 5000 pengő ftot alapított a’képpen hogy e’ summa’ kamatai mindaddig a tőkéhez kapcsoltassanak , mig ez, társaság’ pénzalapjához esztendőnként csatlandó egy ha­todon kivű­l száz arany kamatot hajland, melly, vallva, egy év­ben a’ legjobb történettudományi jutalom feleletnek, más évben a’ szinte legjobb történeti drámának kiadandó, és pedig ez utóbbi addig, mig az academia annak szükségét látandja , azon túl ezen intézettől függvén e’ summát más, rokon czélra fordítani. E’ juta­lomalapítvány részletei az ez évi igazgatósági gyűlésből fognak a’ közönség­ekbe terjesztetni. Az elnök rendeléséből, Pesten majus’ 1­0. 1841. Dr. Schedel Ferencz titoknok. (Duna gőzhajózás.) István gőzös Pestről 20 nap alatt ért Orsovára ’s visszajövel 47 óra alatt Zimonyból Pestre. A’ gőz­hajózási társaság budai hajógyárában Ittóst három új vasgőzös ké­szítetik, I. J. Lajos, Hermine és Ferencz Károly, mellynek belbu­­toroztatása is Steindl pesti asztalosmesterre, ki István gőzhajót olly egyszerű remekmunkával látta el, bizatott. Ezek a’ Pest­ ’s Bécs közti mindennap eszközlendő közlekedésre vannak eddig legalább szánva. E’ felett ugyanott Ferencz gőzös erőműve ’s műszerei uj­­don vashajó testet nyernek , előbbi fakészületü hajóteste pedig ál­landó pesti lakhatóvá fordítatik a’ pesti állomáson. Továbbá az em­lített társaság egy új kény- és kérelmet készít Főleg a budapestiek számára. Minthogy t. i. a’ váczi dunaparton mind eddig kiszálló pallóhíd a’ gőzhajók számára nem volt, mostan ott egy illy hidat csináltat ’s mivel már most minden másod nap (pár hónap múlva pedig minden nap) indul oda gőzhajó Pestről ’s ugyatt azon nap érkezik másik gőzöse Bécsből, a két testvér város lakosi nyaral­­szakon a’ reggel Pestről induló gőzhajón egész kényelemmel 40 p.­ktért Váczra rándulhatnak s ott legalább hat óra folyásig mu­lathatván, az ugyan azon­nal­ esti 6 óra tájban Bécs s Pozsony­ból jövő gőzösön 50 kr. pengőért minden legkisebb por ’s döer­­czenés nélkül visszatérhetnek, a’ bérkocsisok gorombasági és zsar­­iásitól megszabadulva ’s e’ felett két gőzhajón két különböző üli társaságban ’s a’ két dunapark­ éles ellentétü panorama szemlélte­­tésiben részesülve 1 fz. 10 krért pengőben. J­r. Vesztírém megyének f. év és bój­­kai ’s köv. napjain tartott közgyűlésén a’ közelebbi ujonczállításkor elkövetett ’s részint már megvizsgált, részint megvizsgálástól függő visszaélésekre nézve egy jeles választmány a’ végett küldetek ki, hogy az ezen ujonczállitás iránt eddig tett ’s ezután is netalán teendő mindennemű panaszo­kat, az illetők’ kellő meghallgatása mellett, szoros szigorúsággal ’s egyszersmind igazságos végérejárással, megvizsgálja, ’s a’ tapasz­­talandókróli jelentését a’ megyének okveletlenül elébe terjessze.—­­Ugyanezen választmány még oda is utasíttatván , hogy ha vizsgálat­tá alatt valaki ellen valami bűnt eléggé ki világosod­va tapasztalna, ezen érdemben azonnal rendelkezzék, ’s jelesen magát büntetőtör­­vényszékké, azonnali eljárás végett, átváltoztassa, — addig is a’ veszprémi járásbeli Seborvos és várnagy, az utonezállitásba való min­den befolyástól — a’ nélkül hogy ez által bűnösöknek ítéltetné­nek — elmozdiltatván. — Ezen alkalommal indítványba hozatván , hogy miután a’ régebben állított ujonezok szolgálati törvényes ideje eltelt, a’ nm. m. kir. helytartó tanácsot ezeknek hazabocsátások’ eszköz­lése végett megkérni szükséges volna. — Ezen a’ törvények lelkéből önként folyó indítvány közértelemmel elfogadtatok , ’s e’ végett a’ nm. m kir. helytartó-tanács egy alázatos felírásban tisztelettel megké­retni rendeltelek. — Ugyanazon alkalommal indítvány létetvén az iránt is, hogy az ujonczállitásban — országszerte igen sok helyt — a legjobb szándék és legszorgosabb fel­vigyázat mellett is követ­kezhetett ’s ezután is következhető visszaéléseknek eltávoztatására nézve leggyökeresebb orvoslási módnak látszván magának az állí­tási rendszernek megváltoztatása ’s részint módosítása: czélirányos­­nak látszanék, már most, a’ lettdolgokra való elevenebb emléke­zettel meghatározni, hogy: 1) az ujonczállitási teher nem annyira személyes, mint inkább vagyoni tehernek tekintessék, anyiban, hogy azt rendesen (a' rendkívüli esetek rendkívüli gondoskodást kívánván) minden adózók — a’ nemességnek felkelési kötelessége ugyan­is meglevén — arány szerint viselnék; ■— miből önként ко-

Next