Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-01-15 / 5. szám

19 schnell, ’s hogy a’ királynak catholicus alattvalói iránti jó akarat- i járól értesítve van. Francziaország­. A’ „Belle Foule“ fregát és „Favorite“ corvet’ hajólegénysége Joinville herczegtől vezéreltetve, a’ katonaoskolából, h­ol szállá­sos­a, dec. 26k án megjelent a Tuileriákban. A király következő be­széddel szólítá meg őket: „kedves bajtársaim, derék katonák! Ha az időjárat megengedő, felettelek szemlét tartottam volna. Most magaméoz gyűjtőtek, hogy nyilatkoztassam ki megelégedésemet. Azt kivánám, hogy a’ császár tetemeit a’ fővárosig kísérjétek; ti a’ megbízást teljesítétek ; én ezen körülményből alkalmat vettem, méltánylásomat irántatok , ’s az egész franczia hajóhad iránt nyil­­­­vánítani. Vonszalmam’ záloga volt az, midőn gyermekemet sorai­tokba helyezem; örvendem, hogy hajlandóságtokat megnyerő. Bár hová, és milly vállalatokra vezessen titeket a’ hon iránti köteles­­­ség, késznek fogjátok őt találni, a’ veszély- és dicsőségiekben osz­­tozásra , a’ franczia név’ és lobogók’ hírét emelni s nem bémocs­­kolni fogja­­.“ Ezután a’ király azon hajókatonáknak, kik megkü­­­lönbözteték magukat, érdemrendkeresztet osztott. Cur­rier Francais. Nesselrodenak Fahlen úrhoz intézet köze­­lebbi hivatalos irata Guizot úrral közölteték. Minden sor csupa jó akaratot lehel Francziaország iránt. Már csak ezen hangulat is meg­­lepő, ’s még inkább az, hogy az oklevél a’ franczia cabinetnek , kezei közé jutott. Tíz éve, mióta a’ két kormány ekkora előjelét a’ kölcsönös kibékülésnek nem adá, Guizot nagy következményeket vár, és büszke illy diadalán. Ezen előzékenység Falmerston lord’ nevekedő igénylésein kek­ kedvetlenségét enyhíti. Párizs, dec. 20-án. A’ portugált angol elleni párt a’ spanyol túlzókkal titkos szövetségben van. Tervük a’ két ország’ politicai egyesítése. Ezen kérdésben Francziaországra nevezetes szerepő vár. A’ spanyol-portugali hajóhad’ újjá születését eszközleni; a’marok­kói birodalmat idővel e’ két nép’ kormánya alá hajtani, ’s aztán az Algírt bíró Francziaország és Marokkón uralkodó Félsziget közli benső és állandó szövetség’ alapjait megvetni: ezek legyenek ma­gas feladatai kormány vezetőinknek. Lamenais úr évi börtönre és két ezer francbirságra ítél­telek az esküdt­szék által. A’ kereset’ tárgyát más alkalommal említettük, érdekes folyamatját közelebbről részletesen közlendjük. London, dec. 26-án. Az északamerikai új elnök’ megválasz­tatása a’ vagyonaristocratia’ és béke’ diadala a’ democratia ’s an­nak háborús hajlama ellen. Akármelly fordulatot vegyen Európa’ ügye, ha kormányunk úgy tudja intézni, hogy az amerikaiak’ön­érzete nem sértetik meg, a’közelebbi négy év­ folytán a’béke fe­lől bizonyosok lehetünk. Remélhető hogy a’ hatál­viszály is ezen idő alatt el fog igazíttatni. Floridában az indok ellen ismét hábo­rú üt ki, addig meg nem szűnendő, mige’ főid­­ős lakói tökéle­tesen ki nem halnak. Azon átok fekszik az angol-szász fajon, hogy a’ törzsök népeket kiirtani tudja , polgárosítani és saját nemzetisé­gébe felolvasztani nem. A’ jamaikai kormányzó’ országgyűlést meg­nyíló beszédéből kiviláglik, miképp’ a’ rabok’ felszabadítása ezen szigeten atalán jótékony eredményű; a’ feketék illendő bánás mel­lett munkára készek, szorgalmasok. A’ vállalkozó szellem a’ tehe­tős birtokosok közti eddig nem sejtett rugalmasságot nyert, a’ munkabér magas , mert a’ sok terv’ létesítésére alig van elégséges kéz. A’ londoni mértékletességi egyesület közgyűlését dec. 25-kán tartá. Buckingham úrnak, ki 1857 óta Amerikában a’ rendetlen­­kedők’ megtérítésén , és a’ társaság’ ügye’ előm­ozdilásában fárado­­zék, köszönet nyilvánítasék és méltányló íratok nyujtatának által, a számadó tudósítását azon nevezetes adattal végzé, hogy az gyesült országok’ népességének három negyede a társaság’ elveit elfogadta, és a’ börtönökben ’s őrültek’ házában jobbadán olly egyének vannak, kik mértékletlenségbe valának merülve. Spanyolország*. A’ madridi kormány közelebbről két nagy fontosságú határo­zatot tett, mellyek a’ Félsziget’ viszonyait könnyen ejthetik megint olly bonyolodottá, minő volt mi­előtt a’ belgarai kötés azt felol­­dá , ’s újra vonhatnak gondot Európa’ homlokára—a’castiliai így czimzi hazáját—­olly sötétet, mint a’ polgárháború és a’ bar­­ce­lonai cselszövények. Esparlero vakmerész kísérleteinek egyike a’ Portugália ellen indítandó had. A’ lissaboni spanyol ügyvivő dec. Jo­kénnyujiá a’ királynénak bé kormánya’ végi rátát, mellyben tartalék nélkül ki van nyilatkoztatva, hogy 50 ezer fegyveres in­dul ezen ország ellen, ha a Dueron szabad hajózását tárgyazó e­­gyezmény 25 nap alatt teljesedésbe nem fog vétetni. Közelebbi lapjainkban elterjesztettük a’kérdés’ történeti állását; vessünk most rövid pillanatot jogi oldalára, nem mellőzve azon gyantásokat is, mellyeket a közvélemény egyfelől a’ portugali cortes hanyagsága, másfelől Espartero’ sürgetései’ titkos okairól formált. Spanyolország és Portugália között 1855-ben egy szerződés alakult, mellynek czélja vala, a’ bécsi követgyűlés által népjogi elvnek nyilatkoztatott szabad hajózását a’különböző országokon ált—­menő folyamoknak, a’ Duerora alkalmazni. Azon időben még don Pedro’ alkotmányi chartája teljes erőben volt; szerinte a’kor­mány felhatalmaztatok függetlenül, és a’ törvényhozó test’ befolyá­­sa nélkül tenni szerződéseit. Míg azonban a’ Duero hajózás’ tár­gyában munkálódó választottság tervét bevégezte, új alkotmány é­­ledett fel Portugalliában, ’s ez minden adó- és vámrendszerbevá­gó tárgyak feletti ellenőrséget a’cortes’ kezei közé tett le. A’Due­ro’ szabad hajózását eszközlő kötést is kénytelen volt a’ királyné a’ törvényhozó, lesz’ vitatkozása alá terjeszteni. Ez azon okból, mert a’ küllezmények’ vámnélküli behozatala a’ földművelés’ ér­dekeinek árt, vagy miként a’ spanyolok állítják, a’ csempészetből (Schmuggelhandel) álutakon keletkező nagy hasznokat nélkülözni nem akarva , vonatkozók megerősítését adni, ’s eloszlott a’nélkül, hogy a’ kötés’ pontjait komolyan csak tárgyalta volna is. A’ győzedelmi herczeg’ számára lesve várt alkalom nyílt, az izgalmas seregnek foglalatosságot adni, ’s véletlen események, nagy kifejlődések által az elpártolt közvéleményt még egyszer zsoldjába venni; különben azon magas emelvényről lebukhatnék, honnan ha szeszélye vonja talán a’ koronáig is kiterjesztheti kezét. A’ Journal des Débatsnak még messzebb terjed véleménye. „Vannak —így szól egyik czikkében—a kik hiszik, hogy a’ Duerokérdés Espar­­terora nézve csak ürügy a’háború’ indítására. A’ fővezér, miután a’ polgárháborút szerencsésen bévégzé, az egész Félszigetet kor­­mánypálczája alá akarja hajtani. A’ madridi cabinetz külviszonyai , egy hadra szokott és számos sereg közti béke’ idején könnyen tá­madható féktelenség, ’s azon roppant költség, mellybe az évenként kerül, miután a’ győzedelemherczeg Csak akkor oszlathatná el, midőn hatalma’ alapját megrendíteni, polgári befolyását eljátszodni akarná, végre azon hódítási vágy, melly hosszas belviszályok vi­tán a’ népeket ellenállhatatlan megszokta lepni: mindezek együtt könnyen rávehetők Esparterót olly ország ellen indítani táborát, mellynek elfoglalása a’ spanyol földre temérdek hasznot árasztand.“ Második merész rendszabása a’ kormányzóságnak a’ navarrai királyság’ fueroinak ideiglenes módosítása. A’ szabályzó leirat’ főbb pontjai következők: „A’ katonai főparancsnok, miként a’többi tar­tományokban, a’ királyné által neveztetik ki; alkirályi czimmel a­­zonban nem ruháztatik fel. Az igazság’ kiszolgáltatása akként ke­zeltetik, mint általán egész Spanyolországban; de ítélő bírák csak a’ kebelbeli szokásokban jártas férfiak’sorából választatnak. A’hely­­hatósági tisztség az egész birodalomba kiterjedő törvények’ rende­letei szerint fog egybealkottatni, és kötelességeit a’ megyei biztos-­ ság’ ellenőrsége alatt a’ tartományi törvényekkel egyezőleg teljesí­tendő A’ megyei biztosság’ hét tagból áll, és az országosan diva­tozó módszer’ utasításai’ nyomán választatik. A’ polgári igazgatót a’ kormány nevezi ki, de ezen rangot soha katonai parancsnok­sággal nem köti egybe. Navarra is a’ sereg’ össze­írásában részesül. A’ vámvonal az Ebrótól átítéletik a’ Pyrenaeus’ szélére. A’ do­hány- és sóban az egyedáruskodás a’ kormánynak adatik, illő kártérítés mellett. Rendes adója Navarrának ezentúl 1,800,000 real, bélyegpénz (Stämpel) alól mentesítve van.“ Ezen kormányren­deletre nézve csak egy megjegyzésünk van. A’ cortes 1859-ben megerősítette a’ fuerokat azon kikötés mellett, hogy a szükséges módosításokat, midőn a’ körülmények engedik, a ministerium in­­dítványolására , saját országos üléseiben rendezze el. Most Espar­tero önkényüleg vágott a’ dolog’ eligazításába. Az igaz, hogy lépé­seit a’ navarrai küldöttség bizományosainak (commissarius) jóvá­hagyásával tette; de kérdésnek marad: elég számításai, ’s minde­nek felett elég törvényesen-e ? A’ kormányzóság egy leiratban a’ jesuiták’ loyolai kolosto­rát eltörölte. Portugal: Saldanha marquis, a’ lissaboni udvarnak spanyolországi kö­vete, még dec.­sröl jelenté rendkívüli hírnök által, hogy a’ mad­ridi kormány a’ Duero hajózást tárgyazó szerződés’ megerősítését

Next