Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-01-15 / 5. szám
19 schnell, ’s hogy a’ királynak catholicus alattvalói iránti jó akarat- i járól értesítve van. Francziaország. A’ „Belle Foule“ fregát és „Favorite“ corvet’ hajólegénysége Joinville herczegtől vezéreltetve, a’ katonaoskolából, hol szállásosa, dec. 26k án megjelent a Tuileriákban. A király következő beszéddel szólítá meg őket: „kedves bajtársaim, derék katonák! Ha az időjárat megengedő, felettelek szemlét tartottam volna. Most magaméoz gyűjtőtek, hogy nyilatkoztassam ki megelégedésemet. Azt kivánám, hogy a’ császár tetemeit a’ fővárosig kísérjétek; ti a’ megbízást teljesítétek ; én ezen körülményből alkalmat vettem, méltánylásomat irántatok , ’s az egész franczia hajóhad iránt nyilvánítani. Vonszalmam’ záloga volt az, midőn gyermekemet soraitokba helyezem; örvendem, hogy hajlandóságtokat megnyerő. Bár hová, és milly vállalatokra vezessen titeket a’ hon iránti kötelesség, késznek fogjátok őt találni, a’ veszély- és dicsőségiekben osztozásra , a’ franczia név’ és lobogók’ hírét emelni s nem bémocskolni fogja.“ Ezután a’ király azon hajókatonáknak, kik megkülönbözteték magukat, érdemrendkeresztet osztott. Currier Francais. Nesselrodenak Fahlen úrhoz intézet közelebbi hivatalos irata Guizot úrral közölteték. Minden sor csupa jó akaratot lehel Francziaország iránt. Már csak ezen hangulat is meglepő, ’s még inkább az, hogy az oklevél a’ franczia cabinetnek , kezei közé jutott. Tíz éve, mióta a’ két kormány ekkora előjelét a’ kölcsönös kibékülésnek nem adá, Guizot nagy következményeket vár, és büszke illy diadalán. Ezen előzékenység Falmerston lord’ nevekedő igénylésein kek kedvetlenségét enyhíti. Párizs, dec. 20-án. A’ portugált angol elleni párt a’ spanyol túlzókkal titkos szövetségben van. Tervük a’ két ország’ politicai egyesítése. Ezen kérdésben Francziaországra nevezetes szerepő vár. A’ spanyol-portugali hajóhad’ újjá születését eszközleni; a’marokkói birodalmat idővel e’ két nép’ kormánya alá hajtani, ’s aztán az Algírt bíró Francziaország és Marokkón uralkodó Félsziget közli benső és állandó szövetség’ alapjait megvetni: ezek legyenek magas feladatai kormány vezetőinknek. Lamenais úr évi börtönre és két ezer francbirságra ítéltelek az esküdtszék által. A’ kereset’ tárgyát más alkalommal említettük, érdekes folyamatját közelebbről részletesen közlendjük. London, dec. 26-án. Az északamerikai új elnök’ megválasztatása a’ vagyonaristocratia’ és béke’ diadala a’ democratia ’s annak háborús hajlama ellen. Akármelly fordulatot vegyen Európa’ ügye, ha kormányunk úgy tudja intézni, hogy az amerikaiak’önérzete nem sértetik meg, a’közelebbi négy év folytán a’béke felől bizonyosok lehetünk. Remélhető hogy a’ hatálviszály is ezen idő alatt el fog igazíttatni. Floridában az indok ellen ismét háború üt ki, addig meg nem szűnendő, mige’ főidős lakói tökéletesen ki nem halnak. Azon átok fekszik az angol-szász fajon, hogy a’ törzsök népeket kiirtani tudja , polgárosítani és saját nemzetiségébe felolvasztani nem. A’ jamaikai kormányzó’ országgyűlést megnyíló beszédéből kiviláglik, miképp’ a’ rabok’ felszabadítása ezen szigeten atalán jótékony eredményű; a’ feketék illendő bánás mellett munkára készek, szorgalmasok. A’ vállalkozó szellem a’ tehetős birtokosok közti eddig nem sejtett rugalmasságot nyert, a’ munkabér magas , mert a’ sok terv’ létesítésére alig van elégséges kéz. A’ londoni mértékletességi egyesület közgyűlését dec. 25-kán tartá. Buckingham úrnak, ki 1857 óta Amerikában a’ rendetlenkedők’ megtérítésén , és a’ társaság’ ügye’ előmozdilásában fáradozék, köszönet nyilvánítasék és méltányló íratok nyujtatának által, a számadó tudósítását azon nevezetes adattal végzé, hogy az gyesült országok’ népességének három negyede a társaság’ elveit elfogadta, és a’ börtönökben ’s őrültek’ házában jobbadán olly egyének vannak, kik mértékletlenségbe valának merülve. Spanyolország*. A’ madridi kormány közelebbről két nagy fontosságú határozatot tett, mellyek a’ Félsziget’ viszonyait könnyen ejthetik megint olly bonyolodottá, minő volt mielőtt a’ belgarai kötés azt feloldá , ’s újra vonhatnak gondot Európa’ homlokára—a’castiliai így czimzi hazáját—olly sötétet, mint a’ polgárháború és a’ barcelonai cselszövények. Esparlero vakmerész kísérleteinek egyike a’ Portugália ellen indítandó had. A’ lissaboni spanyol ügyvivő dec. Jokénnyujiá a’ királynénak bé kormánya’ végi rátát, mellyben tartalék nélkül ki van nyilatkoztatva, hogy 50 ezer fegyveres indul ezen ország ellen, ha a Dueron szabad hajózását tárgyazó egyezmény 25 nap alatt teljesedésbe nem fog vétetni. Közelebbi lapjainkban elterjesztettük a’kérdés’ történeti állását; vessünk most rövid pillanatot jogi oldalára, nem mellőzve azon gyantásokat is, mellyeket a közvélemény egyfelől a’ portugali cortes hanyagsága, másfelől Espartero’ sürgetései’ titkos okairól formált. Spanyolország és Portugália között 1855-ben egy szerződés alakult, mellynek czélja vala, a’ bécsi követgyűlés által népjogi elvnek nyilatkoztatott szabad hajózását a’különböző országokon ált—menő folyamoknak, a’ Duerora alkalmazni. Azon időben még don Pedro’ alkotmányi chartája teljes erőben volt; szerinte a’kormány felhatalmaztatok függetlenül, és a’ törvényhozó test’ befolyása nélkül tenni szerződéseit. Míg azonban a’ Duero hajózás’ tárgyában munkálódó választottság tervét bevégezte, új alkotmány éledett fel Portugalliában, ’s ez minden adó- és vámrendszerbevágó tárgyak feletti ellenőrséget a’cortes’ kezei közé tett le. A’Duero’ szabad hajózását eszközlő kötést is kénytelen volt a’ királyné a’ törvényhozó, lesz’ vitatkozása alá terjeszteni. Ez azon okból, mert a’ küllezmények’ vámnélküli behozatala a’ földművelés’ érdekeinek árt, vagy miként a’ spanyolok állítják, a’ csempészetből (Schmuggelhandel) álutakon keletkező nagy hasznokat nélkülözni nem akarva , vonatkozók megerősítését adni, ’s eloszlott a’nélkül, hogy a’ kötés’ pontjait komolyan csak tárgyalta volna is. A’ győzedelmi herczeg’ számára lesve várt alkalom nyílt, az izgalmas seregnek foglalatosságot adni, ’s véletlen események, nagy kifejlődések által az elpártolt közvéleményt még egyszer zsoldjába venni; különben azon magas emelvényről lebukhatnék, honnan ha szeszélye vonja talán a’ koronáig is kiterjesztheti kezét. A’ Journal des Débatsnak még messzebb terjed véleménye. „Vannak —így szól egyik czikkében—a kik hiszik, hogy a’ Duerokérdés Esparterora nézve csak ürügy a’háború’ indítására. A’ fővezér, miután a’ polgárháborút szerencsésen bévégzé, az egész Félszigetet kormánypálczája alá akarja hajtani. A’ madridi cabinetz külviszonyai , egy hadra szokott és számos sereg közti béke’ idején könnyen támadható féktelenség, ’s azon roppant költség, mellybe az évenként kerül, miután a’ győzedelemherczeg Csak akkor oszlathatná el, midőn hatalma’ alapját megrendíteni, polgári befolyását eljátszodni akarná, végre azon hódítási vágy, melly hosszas belviszályok vitán a’ népeket ellenállhatatlan megszokta lepni: mindezek együtt könnyen rávehetők Esparterót olly ország ellen indítani táborát, mellynek elfoglalása a’ spanyol földre temérdek hasznot árasztand.“ Második merész rendszabása a’ kormányzóságnak a’ navarrai királyság’ fueroinak ideiglenes módosítása. A’ szabályzó leirat’ főbb pontjai következők: „A’ katonai főparancsnok, miként a’többi tartományokban, a’ királyné által neveztetik ki; alkirályi czimmel azonban nem ruháztatik fel. Az igazság’ kiszolgáltatása akként kezeltetik, mint általán egész Spanyolországban; de ítélő bírák csak a’ kebelbeli szokásokban jártas férfiak’sorából választatnak. A’helyhatósági tisztség az egész birodalomba kiterjedő törvények’ rendeletei szerint fog egybealkottatni, és kötelességeit a’ megyei biztos- ság’ ellenőrsége alatt a’ tartományi törvényekkel egyezőleg teljesítendő A’ megyei biztosság’ hét tagból áll, és az országosan divatozó módszer’ utasításai’ nyomán választatik. A’ polgári igazgatót a’ kormány nevezi ki, de ezen rangot soha katonai parancsnoksággal nem köti egybe. Navarra is a’ sereg’ összeírásában részesül. A’ vámvonal az Ebrótól átítéletik a’ Pyrenaeus’ szélére. A’ dohány- és sóban az egyedáruskodás a’ kormánynak adatik, illő kártérítés mellett. Rendes adója Navarrának ezentúl 1,800,000 real, bélyegpénz (Stämpel) alól mentesítve van.“ Ezen kormányrendeletre nézve csak egy megjegyzésünk van. A’ cortes 1859-ben megerősítette a’ fuerokat azon kikötés mellett, hogy a szükséges módosításokat, midőn a’ körülmények engedik, a ministerium indítványolására , saját országos üléseiben rendezze el. Most Espartero önkényüleg vágott a’ dolog’ eligazításába. Az igaz, hogy lépéseit a’ navarrai küldöttség bizományosainak (commissarius) jóváhagyásával tette; de kérdésnek marad: elég számításai, ’s mindenek felett elég törvényesen-e ? A’ kormányzóság egy leiratban a’ jesuiták’ loyolai kolostorát eltörölte. Portugal: Saldanha marquis, a’ lissaboni udvarnak spanyolországi követe, még dec.sröl jelenté rendkívüli hírnök által, hogy a’ madridi kormány a’ Duero hajózást tárgyazó szerződés’ megerősítését