Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-01-19 / 6. szám
Kolozsvárit, kedden, jan. 19-én. ERDÉLYI I§41. 6-dik szám. Foglalat. Erdély és Magyarország: Kolozsvári napló; udvarhelyszéki közgyűlés; megyei hírek ; pesti hét kamatos kölcsön; magyar tudós társaság ; Bihar és Szathmár megyék’ közgyűlése; Pozsony; Győrött m. színész társaság’ alapítva.) Törökország: (a’ szultán Mehemed Ali’ hódolatát elfogadta; Napier’ egyezkedéséről angol s franczia ministeri lapok’ ítélete; Candia a’ Portának meghódolt.) Hollandia: (a’ kamarák elhalasztva.) Anglia: (a’ whigek közti egyenetlenség.) Francziaország: (költségjegyzék; tudósítás Algírból.) Portugal: (Terceirang fővezérré neveztetése ; közbocsánat.) Újabb tudósítások: (Párizsban a’ király új évi békés nyilatkozatai.) Erdély és Magyarország. , Kolozsvári napló. Jan. 18-kán. Ha némelly hírlapokból nem olvasnak, hogy „télhóz ban vagyunk, alig hinnők, hogy telünk van. A’ lanyha szél ’s gyakori esőzés felolvasztó utczáink’ havát, hideg sár ’s alkalmatlan lőcs foglalták el a’ hegy helyét. Sűrű köd, nedves jég ’s közbe közbe esőzés még kellemetlenebbé teszik az utazni járást. Honunk’ több vidékeiről is hasonló panaszok hallatnak. Együtt jár ezen panaszokkal az egymást érő tudósítás a’skarlát’ és himlő’ járványosságáról, melly nem csak fővárosunkban, hanem hazánk’ több részeiben, ’s a’ tőlünk olly távol Angolhonban is uralkodik. Íia ezen kórnak fészke nem csupán az egésségtelen időjárásban rejtezik is; de hogy ez előmozdítására sokat teszen bízvást állíthatni. Ezúttal figyelmeztetni kivalljuk Priesznicz’ zászlójához tartozó olvasóinkat, hogy a hidegvíz, mellynek egyébiránt sok betegségekben sikeres gyógyerejét a’ tapasztalás eléggé bizonyítja, a’ hólyagos himlőnél intő példák szerint veszély nélkül nem használható. Értelmes orvosok , kik Priesznicznek másként nem ellenségei, állítják , hogy himlőben bizonyos martalékul lenne adva a’ beteg illy gyógyítás mellett.— A’ farsang, ezen elfogadott divatgyermeke a’ polgárosult világnak, fővárosunkban meg eddig csak a kalendariomban kezdődött meg. Divatból-e, vagy előítéletből, vagy előszámításból, vagy mind három okból Kolozsvárit a’ farsang’ első napjaiban a’ legbuzgóbb fársangolók sem igen szoktak bálokból résztvenni, de ennek üdvös eredménye szokott lenni, mert a’ bál adók, részint jó ügyek iránti buzgalomból, részint azért, hogy szép czélok által a’ közönséget mulatságaikba édesgessék, ’s a’megizlelt vidámság’tovább folytatásába bévonják, az első bálok’ jövedelmeit rendesen jótékony czélokra szokták fordítani. A’ város’ lelkes polgárai, a’ jó ügy’ barátai örömest elfelejtik szent czélokért a’ megkötő szokást, ’s most egy, majd más intézet’ pénzügye szép gyarapodásokat nyer ezen jövedelmekből. Így ajánló a’ városi tánczterem’ lelkes haszonbérlője W. K. úr az első bál’ jövedelmét az ev. lutheránusok’ orgonája’, a’ másodikat az ev. reformátusok’ külső temploma’tornya’, és a’ harmadikat az óvári új utcra’ költségei’ fedezésére. Sőt egy felvilágosult catholicus polgár a’ saját házánál tartandó tánczmulatságok’ elsőjének tiszta jövedelmét szíveskedett a’ külső magyar utczai ev. ref. új templom’ javára ajándékozni.’ Köszönet a’ keresztényi részvétért. A’ fenn irt három redouti bál közti legkitűnőbb volt mind népesség, mind a’ jelen volt számos úri rend’ részvéte által az ev. ref. egyház’ tornya’ javára adott bál, mit főként azon egyház buzgó építője’, kolozsvári főbíró Pataki Mihály úr ki nem fáradó szorgalmának köszönhetni.— Mióta Lendvay úr ■városunkban mulat, színházunk ismét tömött; minden páholyok kibérelvék, földszint ’s karzat dugva vannak nézőkkel, mi eléggé ki-s fejlődött arra, hogy a’ művészetet méltányolni tudja, csak a’ színészek képesek legyenek műkövetelésének megfelelni. L. úr itt léte óta „A’ vén deák,“ ,,Babérfa és koldusbot,“ „Hinkó,“ „Korona és vérpad“ czímű darabokban lépék fel, ’s mindenikben a’közönség’ tetszését teljes mértékben nyerte és érdemelte. Udvarhely, (közgyűlés), jan. 2-dik 1841. Tisztújító közgyűlésünk múlt év’ dec. 14-kétől 19-kéig tarta. Az első rövid téli nap a’ fensőbb rendeletek’ felolvasásával ’s azok feletti tanácskozással, a’ második a’ választás’ elvei’ megállításával, a’ harmadik a’ választással, melly titkos czédulákkal folyt, a’ negyedik a’ czédulák’ ki és rendbeszedésével, az ötödik a’ választás’ eredményének előadásával s a’ választottak’ hivatalba állásával, a’ több napok kebeli tárgyak feletti tanácskozással tertek el. A’ választásnak egész tiszti karra ki kell vala terjesztetnie; de a’szék’ Rendet megfontolván a’ fensőbb klmes megerősítés alá tartozó hivatalosok’ választásával egybekapcsolt nehézségeket, csak olly hivatalokra terjesztették ki választásaikat, mellyekre nézve azon nehézségek nem léteznek, úgy mint a’ törvényes székbirói, dulói, adóvető biztosi, levéltárnoki, iktatói, közügyészi, szegény ügyvédi hivatalokra. Ezen hivatalokban az eddigi lisztek többnyire megmaradtak, csurján egy székező bírót, egy dúlót, és az iktatót véve ki, kik közül az utóbbinak a’ vallási illetőség’ tekintetéből kellett hivatalából kilépni. A’ dúlókra nézve hosszas vitatkozás folyt, ha minden járás külön válaszsza-e dulóbiztosát, vagy a’ választás az egész szék által mind a’ 9 járásra nézve átalánosan történjék, ’s a’ többséget nyertek a’közgyűlés által rendeltessenek-e el a’ járásokba? Az első mellett harczolt azon ok, hogy úgy a’ közvélemény tisztábban kimutathatja magát, a második mellett az, hogy annak gyakorlata több nehézséggel lenne öszrekötve, főképp a törvény szerint szorosan megtartandó vallási arányosság miatt, és az, hogy e szerint a’ visszaéléseknek, megvesztegetéseknek szélesebb mező nyilnék. A’ dolog utoljára is százatolásra kerülvén, tíz szózat többséggel az utóbbi (az általános) választásmód győzött. (Megyei hírek.) Pestmegyében az ujonczállítás végetti Összeírás mi idén baj ’selakadás nélkül helyszínt immár végrehajtatott. —- Jem hinné az ember, minő vastag tudatlanságban él a’ néptömeg; már például minő csaknem baromi oktalanság kell arra , miszerint valaki illyesmit hígyen , hogy az országlásnak tulajdonképp nem katonára, hanem lóra van szüksége, de mivel lova nincs, azért szedett ujonczokat, hogy érellek az orosztól lovat cseréljen ? M Nem gondolnék, hogy széles Magyarhonban ember akadjon, ki illy ostobaságot csak egy pillanlatra is elhigyen, pedig minden hitelt érdemlő kútfőből írhatjuk , hogy az ung-beregi részeken a’ rusznyákok között e’ hír általánosan elterjedt és mégis, illy események ellenében, nétmnevelési szándékaink még mindég csak a’ puszta szónál tespednek; a’ kivétel olly kevés, hogy a’ milly dicséretese válik azoknak, kik kivételek, egészre nézve a’ tudatlanság’ vastag tömege azt úgy elnyeli, „mint egy cseppet az óczeán, mint egy sóhajtást az orkán.“ — Pesten a’ váltótörvényszékek hétfőn jan. 11-kén a’ szokott ünnepélyes vallási szertartás után nyitják meg üléseiket. A’váltótörvénykönyv’ N-ik része 1 -ső fejezete’ 16-ik §-ában e’ törvényszékek’ tagjaitól a’ kereskedői hitel fenntartása’ tekintetéből teljes titoktartás kivántatván, önkényt következik, hogy e’ törvényszékeknél nincs ’s a’ doing’ természeténél fogva nem is lehet nyilvánosság; a’ minthogy a’ váltóügyek kétségtelenül megkívánták, miszerint a’ birói hitfogadáshoz a’ titoktartás is hozzá tétessék, mellyt bonunkban a’ bírák’ esküjében egyébiránt nem foglaltatik.— Pest’ városához a’ törvény paran- s csolta négy kereskedői ülnökök’ megválasztása’ tekintetében a helybeli váltótörvényszék’ elnökétől hivatalos felszólítás érkezett, mire a’ helybeli kereskedők’ testülete ma szombaton összegyűlvén, kebeléből a’ váltótörvényszékhez kereskedő ülnökké választotta: Appiano József, Kobicsek József, Takácsy József és Salero J. A. urakat. — ( P. H. ) (A’ pesti két kamatos kölcsön.) A’ legjótékonyabb intézkedés is gyakran a’ czéllal ellenkező eredményt ad. A’ pesti nagy vízár’ alkalmával a’ bécsi nemzeti bank nagylelkű volt a’ kárvallottaknak három millió pengő forintot kölcsönözni száztól két kamatral nevezetes Öszvegnek, illy kis kamat mellett azonnal kapása nagy jótékonyság volt a’ rögtöni segélyt kívánó kárvallottaknak. Mielőtt a’ kölcsönnek czél- és szabályszerű kezelése elhatároztatnék, a’ legnyomasztóbb ínség’ tösténti elhárítására a’ budai fiókbankosztály 500.000 p. forintot kölcsönre, olly óvással, hogy ezen öszveg csupán az összedőlt házak’ felépítésére vagy kijavítására fordíttassék, ’s mindazok , kik az időközben érkezett sza