Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-02-05 / 11. szám

Kolozsvárit . Pénteken, febr­. 5-én. ERDÉLYI 1941. 11-dik szám. Foglalat. Erdély és Magyarország:­­halálozás; kolozsvári napló; igazítás; tudósítás Szebenlye­ ; vegyes házasságok’ ügyébeni megyei határozatok; budapesti lánczhíd ; második örökös úrbéri megváltás; első takarékpénztár’ állapotja.) Törökország: (a’ szultán Mellemet! Alinak Egyip­tomot örökösödésileg át­engedi; fejetlenség Syriában.) Olaszország: Schwreicz, Anglia. Francziaország: (Párizs* megerősítése felöli nyilat­kozatok; pártok’ állása; mellék oklevelek; Buenos-Ayresseli béke elleni nyilatkozatok; pénzügyi törv. javaslat.) Spanyolország: (portu­­galli contest kinyitó beszéd elleni óvás.) Újabb tudósítások. Időjárás. Hirdetések. Erdély és Magyarország’. . (Tialálozásjelentés — tévedésből elkésve.) Hazánk’ érdemes fi­­a ikafalvi Baric­z György, a’ hadimérnök test’ alezredese, ’s magyar acad. tag, múlt dec. 27-kén Zárában ( Dalmátország) el­hunyt. A’ derék­­férfiú oskolai pályáját az evang. reformátusok’ s n. enyedi főoskolájában kitűnő előmenetellel végezte, később a’ bécsi cs. k. mérnök testi academiában öt évig tanult, tanuló tár­sai közti mindig első helyet foglalva, honnan 1807-ben mint fő­hadnagy a’ mérnök testhez lépett. Az érdemteljes férfiút hadi ’s polgári tulajdonai köztiszteletűvé tették a’ két testvér háza előtt; literatori érdemét emlékesíti Tacitus’ apró munkáinak magyar fordítása. Kolozsvári napló. Színpadunkon jan. 29 én Hamlet ada­lék. Lendvay úr a’ kényes czímszerepet, mellynek szelleme fe­lett a’ műbirák’ nézetei is különböznek, ’s melly­ honi és külföldi színpadokon olly gyakran lett már élvezhetlenné a’ ferde felfogás és túlzó előadás miatt, várakozást meghaladó jelességgel adta. Já­ték közben többször, ’s felvonás után is előtapsoltatott. A­ szín­ház főképp földszint tömve volt, ’s a’közönség színházunkban rit­kán tapasztalható figyelemmel kisérte a’ remek darab’ remek elő­adását. Minden drámabarátnak diadalom lett volna látni a’ hatást, mellyet ezen nagyszerű mű, ’s ezen művészi szerejdés osztatlanul gyakorolt a’ nézőkre. Ez óta a’ farsangi mulatságok miatt színmu­tatványok nem adattak. — Jan. 50-kán estve a’ Szamos’ jegére vágott merítő lyuknál egy ide való becsületes öreg csizmadia ta­láltatott vizbe futva. Az öreg vizet akarván meríteni, hihetőleg e­­dényét elszalasztotta, ’s midőn utána kapott a’ súlyegyent elveszt­ve fővel a’ jég alá esett, ’s aggkori gyengélkedése miatt nem tu­dott magán segíteni. (Igazítás.) A’ belső szolnoki közgyűlésről 8-dik számunkban közlött tudósításra nézve következő igazításokat vettük : Pataki Dá­niel úr, ki az alispánt hivatalt felsőbb kinevezésnél fogva viselte, hivataláról nem a’ gyűlés előtti napon mondott le, hanem az el­ső gyűlésen, ’s nem is végképpen, hanem bizonyos okainál fog­va a’ közelebbről törvényes idejében tartandó közgyűlésig, addig a’ kerületét illető alispáni dolgok’ folytatására főjegyző Dadai Já­nos úr bízatott meg, ki azonban főjegyzői hivatalában megmara­dott. Továbbá Mázsa József úr nem alsó, hanem felső kerületi j k. pénztárnok lévén, a’ helyébe nevezett Torma József úr felső,­­ hites bitó Veres János úr pedig alsó kerületi kir. pénztárnokok­nak helyesítettek. II. Sz­ebeni napló. A’ szebeni hangászati egyesület’ ez évi közgyűlése egyesületi igazgató­k­on­rád Vilmos úr elnöksége alatt jan. 51 kén tartatott. Az igazgatói jelentés szerint a’ részvé Ц nyesek’ száma múlt évben 476 volt. Az egyesületi pénztárnak nyomtatásban kiosztott számadása szerint 1859— 1­840 ben az öszves bevétel 4,011 f. l6 kr. , a’ kiadás pedig 5,881 f. 15 kr. volt pen­gőben, melly öszvegből 978 ír, mint alaptőke kamatok A’ rend­szabályok’ egyik pontja a’ tisztviselőséget csak két évre szabván, az igazgató maga , ’s több tiszttársa’ nevekben megköszönvén a’ bennök helyzetű, bizodalmát, elbúcsúzott, de titkos szavazat’útján a’ jövő két évre egyesületi igazgatónak Konrád V­ilmos úr újra meg­választatott. — Az idei farsang nagyon sárosan köszönte bé, mi nálunk annyival kedvetlenebb, mivel városunkban egyetlen egy bér­kocsi sincs, ’s ha némelly szekértulajdonosnak két pengőt nem fi­zethetünk, vagy évig sárosan nem akarunk a’ tánczterembe men­ni, hóim kell maradnunk. Bár a’ városi rendőrség, ha nem taka­­l­íttatja is a’ főbb utczákat, legalább az átjárásoknál hányatná fél­re a majd térdig érő sárt. Kincstári alelnök gr. Nádasdi úr, ez idén is — mint már két évtől fogva — a’ fársángban eső minden hétfőn nyilvános vigalmat adand, hová minden hely­tlakó ’s vidék polgári és katonai tisztek, kijelöltebb polgárok családjaikkal együtt hivatalosak, ’s igazi magyar barátságból szívesen látott vendégek. Az eddigiek közti legpompásabb és népesebb volt a’ főhadi kor­mányzó b. Vernhardt Pál úr’ névinnepe’ tiszteletére adott mulat­ság, mellyet 550 vendég diszíte. Ez idei bálokban két pont vonja figyelmünket különösen magára; egyik a' polgári ifjak’ bár melly mivelt társasághoz illő magaviselete, mi által magát a városunkban létező százados báli télét’ daczára, a’ más renden lévőkkel egyenlő rangra emelte. Azt, kinek ezen állást köszönhetik, ’s ki hozzájok leereszkedve, őket magához, mint méltán érdemeseket felemelte, megneveznünk, szerénysége nem engedi. Másik az, hogy itt, hol eddig a’ magyar szó gyéren hallatott, társalkodási beszéd kirekesztőleg csak német és szász volt, ’s még magyar uracsaink, hölgyeink is túlfeszített udvariságból mindig csak németül társalganak , most ma­gyar hangokat is gyakrabban hallhatni, még pedig nem csak szü­letett magyartól, ’s nem csak bajusz alól, hanem több bajló rózsa alakokbúl is.­ ( Vegyes házasságok’ ügyébeni megyei határozatok.) Gömör­­ben január. 18-káp. Múlt héten kezdődött törvénykezésink’ elején közgyűlésünk volt Pelsőczön. Egyéb az olvasó közönséget kevésbbé érdekelhető tárgyak közül csak a’ vegy­es házasságokat említjük. It elolvastattak t. i. Pest vármegye’ már h­azaszerte ismert, továbbá Borsod , Vas’ s Abauj’ e’ tárgyúi levelei. Megyénk pártolja az a­­zokban kifejlett elveket, és szinte felirapd, annyival inkább, mert Kálmán király’ vegzem­ény­e 2-dik könyvének 15-dik fejezetében (1100 eszt.) azt rendeli: ,,De desponsatione conjugali placuit san­ctae Synodo, ut omnis conjugalis desponsatio, in conspectu Ecclesiae, praesente Sacerdote, coram idoneis testibus, aliquo signo subari­ Talionis, et consensu ulriusque fieret: Aliter non conjugium, sed opus fornicationis reputetur.“ E’ megye azt hitte s hiszi, hogy Kálmán kir. ezen törvényét a’ cath. clerus ismerte, azt ismernie kellett, midőn 1790-ben főleg béfo­­lyása által törvénynyé lett, hogy­ a vegyes házasságok mindig cathol . plebanus előtt köttessenek, természetesen Kálmán’ törvé­nye’ megtartásával, mit hogy a’ clerűs is csak ugyan úgy értett, 50 évig hódolva engedelmeskedvén azon törvénynek, tettleg is be­bizonyította. J­r. Zala vármegyének ugyan a’ vegyes házasságok’ ügyében ho­zott ’s általunk is köztett végzésének utóbbi részét a’ Pesti Hírlap jegyzőkönyv után így­ pótolja ki: Minthogy az 1647: 14. törvény czikkely világosan rendeli, hogy mindenek ellen, kik az ország­nak vallás iránti határozatait megszegik, legyenek bármelly­ egy­há­zi vagy világi főméltóságuak , a’ megyei hatóság e’ törvényben ki­jelölt rövid úton haladék nélkül járjon el; azt is elhatározik a’ me­gye’ rendet, hogy az említett törvény’ rendelete mind azon egyhá­zi személyek ellen is haladéktalanul eszközlésbe vétessék, kik a’ vegyes házasságok’ kötésénél az 1790: 26 t. sz. rendeletét meg­szegnék, ’s az ezen törvény’ értelmében folyvást követett gyakor­latot az áldásra ’s egyéb szertartásokra nézve megváltoztatnák. Mi­­hely­est tehát illy eset valamellyik alispány úrnak béjelentetik, ez azonnal a’ törvényszegőt a’ törvény’ rendeletének teljesítésére in­tse meg; ha pedig a’ megintés nem használand, a’ törvénysértő ellen, a’ tiszti ügyész’ felperessége alatt az említett czikkely­ben kitűzött törvényes eljárásnak leend helye. Ugyanazért, a’ felhozott törvény’ második szakaszához képest, ezennel a’ cath. és evang. val­lásbeli felekezet­ből törvényszék neveztetik , melly minden e’féle ec­setekben bíráskodni fog. Végre, hogy addig is, mig e’ részben az ő cs. kir. felségétől kért ’s méltán remélt orvoslás megérkezik , a’ népnek ezen egyházi rendeletekből származó aggodalma legalább

Next