Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)

1841-03-23 / 24. szám

94 czölös,gát irtóztató robajjal szellő basgad­a az erőszakkal ellene ló­duló­­­»«torlaszokat ’s mozdulatlan rendületlen daczolva sértetlenül maradt annyi fogadás kudarczára ! Számos szekerésztesti szekér ’s 500­­ lattantval , töltés- s gátcsinálással vagy megújítással foglalko­­dott; a’ dunamelléki kalmarság is áruinak minden lehető mentési é­s biztosítási módjairól aggódva gondoskodók az özön ellen; a’ vá­rosi kapitányság egész éjjel a’ szorgalmasan betömött csatornasor­­kokat ’s alantabb helyeket vizsgálhatta, hogy a’ véletlen árvizro­­h­anást elháríthassa s ime tegnap reggeli Bóra után, 19­­4-től szem­látomást lohadni kezde a bőszengő elem, ’s apadtával és jegével minden aggodalmunkat, minden legkisebb kar nélkül a testvér két fővárosra nézve, elsodorta; ezt annál biztosabban állíthatjuk, mi­vel hiteles hir szerint a’ szomszéd aldunai jégtorladékok is útnak iramodtak már. — J­r. Borsod vármegye’ folyó hó’ 1-jén végzett évnegyedes köz­­gyülése. A’ megyei végzések’ ’s egyéb irományok’ elővizsgálat nél­küli kinyomatását, az 1795. jan. 7-ről kiadott k. rendeletre hivat­­kozólag , tilalmazván a’ ura. helytartó tanács,—­a’ megye’ rendei több országgyűléseken nyilvánított elveikhez hiven, alázatos felí­rásban kinyilatkoztaták, hogy az 1791. 10­­. ez. értelméhez ra­gaszkodván, a’ dolgot sérelemképp országgyűlésre terjesztik. — A’ nemesi pénztár’ ügye bajos állapotban van. Még az 1856—ki or­szággyűlési terhek sincsenek tisztában; a’ kölcsönök fizetetlenek, 120­70 ft. nincsen beszedve. Újabb szigorú intézkedések történtek. A’ ezédrendszer’ kizá­ró szelleme nem talál Borsod’ rendeiben pártfogókra.—Új útvo­nal esei­rend, melly a harsányi partokat ’s magát Makólczot mel­lőzve, a’ j­esti filat szembetűnő rövidítéssel viendi a’ megye’ alsó részein s legyalja s Galiczia felé.—­­Jövő országgyűlésre utasítás a­­datik , hogy ne csináltassuk már mindig csak a’ szegény népjjel urainkat. — Zemplén vármegye folyó hó’ 2-kai közgyűlésén a’ nép­~ nevelés’ szent ügye forgott szőnyegen. — Isten adjon a’ sok szép beszédnek némi jó sikert! Sajnálatos adatok kerültek elő a’ val­lásfelekezeti separatismusról és azon különös buzgóságról, mellyel az orosz papok még magyar helységekben is az orosz nyel­vet ter­jeszt­getik (Pesti III.)­­ váltó feltörvényszék­i. hó’ 11. tarlót­t ölésében a’,,Pesti Hír­lap“ hivatalos közlések’ beiktatására kijeleltetett. Pesti Ш. (Pontos tudósít­á­s a’ p­e­s­t­i m­­e­d­á­r­d­n­a­j­­i v­á­s­á­r­ró I.) , cs. kir. fels. a m. gazdasági egyesület’ folyamodására, legin­kább a gyapjú kereskedés’ előmozdítása’ tekintetéből, rendelni méltóztatott, hogy a’ p­esti me­d­á­r­d­i v­á­s­á­r e­z­e­n­t­ul, ’s m­á­r ez idén is, n­y­á­r­c­z n­a­j­­j­­a­l később tartattassék. Mell­é kegyelmes rendeletét a’ ura. királyi helytartó tanács előlegesen a szomszéd megyékkel közlötte, értesítést rendelve: ha valljon e’ változtatás vidéki más városokkal ütközésbe nem jön-e Pest. III. V I S Z N­ A N G Zay Károly grófnak illy czimű felszólalására: „Néhány szó a’Pes­ten állítandó ref főoskola’ ügyében.­ Nem hiszünk a’ két magyar hazában gondolkodó honfit, ki­nek keble ben­ne dobogna May Károly grófnak a Társalkodó f­é. 16-dik számában olvasható lelkes felszólalására * Egy buzgó ha­zafit, a testvér evang. ((‘lekezel’ főkormányzóját látjuk itt nyilvá­nosan fellépni olly eszme mellett, mellynek valósíthatása az alkot­mányos trónnak ’s édes hazánknak rendíthessen oszlos­ot, egy nem­zetiségünket fenyegető idegen elem béfolyása ellen erős védfalat, emberiségről kitűnő korunknak fényes győzelmet szerzendne. A’ két magyar evang. felekezet’ egybeolvadását értjük itt, mellyel kül­földön már a reformatio’ kezdetével, mindjárt a’ meghasonlás u­­tán , több európai tartományokban ’s főképt­ Németországban szám­talan zsinatok s egyes fejedelmek századokon keresztül megkísér­tettek ugyan, de mindannyiszor szenvedélyek ’s elfogultság miatt, minden emberbarát’ fájdalmára, a szent ügy hajótörést szenvede ,’s mirlly végeit magyar hazánkban is, régibb időket mellőz­ve, mind­járt a türelmi parancsolat után, 1781-ben, a’ bajai gyűlésen a’ tiszamelléki és tiszántúli ref. sujierin­tendensek’ ’s néhány ágostai test­vérek jelenlétében közösen tartandó zsinat tűzetett ki,’s ez tgyan azon évben a pilisi conferentia’ alkalmával gróf Beleznay Miklós tábornagy elnöksége alatt helyijén is hagyatott, de életbejövete­le mind e mai napig jámbor óhajtásban maradt. Azonban mit századokon keresztül az emberiség kivihetetlen­nek tapasztalt, azt az idő szelíd lelke Poroszországban 1817 ben megérteté, s a’ dicső !példa varázserővel hatvan, már ma a’ mű­ís veit Németország több tartományaiban , nem ágostai és helvécziai valláslét el­t követő, hanem csak evangelicus keresztények találtat­nak. S miért ne lehetne nekünk magyaroknak is az eg­beolvadást remélnünk ? Nem adtuk-e bizonyságait, főkéntt­ az utolsó évtized­ben egyesületi szellemünknek? Egyesületek által keletkezett inté­zeteink nem világos tanújelei­e annak, hogy alacson önzésből, hát­ságból, előítéletekből kibontakozva, sziveinkben szeretet’ és haza­­fiság szent tüze lobog? ’S e’ szent tűz által mozgásba hozott e­­rők egy évtized alatt nem annyi eredményt állítottak-e már elő, mennyit a’ múlt századokban eldődeinknek remélniük sem leh­ete ? V­agy­­an azon szelíd atyáskodó kormány’pártolásához nem bízunk, mellynek védpaizsa alatt magyar hazánk néhány év óta olly ör­vendetes haladást tön? Csak tiszta és erős akarat kell te­hát mind a’ két részről, mint a’ nemes gróf megjegyzé, s a siker bizonyos, ’s a’ mit ő magas állásánál fogva a’ ezér kivi­telére nagyobb hatással kezdhet meg , mi abban mindnyá­­j jan, mint egyesek és még ezrek szőkébb körökben bár, de buzgó ’s csüggedellen segédei leszünk, mert e’lelkes felszólításnak: egyesüljünk! ez általunk választott jelszó: neveljünk nem rokona-e? melly két fenséges eszmének mind két részrőli tiszta a­­j­karat mellett, pusztában elhangzó szózatnak lenni nem lehet, nem szabad. És ha a’ szeretet’ e’ századának legszebb diadala kivivatha­­tik, akkor azon Öntudat, hogy ama’ szél’ eredményekkel biztató általános egyesüléshez parányi erőnkkel mi egyesek is járulhattunk, végóráinkat is meg fogná édesíteni. Mi már a felszólamló nemes grófnak azon javaslatát illeti, melly szerint az általunk munkába vett pesti rej. főoskolának fel­­állíthatását gyorsabban vélné eszközölhetőnek, ha ez a két test­­vérfelekezet r öszsfontosított erejével, ez pedig egybeolvadásuk ál­tal történnék, mi alól irt választmányi tagok kijelentjük, hogy e­­gyenes kiküldetésünkhöz képest, addig is, míg e’ közkívánat sze­rinti egybeolvadás sikerülhetne, a czélba vett pesti ref. főoskolá­­ra nézve munkálatainkat minden halasztás nélkül tovább folytatand­­juk ; mert magának a’ lelkes grófnak nemzetileg ismert ’s magasz­talt jelleme, valamint minden szép, jó és hasznos iránt, leleke­zeti szűk keblű­séget mellőzve, csupán belső beesőknél fogva, lán­goló emberszeretete ’s h­azafiai buzgósága megnyugtatólag kezeske­dik a’ felől, hogy valamint az alólirt választmányi tagoknak mind­egyike, úgy ő is meleg keblében táplálja azon meggyőződést, mi szerint a nevelés’ tárgyában, nyelvünk’ ’s nemzetiségünk’meg­­gyökeresítésében mentől többet tennünk, a’ kornak legsü­rgetősebb szükségei közé tartozván; mi után minden pillanat’mulasztása nyil­vános veszteség, sőt csak a’ megállapodás is visszalépés volna, a’ tervezett ref. főoskolának , mellyben nem egyedül hitágazatok utá­ni nevelés, hanem a nemzet’ gyermekeinek imádott hazánk’ h­asz­­­­nos hu­npolgáraivá ’s emberbarátokká leendő mű­veltetése czélozta­­­­tik, életrejötte , a’ különben igen óhajtandó, de csak évek sorain is közeledés által eszközölhető Összeolvadás’ sikeréről nem feltételezh­­­hető. És így alulírtak biztosan remélik, hogy a’felszólamló nemes gróf addig is, míg a’ testvér két vallás’ rokon lelkei külsőleg is­­ egybeolvadhatnának, ez általunk megindított hasznos intézetnek va­lósítását, nem csak tisztelt személyének hozzájárultával, hanem az által is elősegíteni, mi szerint hathatós közbenjárása, sjártfogása és buzdító nemes fséldája által mentős elébb honfiakat ’s hitsorso­­sit is részvétre és segédkezek’ nyújtására bírni törekszik, emberi­­ ’s polgári dicső hivatásának tekintendő Ez őszinte nyilatkozattal ’s egyszersmind a’ felszólamló lelkes gróffal egy értelemben annak világos kijelentésével rekesztjük be s sorainkat, hogy a’ Pesten állítandó ref. főoskola, külső egyeteme­ket pótló, ’s azok’ meglátogatását elmellőző intézet, valamint nem is lehet , úgy ollyannak soha nem is terveztetett. Költ Pesten, 1841-dik évi mart. 5-kén tartott ülésünkből. A’ fiesli ref. főoskola’ létrehozásában munkálkodó meghatalmazott vá­lasztmány’ jelen volt tagjai, névszerinti Gróf Teleki Sámuel, b. I Bánffy Pál, Bay András, Török Pál, Bajkay Endre, Dobos Já­­­­nos, Nagy István, Ágoston József, Szekrényessy Endre , Fogarasi­­János, Rajiczy Tamás, Nyáry Pál, Ilkey Sándor, Bay György ,­­ Fényes Elek, Erdélyi Ferencz. (Pesti Hírlap.), Törökország’. Síriából érkezett hiteles tudósítások szerint Ibrahim febr. -én I még Gazában volt, sárgaság és vizkórságágyba szegték , nyavalyái­­ mind inkább terhesülének , végre kényteleníltelék „Benhow“ nevű Jaffa korul horgony­zó angol sorhajó parancsnokához orvosért fo­­l­­yamodni, ki hozzá egy sebészt küldött. a Szinte Knt. Híradó ! c. 21-dik számában.

Next