Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-03-23 / 24. szám
94 czölös,gát irtóztató robajjal szellő basgada az erőszakkal ellene lóduló»«torlaszokat ’s mozdulatlan rendületlen daczolva sértetlenül maradt annyi fogadás kudarczára ! Számos szekerésztesti szekér ’s 500 lattantval , töltés- s gátcsinálással vagy megújítással foglalkodott; a’ dunamelléki kalmarság is áruinak minden lehető mentési és biztosítási módjairól aggódva gondoskodók az özön ellen; a’ városi kapitányság egész éjjel a’ szorgalmasan betömött csatornasorkokat ’s alantabb helyeket vizsgálhatta, hogy a’ véletlen árvizrohanást elháríthassa s ime tegnap reggeli Bóra után, 194-től szemlátomást lohadni kezde a bőszengő elem, ’s apadtával és jegével minden aggodalmunkat, minden legkisebb kar nélkül a testvér két fővárosra nézve, elsodorta; ezt annál biztosabban állíthatjuk, mivel hiteles hir szerint a’ szomszéd aldunai jégtorladékok is útnak iramodtak már. — Jr. Borsod vármegye’ folyó hó’ 1-jén végzett évnegyedes közgyülése. A’ megyei végzések’ ’s egyéb irományok’ elővizsgálat nélküli kinyomatását, az 1795. jan. 7-ről kiadott k. rendeletre hivatkozólag , tilalmazván a’ ura. helytartó tanács,—a’ megye’ rendei több országgyűléseken nyilvánított elveikhez hiven, alázatos felírásban kinyilatkoztaták, hogy az 1791. 10. ez. értelméhez ragaszkodván, a’ dolgot sérelemképp országgyűlésre terjesztik. — A’ nemesi pénztár’ ügye bajos állapotban van. Még az 1856—ki országgyűlési terhek sincsenek tisztában; a’ kölcsönök fizetetlenek, 12070 ft. nincsen beszedve. Újabb szigorú intézkedések történtek. A’ ezédrendszer’ kizáró szelleme nem talál Borsod’ rendeiben pártfogókra.—Új útvonal eseirend, melly a harsányi partokat ’s magát Makólczot mellőzve, a’ jesti filat szembetűnő rövidítéssel viendi a’ megye’ alsó részein s legyalja s Galiczia felé.—Jövő országgyűlésre utasítás adatik , hogy ne csináltassuk már mindig csak a’ szegény népjjel urainkat. — Zemplén vármegye folyó hó’ 2-kai közgyűlésén a’ nép~ nevelés’ szent ügye forgott szőnyegen. — Isten adjon a’ sok szép beszédnek némi jó sikert! Sajnálatos adatok kerültek elő a’ vallásfelekezeti separatismusról és azon különös buzgóságról, mellyel az orosz papok még magyar helységekben is az orosz nyelvet terjesztgetik (Pesti III.) váltó feltörvényszéki. hó’ 11. tarlótt ölésében a’,,Pesti Hírlap“ hivatalos közlések’ beiktatására kijeleltetett. Pesti Ш. (Pontos tudósítás a’ pesti medárdnaji vásárró I.) , cs. kir. fels. a m. gazdasági egyesület’ folyamodására, leginkább a gyapjú kereskedés’ előmozdítása’ tekintetéből, rendelni méltóztatott, hogy a’ pesti medárdi vásár ezentul, ’s már ez idén is, nyárcz najjal később tartattassék. Mellé kegyelmes rendeletét a’ ura. királyi helytartó tanács előlegesen a szomszéd megyékkel közlötte, értesítést rendelve: ha valljon e’ változtatás vidéki más városokkal ütközésbe nem jön-e Pest. III. V I S Z N A N G Zay Károly grófnak illy czimű felszólalására: „Néhány szó a’Pesten állítandó ref főoskola’ ügyében. Nem hiszünk a’ két magyar hazában gondolkodó honfit, kinek keble benne dobogna May Károly grófnak a Társalkodó fé. 16-dik számában olvasható lelkes felszólalására * Egy buzgó hazafit, a testvér evang. ((‘lekezel’ főkormányzóját látjuk itt nyilvánosan fellépni olly eszme mellett, mellynek valósíthatása az alkotmányos trónnak ’s édes hazánknak rendíthessen oszlosot, egy nemzetiségünket fenyegető idegen elem béfolyása ellen erős védfalat, emberiségről kitűnő korunknak fényes győzelmet szerzendne. A’ két magyar evang. felekezet’ egybeolvadását értjük itt, mellyel külföldön már a reformatio’ kezdetével, mindjárt a’ meghasonlás után , több európai tartományokban ’s főképt Németországban számtalan zsinatok s egyes fejedelmek századokon keresztül megkísértettek ugyan, de mindannyiszor szenvedélyek ’s elfogultság miatt, minden emberbarát’ fájdalmára, a szent ügy hajótörést szenvede ,’s mirlly végeit magyar hazánkban is, régibb időket mellőzve, mindjárt a türelmi parancsolat után, 1781-ben, a’ bajai gyűlésen a’ tiszamelléki és tiszántúli ref. sujierintendensek’ ’s néhány ágostai testvérek jelenlétében közösen tartandó zsinat tűzetett ki,’s ez tgyan azon évben a pilisi conferentia’ alkalmával gróf Beleznay Miklós tábornagy elnöksége alatt helyijén is hagyatott, de életbejövetele mind e mai napig jámbor óhajtásban maradt. Azonban mit századokon keresztül az emberiség kivihetetlennek tapasztalt, azt az idő szelíd lelke Poroszországban 1817 ben megérteté, s a’ dicső !példa varázserővel hatvan, már ma a’ műís veit Németország több tartományaiban , nem ágostai és helvécziai valláslét elt követő, hanem csak evangelicus keresztények találtatnak. S miért ne lehetne nekünk magyaroknak is az egbeolvadást remélnünk ? Nem adtuk-e bizonyságait, főkéntt az utolsó évtizedben egyesületi szellemünknek? Egyesületek által keletkezett intézeteink nem világos tanújeleie annak, hogy alacson önzésből, hátságból, előítéletekből kibontakozva, sziveinkben szeretet’ és hazafiság szent tüze lobog? ’S e’ szent tűz által mozgásba hozott erők egy évtized alatt nem annyi eredményt állítottak-e már elő, mennyit a’ múlt századokban eldődeinknek remélniük sem lehete ? Vagyan azon szelíd atyáskodó kormány’pártolásához nem bízunk, mellynek védpaizsa alatt magyar hazánk néhány év óta olly örvendetes haladást tön? Csak tiszta és erős akarat kell tehát mind a’ két részről, mint a’ nemes gróf megjegyzé, s a siker bizonyos, ’s a’ mit ő magas állásánál fogva a’ ezér kivitelére nagyobb hatással kezdhet meg , mi abban mindnyáj jan, mint egyesek és még ezrek szőkébb körökben bár, de buzgó ’s csüggedellen segédei leszünk, mert e’lelkes felszólításnak: egyesüljünk! ez általunk választott jelszó: neveljünk nem rokona-e? melly két fenséges eszmének mind két részrőli tiszta ajkarat mellett, pusztában elhangzó szózatnak lenni nem lehet, nem szabad. És ha a’ szeretet’ e’ századának legszebb diadala kivivathatik, akkor azon Öntudat, hogy ama’ szél’ eredményekkel biztató általános egyesüléshez parányi erőnkkel mi egyesek is járulhattunk, végóráinkat is meg fogná édesíteni. Mi már a felszólamló nemes grófnak azon javaslatát illeti, melly szerint az általunk munkába vett pesti rej. főoskolának felállíthatását gyorsabban vélné eszközölhetőnek, ha ez a két testvérfelekezet r öszsfontosított erejével, ez pedig egybeolvadásuk által történnék, mi alól irt választmányi tagok kijelentjük, hogy egyenes kiküldetésünkhöz képest, addig is, míg e’ közkívánat szerinti egybeolvadás sikerülhetne, a czélba vett pesti ref. főoskolára nézve munkálatainkat minden halasztás nélkül tovább folytatandjuk ; mert magának a’ lelkes grófnak nemzetileg ismert ’s magasztalt jelleme, valamint minden szép, jó és hasznos iránt, lelekezeti szűk keblűséget mellőzve, csupán belső beesőknél fogva, lángoló emberszeretete ’s hazafiai buzgósága megnyugtatólag kezeskedik a’ felől, hogy valamint az alólirt választmányi tagoknak mindegyike, úgy ő is meleg keblében táplálja azon meggyőződést, mi szerint a nevelés’ tárgyában, nyelvünk’ ’s nemzetiségünk’meggyökeresítésében mentől többet tennünk, a’ kornak legsürgetősebb szükségei közé tartozván; mi után minden pillanat’mulasztása nyilvános veszteség, sőt csak a’ megállapodás is visszalépés volna, a’ tervezett ref. főoskolának , mellyben nem egyedül hitágazatok utáni nevelés, hanem a nemzet’ gyermekeinek imádott hazánk’ hasznos hunpolgáraivá ’s emberbarátokká leendő műveltetése czéloztatik, életrejötte , a’ különben igen óhajtandó, de csak évek sorain is közeledés által eszközölhető Összeolvadás’ sikeréről nem feltételezhhető. És így alulírtak biztosan remélik, hogy a’felszólamló nemes gróf addig is, míg a’ testvér két vallás’ rokon lelkei külsőleg is egybeolvadhatnának, ez általunk megindított hasznos intézetnek valósítását, nem csak tisztelt személyének hozzájárultával, hanem az által is elősegíteni, mi szerint hathatós közbenjárása, sjártfogása és buzdító nemes fséldája által mentős elébb honfiakat ’s hitsorsosit is részvétre és segédkezek’ nyújtására bírni törekszik, emberi ’s polgári dicső hivatásának tekintendő Ez őszinte nyilatkozattal ’s egyszersmind a’ felszólamló lelkes gróffal egy értelemben annak világos kijelentésével rekesztjük be s sorainkat, hogy a’ Pesten állítandó ref. főoskola, külső egyetemeket pótló, ’s azok’ meglátogatását elmellőző intézet, valamint nem is lehet , úgy ollyannak soha nem is terveztetett. Költ Pesten, 1841-dik évi mart. 5-kén tartott ülésünkből. A’ fiesli ref. főoskola’ létrehozásában munkálkodó meghatalmazott választmány’ jelen volt tagjai, névszerinti Gróf Teleki Sámuel, b. I Bánffy Pál, Bay András, Török Pál, Bajkay Endre, Dobos János, Nagy István, Ágoston József, Szekrényessy Endre , FogarasiJános, Rajiczy Tamás, Nyáry Pál, Ilkey Sándor, Bay György , Fényes Elek, Erdélyi Ferencz. (Pesti Hírlap.), Törökország’. Síriából érkezett hiteles tudósítások szerint Ibrahim febr. -én I még Gazában volt, sárgaság és vizkórságágyba szegték , nyavalyái mind inkább terhesülének , végre kényteleníltelék „Benhow“ nevű Jaffa korul horgonyzó angol sorhajó parancsnokához orvosért folyamodni, ki hozzá egy sebészt küldött. a Szinte Knt. Híradó ! c. 21-dik számában.