Erdélyi Híradó, 1841. január-június (első félév, 1-52. szám)
1841-06-11 / 47. szám
Foglalat. Erdély és Magyarország: (Arany mosatá isi terv ; tudósítás iM. Vásárhelyről, Kovászodról ; journalistikai orzás; Ráday grófné halála; magyar tudós társaság; a’ magyar természetvizsgálók’ és orvosok’ első gyűlése; pesti vásár; gömöri közgyűlés; pozsony n. szombati vasút’ részvényesei’ nagy gyűlése.) Törökország. Egyiptom. Görögország. Németország. Olaszország: ( a’ sz.széknek poroszországgali viszálya.) Francziaország: (Hollandiával kötött szerződés megerősítve; a’ fényes kapu memoranduma, Darmes ügyében a’ pairek’ ülése.) Anglia. (ausztriai hajót a vámosok letartóztattak, s a t. ) Spanyolország. Ifjabb tudósítások. Előfizetési jelentés. Erdély és Ma®y-irorszug. (Arany mosatási terv.) Zalauima máj. 29. 1841. Bécsi nagykereskedő b. Arnstein Ignácz, több Londonból érkezendő tőkepénzesekkel társulatba lépve, ’s mint közelebbről érkezett saját leveliben irja , igen nevezetes pénzalappal ellátva, Erdély’aranyatkozó folyóit ’s hegyei’ némelly vízözöni (alluvialis) rakodásait vizsgálat alá venni, ’s mind az országnak, mind pedig a’ kincstárnak csalhatatlanul jövedelmezendő nagyszerű arany mosatást szándékozik indítni. Sikerül-e ezen nagyszerű vállalat, az előleges kísérletek fogják megmutatni. Remélhető azonban, hogy az, jól elrendezett munka ’s czélszerű erőművek’ használata által, kivált ha földbirtokosaink kárpótlási követeléseikben az elhasználandó helyekre nézve túlságosok nem lesznek, dugába dőlni bajosan fog. Új példa, azon meggyőződésre, milly kevéssé vagyunk mi magunk azon áldásokra, mellyekkel a’ pazar természet hazánkat bőven halmazta, figyelmesek. Az illető helyeken sajátképpen a’ mosatási szabadnék iránt, az 14?diki kik sorv. czikkely’ értelmében a’ lépések a’ tartományi k. bányászi törvényszéknél már megtétettek , ’s feszülten váratik a’ vizsgálatok’ eredménye. K. Szentkirályi Zsigm. M. Vásárhelyen jun. 5kén. Majus’ 27k én kir. táblai Írnok tasnádi Nagy Benjamin, egy jó barátjával Marosunk’csaknem minden évi áldozatok által híressé lett „nagy morgó“ nevű részéhez menvén feredni, az örvény által bésodortatott,’s úszni nem tudó társa’ szeme’ láttára vízbe fúlt. Számosan jelenének meg csak hamar az irnoki kar’ több lelkes tagjai , kik nemes érzetű ifjat olly szépen jellemző ön megtagadással, mindent elkövetének, eltűnt barátjok’ feltanálhatására , segíttetve a’helybeli serfőző’ hálóval kiküldött legényei által is, de a’ megérdemlett süker fáradozásukat nem jutalmazható. A’ keresés másnap is lankadatlan buzgósággal folytattatok, a’ ns.szék főkirálybírája is számos embert rendelve ki segélyül, de sikeretlenül, mig végre harmad napon, a’ vizről felvetett holt test, a’ parti bokrok alatt megtaláltatott. Érzékenyítő vala szemlélni, miként az ifjúi magasabb röptű lelkesedés elvesztett tagtársuk’ méltatlan halála által okozott fájdalmának abban keresett és tanait enyhülést, hogy annak, kit meg nem menthetek ’s kitől a’ sors mostohasága még a’ tisztességes eltemetés’ költségeit is megtagadta, olly temetést eszközöljön, mellynek tekintete kibékülésre legyen képes bírni az illy csapás által felindulásra hajlandó érzéseket. Az éjbe borult csendes est’ homályában tizenkét fáklyás , gyászmuzsika és karének’ kíséretében juta el egy rövid könyörgés után, örök nyugalma’ helyére az ev. ref. temetőjébe azon ifjú, kinek az emberbaráti részvét’ erényét valódi méltóságában talán csak akkor lehet vala megismernie, mikor annak boldogító erejét már nem éldelhette. 1\ . V a s z n a n majus lő—kara viradolom a falu’ felső részebe tt (Vajna falvára) egy dühös farkas bémenvén több kecskét, kutyát, ökröt, lovat ’s embert megmarczongolt, jelesen egy ólaiménak egyik emlőjét kiszakasztotta , kinek életéhez kevés a’ remény; a’lárш ma kiesődült nép közül sokaknak hatat, oldalát , arczát megverszelte. Dühöngése reggelig tartott, akkor az oláhok a’harangot fellé vettek , s a farkas botokkal agyon veretett. A’ megsebesedett hat szemely és állatok orvosi kéz alatt vágynak; az ebek lelődözt tellek vagy lánczon gyógyitalnak. (Journalistikai r z a s. ) А vilag szerkesztősége 44. számában a’kitett czím alatt.panaszol azon hírlapokra, mellyek „némelly szavakat változtatva egész czikkeket vesznek át más 15 po - ból a’ nélkül, hogy a’ forrást megnevezni szükségesnek tartanák.“ Illy panaszunk nekünk gyakran volt, de elnyögjük, mert a bekenek elnézéssel is barátjai vagyunk, most azonban ezen incidensből megújítjuk jelen évi 8-dik számunkban telt „szives kérelmünket,“ mert az, mit eredeti levelezőink után közlünk, hói sajátunk, azért méltán megkívánhatjuk, hogy lapjaink ne csak akkor neveztessenek meg kútfőül midőn felelet’ terhet kell ránk hárítani , hanem mindig midőn valami, ha szintén változtatott sorral és szavakkal is, onnan vétetik állal, ellen esetben kéntelenek leszünk hetenként kimutatni, mi lapjainkból a’ kútfő’ megnevezése nélkül közöltetet. Szerkesztőség: Ráday Gedeon grófné, szül.széki gr. Teleki Borbála f. évi máj. 29k én éltének 50dik ’s legboldogabb házassága’ 12dik évében köztiszteletes férje, hét árvái’, rokoni’, és számos tisztelői’ fájdalmára Péczelen tüdőszélhidésből jobb létre szenderült ’s f. hó h ijén ugyanott a’ Ráday gr. nemzetség’ sírboltjába takarhatott. Sok szem könnyezi a’ testi- lelki és szellemileg széja’s ritka magyar hölgyet, példás nőt és anyát, kellemes társalgót s aszszonyi erénykoszorúra nézve a’ két testvér hazának egyik valódi gyöngyét a’ korán hamvadéban, de családja, köröttesi ’s alattosi legtovább ’s legméltóbban fogják lengetni sírfályosát sóhajtásikkal a’ felejthetlennek, Jr. (Magyar tudós társaság). 1. Jerney János tbiró ’s m. academiai rendes tag egy 5990 pengő forintról szóló váltóját a’ m. tud. társaságra szállította, azon czélból, hogy öszveg’kamataival együtt egy, a’magyar nemzet’ ázsiai maradéka’, rokonsága’, úgy ottani történetei’ emlékei’ kinyomozására rendelendő utazásra fordítassék, melly útnak, academiai utasítás mellett megtételére, ha körülményei engednék, magának tartá fenn az elsőséget.— 2. Gózony György székesfehérvári szentszéki ülnök és jegyző „Egyházi törvénykezés“ czimű munkájából 50 példányt ajándékozott a’ m. tud. társaságnak, srénzalapja’ néminemügy a rajkására. Kaphatók azok, velinen 1 fz. 40 kröny. ]). Pesten Eggenberger József és fia academiai könyvárusoknál.— Az Elnök’ rendeléséből Pesten, majus’ 50. 1841. D. Sebe del F. litoknok. Pest, junius’ 1. A’ múlt hónap’ utolsó napjaiban, u. m. majus’ 29. 50. és Sidikén tartatott itt a’ magyar természetvizsgálók’ és orvosok’ első gyűlése. Eszközlője a’ pesti orvosi kar’ igazgatója dr. Bene Ferencz kir. tanácsos, ki az elnökséget is viselte, ’s közérdemeit ez intézkedéssel nem kevéssé nevelte. Voltak e’ gyűlésen jelen orvosok és más tudományos férfiak a’ haza’ több részeiből, sőt Erdélyből is , noha , mint értettük , azok külön meghíva nem voltak. Bene megnyitó beszédében olly évenkénti gyülekezését inditványozá a’ magyar természetvizsgálók és orvosoknak, millyenek Okén’indításából Németországban s e példát követve Angol, Olaszországban ’sa’t. tartatni szoktak, ajánlván egyszersmind , hogy itt is évenként más és más honi város tűzessék ki összejövetel’ helyéü. A’ gyülekezet hivatalos nyelvéül közmegegyezéssel a’ magyart választotta, nem zárván ki mindazáltal a’ más nyelveken tartandó előadásokat is. Az előfordult tárgyak közül különösen kiemelendők: prof. Tognio több rendbeli ásványvíz’ vegy- és kórtani előmutatásai, mellyeket hazánk’ gyógyvizeit illető több rendbeli nevezetes felfedezéseinek élő szavali előadásával kisért; dr. Zomborcsevics Vincze szabadkai rendes orvos a’ közönséges viz’ légköri levegő tartalmát tárgyazó kísérletei’ eredményeit terjeszté elő ; dr. Fromhold a’ villanymágnesség’ gyógytani használata körül tett tapasztalásait; dr. Magda himlőanyag-eltartó, és oltó új eszközét ismertette meg; dr. Lobsteiner papiros bonezmintáit mutatta be; dr. Schoepf némelly kórbonettani nevezetes készítvényeket mutatott elő, ’s magyarázataival kisérte; dr. Jedlik természettan professora Tag- II i . harmadik napon tartott előadása alkalmakor a mesterség