Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-07-02 / 1. szám

Kolozsvárit, * Ugfalat. Krn­dly és Magyarország. (­­ iné veztis; oskolák ; alsó fejérmegyei közgyűlés részletei; nádor is fensége utazása­­ Pesten a’ szegények számá­ra építendő dologh­áz alapkövet a nádorné ő fensége leteszi ; pesti ügyvédi kar' gyűlése; Léván égés; vegyes házasság Hontban • békési ágostai h­itüek papi gyűlése; Beregh megye közgyűlése.) Törökország • ( a’ törökök ’s krétaiak közti ütközet.) Anglia: (választási készü­letek; Russel londoni képviselőnek jelölve.) Spanyolország: (határszéli versengések.) I­jabb tudósítások: (VI* Leód pere elhalasztva: tö­rök lázzadások.) Erdély és Magyarország. Kinevezés. Prímás ő herczegsége Gedeon Lajost, Tolna megye volt országgyűlési követét, kir. táblai ülnökké méltóztatoit kinevezni. (Pesti Hl.) (Oskolák.) Közelebbi napokban folytak le a' l'övái tu­sunkban kebelezett protestáns főoskola közvizsgálatai. Jelen szá­munk szokotténál is szőkébb terjedelme nem engedi eredményei­ről most részletesebben szólanunk , csak azt említjük , hogy a’ ko­runk kivánatihoz mért javulásoknak már is örvendeztető gyümöl­cseit tapasztalhattuk, ellenben azon ágakban, mellyekre nézi a’ sleu­db­an illetetlenül megtartatik,mind csak a’ régi hátra maradás, vagy legfennebb czéltalan ’s ferde irányban haladás nyomai látszot­tak. Ez minden gondolkodó honfit azon óhajtásra vezet; bár os­kolai rendszerünkben a’ már nem csak hasznos, de szükséges kor kívánta reformok létesítenének, vagy bár fételnének lépések léte­sítésükre, de körülményeinkhez alkalmazottai), s következőleg ki­­vihetőleg. Úgy hiszszü­k azon ígéretünket, hogy II. Társalkodónkat korszerű czikkek szőnyegévé igyekszenéü­nk tenni, jobban nem tel­jesíthetjük , mintha a jelen felevet oskoláink ügye fejtegetésével kezdjük meg. A férfi, ki e’ tárgyban felszólal, a’ teendőket nem csak elméletileg, hanem saját és hosszas tapasztalásai után ismeri. E’ férfi — — Szász Károly.­­ (Alsófejéri közgyűlés részletei.) II. Enyed jun. 28kán. Alsó Fejérvármegye tisztújító közgyűlése, folyó hónap 23kán kezdődött, ’s az okta, tegnapot mint innep napot kivéve, foly­tonoson tart. Fi közgyűlést a’ m­éit, báró főispán , úr a’ Rendek köszöntésével ’s közegyetértésre felszólító szavaival nyitotta meg, jelentvén egyszersmind, hogy a’ múlt majus 25re hirdetett köz­gyűlésnek mostanra halasztását, közbejött súlyos betegsége okozta. A’ gyűlés munkálódását kormányszéki rendeletek olvasásán kezdet­te. Olvastatván többek között azon rendelet is, mellyben újólag parancsoltaik a’ megye Rendeinek, hogy királyi megerősítés vé­gett nem három, hanem kilencz egyén nevét küldeni fel tartsák szoros kötelességüknek, de a’ Rendek, régebbi határozatokhoz hí­ven, ezúttal is megmaradtak állhatatosan a’ három felküldése mel­lett kijelentvén, hogy csak e’határozatok mellett állva fognak liszt­­uyitást tartani A báró föispány úr nem egyezett ugyan a’BR. vé­lekedésében ’s ellenvéleményét jegyzőkönyvbe kívánta iktattatni, de különben a’ Rendek közakaratjának nem szegte ellene magát, ’s a’ választandó tisztek kijelölését (candidatioját) megígérte a’ kö­vetkező napra. Ugyan e’ gyűlésben olvasa fel ’s kivána jegyző­könyvbe iktattatni gr. T. A. egy hosszadalmas és nagyon unt el­lenvéleményt, a’ lisztujitás némelly régebben megállított elvei , s a’ Rendek azon, hasonlólag régebbi határozata ellen, miszerint e­­zen megye szózattal biró minden egyénes névsorba vétetni rendel­tettek. E’ bé adott ellenvéleményt senki sem pártolta, rosszalását pedig a’ Rendek ugyan csak érthetőleg kijelentették, ’s többen a’ Rendek közül hazánk törvényeire alapított felfejtésökben, az ér­deklett ellenvélemény­beli elvek ’s állítások alaptalanságát világosan kitüntették, mit is a’ Rendek harsogó helyes és éljen kiállás­sal hagytak helybe.— Még egy igen nevezetes tárgy jótt e’ na­pon szőnyegre; inditványoztatván t. i. hogy az ezen megy­e keblé­ben létező szélbeli katonáknak megyei közgyűléseken szavazással él­­hetések határoztatnék meg. Többen szólottak e’ tárgyhoz is, de különösen választott székelő táblabiró S. Zs. fontos rövidségei ki-DD merilőleg fejtette fel , a’ székely és egyéb szélbeli katonaság jo­gai közti törvényes különbséget. A’ határozat végre oda ment ki, miszerint a’ BR. senkit, ki a’ törvényekben kiszabott tulajdonok­kal bír, a szavazástól elrekesztetni nem kívánnak. I. M. ügyvéd, ki e’ szavazás ügyét szőnyegre hozta, mindenek bármdjára kije-je­lentette, hogy e’ határozat iránt ellenvéleménye béadhatására jo­gát fenntartja. Végre a’ kérelemlevelek, s táblabiróságot kérők megvizsgálására úgy egyéb előleges átnézést kívánó ügyekre nézve biztosságok neveztettek. Második napon (24.) mielőtt a kijelöltek nevei felolvastatná­nak F. M. szőnyegre hozta, hogy az újonnan választandó tisztek miként állítassanak hivatalaikba? E’ felett hosszas vitatkozás folyt, mert (mint a’ következés megmutatta) e’ volt a’ mostani lisztújí­­tás sarka. Határozatta jön, hogy mig a’ legfelsőbb klmes megerő­sítés megérkeznék is, a’ zalad­ínai kerületi fő bíróságra szótöbbsé­get nyerendő állítassák rögtön hivatalába ; a többi hivatalok bé töl­tése pedig ehhez intéztessék, tekintettel lévén a’vallásokra. Ezután felolvastatván ’s elfogadtatván két főbiróságra, két alispányságra és két pénztárnokságra kijelöltek nevei, a szózatok beszedésére biz­tosság neveztetett, báró Kemény Farkas elnöklete alatt. Ezen gyű­lés folyta alatt beadta I. Vi. már említett ellenvéleményeit, sen­kitől sem pártoltatva. Az idő eltévén már telve, csak némelly kor­mányszéki rendeletek olvastattak még fel ezen élésben. Délutáni 5 órakor megkezdetett a’ szózatolás 's más nap is folyt. Harmadik ülésben ( 25kén ) némelly kormányszéki rendeletek felolvasása után főbíró G. S. megpendítő a vegyes házasságok ü­­gyét, felolvasott derék tartalmú beszédében, tisztán, világosan, a catholicus létére a’ legnagyobb elfogulatlansággal tüntetvén fel e kedvetlen, de nagy fontosságú tárgyat. Utána választott székbiró idősb Farkas Sándor taglalta a’ szőnyegre jött ügyet, felolvasott ve­lős tartalmú beszédében, régibb és újabb históriai adatokkal vilá­gosítani fel a’ gyanítható , sőt bizonyosnak tartható czélzatot. Zeyk Károly, ifj. báró Kemény István, id. Zeyk Dániel ’s több mások gyökeresen ’s a’ dolog erére hatólag szólaltak fel. Mindezen elő­adások legnagyobb részvétet ’s pártolást nyertek, annyira hogy­ a’ vegyes házasságok iránti főpapi rendeletnek, az egész teremben csak egyetlen egy oltalmazója akadolt: balázsfalvi g. e. hitű kano­nok Pojrovics, ki a’ főpapi rendelet helyes voltát igyekezék meg­mutatni. Már beszéde folyása alatt hallható volt a’nem helyeslés­nek ottan ottan felzuduló morgása, végig hallgattatott csakugyan (mint illett), de szavai czáfolására annyian és olly sükerrel állottak fel , hogy az elmondott beszédnek alig maradt egy sora czáfolat­­lanul. Tanácskozás folyta alatt öten a’ Rendek közül úgy­ nyilat­koztak , miszerint magában a’ megye kebelében nem adván elő ma­gát eset, nem lenne még ideje a’ vegyes házasságok tárgyába e­­reszkedni; de mivel a’ catholicus papságnak a’ vegyes házasságok­ra nézt gyakorlaton indított cselekvésmódja, a’ vallásbeli türede­­lem csendét felháborítással fenyegeti, nagyon is idején látták a’Ren­dek fellépni e’ tárgyban, és meghatározák: 1) A’ vegyes házassá­gok körül mutatkozni kezdő törvényellenességeket egy­ alázatos fel­írásban a’ kir. főkormány útján iigs fejedelmünk ekibe terjeszteni. 2) A’ legközelebbi országgyűlésére kinevezendő követeknek utasí­tásul adni, hogy­ ezen tárgyat, mint sürgető orvoslást váró serel­met terjeszszék elő. 5) A megyei tiszteknek kötelességökké tenni, a’ vegyes házasságok körül észrevehető törvényellenes papi vissza­éléseket, rögtön feljelenteni a’ megyei közgyűlésnek. 4. A’ szolga­id rá­s által kihirdetni, hogy a’ vegyes házasság törvény szerint sza­bados, és hogy a’papi áldás megtagadtatása , ’s az eskelésnek nem oltár előtt és nem papi ornalusban történése, mint nem lényeges, a’ vegyes házasságnak ’s ebből származott gyermekeknek törvé­nyességét teljességgel nem gyengíti. 5. Ezen határozatról a szom­széd törvény hatóságok­at tudósítani. — Végre ugyan ezen gyűlés­ben id. Zeyk Dániel indítványba hozta az országgyűlés szorgal­mazását, mi közös helyben hagyással elfogadtatott. —• A’ valasz­­i­us ered­m­é­nyeről még csak annyit tudhatni, hogy a’ főbiróságra

Next