Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-08-17 / 14. szám

szése szerint mint nyelven kivánand értekezni, hogy e’ végre a’ szükséges rendelések előre meglétezhessenek. Oda terjed még végül hivatalos kérelmünk: méltoztassanak tisztelt természet vizsgáló és orvoslásaink mennél nagyobb számmal megjelenni, ’s a’ terjedelmes természettudományok mezején fáradhatsan munkásság ’s kisérletek által szerzett mennél több gyümölcseiket a’ haza oltárára telelni; de részünkről nem is kételkedünk, hogy haladó nemzetünk tudományos fiai minden igyekezeteiket arra forditandják , hogy zsenge csemeténk erős gyökereket vervén a’ haza javára állandóan virágozhassák és gyümölcsözhessék is. Mi, bennünket illető fő kötelességünknek tartandjuk a megjelenendő nagy érdemű orvostermészet vizsgálói közönségnek mind a’ tudomány, mind a’kényelem és mulatság tekintetében erőnkhöz ’s tehetségünkhöz képest segédkezeket nyújtani. Pesten aug. 4-kén 1841. Kubinyi Ágoston alelnök. Flór Ferencz titoknok. Jr. Székesfehérváron áll és üdvösen indult hatni a’ mértékletességi és káromkodás elleni egyesület ezen czim alatt: a’ józan ’s okosak nem káromkodnak. Összeállóit már igen számosan a’ fehérvári jobb keresztények közül. Egyesületünk tagja mindenki lehet, ki lekötelezi magát, hogy az említett két bűnről le mond és nemesítene másokat is, meggyőzve őket czélszerű intésekkel. Fehér megye Rendet értesítetvén az egyesület szép irá-nyáról , Salamon Lajos t.biró indítványára egyhangulag buzgó !' lelkesüléssel választmányt bíztak meg olly terv kidolgozására, minél fogva nem csak ezen megyében , de az egész haza minden megyéjében, hol ezen bűn uralkodik, üdvös erénynyel működhetni. A’ tervet Fehérmegye közlendi minden megyével. Városi tanácsunk és katonai parancsnok szinte megteendik a’ káromkodás gátlására a’ szükséges lépéseket. Városunk lelkipásztorai pedig már úgy is fáradhatlanul hatnak e’ bűn elfojtására, mit vagy azért sem kellene említenem, hogy az egyesületei is nekik köszönhetni. Egyh. T. (Tarlózatok a’ választások köréből.) Corkban O’Connell győzött. A’ szabadelvűek ezen nevezetes nap emlékére nagy vendégséget adtak; háromszáz személy volt jelen , a' legbefolyásosabb emberek. Miután a’ királynét ,,Izland remény-csillagát“ és angliátoli külön szakadás nagy eszméjét tett serleggel köszönték; föl áll a’ hatalmas izgató, ’s következő lélek-rázó szónoklatot tartja: “Van— e köztünk olly ember, ki a’ britt zsarnokok aczél—igáját hordani gyáva? Lehetetlen; mit keresne ő itt? Társaságunkban a’ nyomorult nem lélekzelhetne. Egybegyülénk , hogy honi ügyeinkről gondolkozzunk, mert aggodalmas fordulat szélén áll Izland. Készüljön mindenki, a’ veszély közelget. Van néhány pont, miről nézetemet közleni kívánnám, tehát először is kérdem: tűrt-e mióta az emberiség történeteit följegyzék ország országtól annyi igazságtalanságot el mint Izland Anglia kegyetlen és jogtalan szeszélyei által, ám két tartomány, kölcsönös érdek és haszon kapcsaival egymáshoz csatolva; ez, mindig kész hajlandósága és hű függése bebizonyitására, ’s az, visszapótlásul szörnyeteg kínokkal űzet, minek kigondolásába egy őrjöngő ördög is belefáradna. Kérdem magokat az angolokat, kérdem a’ francziákat, kérdem a’ németeket, kérdem a’ most életbe lépő spanyolokat, Amerikát, a’ föld minden népét kérdem, ’s hallja az egész világ meg:vol-e olly hosszas sora a’ bűnnek, mellyel nemzet nemzeten garázdálkodott, mint a’ mekkorával Anglia hazám ellen föllépett? Ismételjétek e’ szavakat mindig mig mély és maradó bényomást tesznek; mig hangjaitokba a’ gyermekek kiabálása is vegyül; mig az ifjú küszöbén a’ Férffikornak bosszankodástól lángol és forr; mig a’férfi midőn ágságra hajlik, polgári kötelességül ajánlja az izgatást, megfontoltan, de szilárd elhatározottsággal. Talán mondanák némellyek : Anglia szelídülni fog, ’s önmérséklése a’ jövendőre szebb kilátást tár. Ugyan ámithatjuk-e magunkat illy ábrándokkal? A’ parlamentben ellenségeink barátainkhoz mérten olly viszonyban állanak, mint 157 a’ 22hez. Nem korszerű fenyegetés, mi ezen többség ajkán zeng. Ők titeket, Izland népét, „hitetlen söpredéknek“ czimeznek , pn fajai tokat „szent mezű gazfajnak“ gúnyoljak. Követénk-e gonoszságot el, hogy e’ neveket megérdemeljük ? Nem — soha olly hajlók nem voltunk régi bántalmakat feledni, s tisztelni a’ törvényeket, mint az utóbbi években. Ha idegen ellenség fenyegette volna Angliát, oroszlányszökelléssel rohant volna fegyver után Izland, a’ Britztrón függetlenségét vérével kivívandó. Díjunk még is gúny ’s bántalom. Válasszunk tehát új jelszót. Legyen az ég irántok irgalmas, kik Izlandból parlamentbe mennek, annélkül, hogy repealek volnának! Midőn a’ múlt alkalommal hozzátok szólok, mondottam, miként harczolnom kell a’ felház ellenségeskedésével; most minden más alakot váltott, a’ közök háza sokkal veszedelmesebb!) mint a’ lordoké; benne személyesül meg az angol nép minden rész szenvedélye és előítélete. Az emberi természetet meglátogatni szokott kínok között legirtoztatóbb az, melly a’ szenvedőnek reményét is elrabolja. Ellenségeink e’ csigázatot találták számunkra ki; ők Erinre azon gyalázó iratot bélyegzék „ide remény soha sem térbe,a minek csak a’ pokol kapuján kell állani. Vádoltátok egykor rosz törvény hozással zsarnokaitokat, most nyerétek még . . . mit? . . rósz törvénymagyarázatot. Ki leend birátok ? Tory-pártfél. A’törvényszéken olly osztályú emberek fognak ülni, kik vakbuzgók, kik fehér hermelinbe öltözve, szelíd barátságos arcczal rabolják vagyonotokat el, gyilkolnak meg. Mindent eltűrni tudok, csak az olly birát nem, ki akaszt mert gyűlöl, foszt mert vakhitű. De talán ellenszert lelünk a’ shenífekben ? Egy uraság kérdé egykor Tipperary környékén bizonyos szegény haszonbérlőtől: ,,Kié a’ szép ház amott?“ „Foole ezredesé, sir“— „Miilyen ember az az úr?“ — „hosszabb mint a’ gonosz lélek!“— „Hát im itt e’ csinos lak kié?“ „Pepper ezredesé , sir ! “— „Miilyen ember az a’ Pepper ezredes ?“ — ,,E’ már rosszabb mint Foote ezredes !— Nem másként áll a’ dolog a’ sheriffekkel is. De, van még egy védetek: talán a’jury ? Iszonyú tévedés, jusson eszetökbe, Melbourne izlandi kormányzása ellen vádul azt hozá a’ jury fel, hogy a’ kikötőkben dolgozó nyomorult kézműveseknek igazságot szolgáltat ki. Miben bízzunk hát? Talán a’ diadalmas párt vezetői nem fognak olly annyira igazságtalanok lenni? Botránkoztató csalódás! Mintha Peel, kit mi több versen buktatánk meg, kinek gőgjét megtörök tudna feledni és bosszút nem állani! Peel, az orangisták társa sőt feje, czimborája azoknak, kik nagyba gyilkoltak; ő ki a’ vérfürdő után, az alházba fellépve, kinyilatkoztató: miként (ezek saját szavai) az orangistáknak hibája csak az , hogy igen engedékenyek és törvényszerűk.... De jöjjön mi jöhet, mi nyolcz millión vagyunk! Hangozzék fölkiáltásunk Connemerától a’ howtti dombokig és Giants- Causewaytól Clear-fokig: kiáltsuk „Repeal.“ Sok izgalmat látok ez országban; hasonlót a’ mostani izgalomhoz soha sem láttam; férfi, ifjú, gyermek, leány kitört, és az ifjú vér sebesen forr. Nem lehetséges olly lázzadás, melly egy vércseppet megérdemeljen, de ez arra nem ok, hogy férfiak magukat ne védelmezzék. Azonban eszetekben tartsátok, miként ellenségeink áhitva várnak olly mozgalmakat, mellyek az alkotmány határain túl ragadjanak. Kerüljetek azért minden viszályt és egybeütközést, mert zsarnokaink erősek. Durate et vosmes rebus servate secundis ! Semmi titkos társaság, törvénytelen eskü vagy erőszakoskodás. Ki ne törjetek a’ jogszerű tárgyalás határain. Készüljetek és gyűjtsetek erőteket. A’ toryk minden hatalmukat ellenünk fogják zuditni, de én megvetem őket. Senki azon csalóka ábrándba ne ringassa magát hogy e’ mostani szabadelvű igazgatás hivatalában megmaradhat. Hat hét nem telend el, és a’ministerek visszalépnek; csak Izland tarthatja őket fen, ha egy hanggal „repeall“ kiált. A’ mit mondok tények, nem szavak. Tisztán festém állástokat, a’ harczat, melly elkezdendő. Ha hátráltok lábbal fognak tapodni, és méltán. Föl Erin gyermekei! Kiáltsa velem minden megye, egyben fekszik Izlandnak reménye ’s ez — a’ repeal.“ (Morning Chronicle.) Most, miután a’ választások bévégezve vannak, és az új közök házában a’ pártok viszonyát előre felszámítani lehet, a’ tömeg figyelme azon politikai egyezmények felé fordul, mellyek rövid időn elkövetkezők. Wellington és Peelről, kikre nehezülene valószínűleg az ország kormányzása , föl sem tesszük azon hirtelenkedést, hogy ügyök kényes állását a’ ministe Vi lajstrom idő előtti kihirdetése által is nevelnék. Mig a’ toryk az ellenzéket alkotják, nem bajos összetartást eszközölni az egyének köztt; de küzdelem után növelkednek a’bajok ; vetély , hivatal feletti verseny, ’s ezer követelések lépnek életbe. Ezen igényleteket öszhangoztatni, mától az ülések kinyitásáig az első minister terhes feladata. Izland, helytartója Fortescue lord Somerville ladyvel juli 26- kán lépett házassági szövetségre. Londonban igen elterjedt azon vélemény , hogy a’ parlament csak October elején fog egybegyűlni. Bath városa követe Reobuck hirtelen megbetegedvén , a’ szabadelvű párt Hamet szólította fel, szükség esetében a’ képviselet elvállalására. Izland állapota aggodalmas. Ulsterben , hol O’Connell párthívei és az orangisták , vagy más szóval catholicusok és protestánsok kö-