Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-10-26 / 34. szám

Kolozsvárt*,1* Foglalat. Erdély é­s Magyarország:­­kinevezések; követ választás; kolozsvári napló; tudósítás Déváról, Brassóból; M­oson­­ m­egye közgyűlése; Egy­­h­ázkerületi dolgok; szoboszlói Pap István a’ tiszántúli egyház­kerület superintendensévé пел­eveztetet; Pest megye pá­rfogása alatti Takarék­pénztár állása.) Spany­olor­szág : (a toledoi káptalan közkereset alá vettetett; O’Donnell lázzadási terve ; Pamplona, Bilbao , ’s Victoria Chris­tina királyné részére nyilatkoztak; Olazaga párizsi spanyol követ Guizottól nyilatkozatot kiván. ) Anglia: ( a’ parlament el h­alasztatott. ) Fran­­cziaország. T­örökország. Poroszország. Keletindia. China­. Újabb tudósítások: (O’Donnell k­ét proclamatioja ; dobokai közgyűlés ) Hirdetések: Erdély és Magyarország’. Ö cs. ’s apost. kir. felsége Meszlényi Lajost a’ dunántúli ker. tábla tiszteletbeli ülnökévé méltóztatott kegy. kinevezni, p H­. Méltóztatott 6 felsége Li­becke C. Ferenczet Stetten várossá­­ba fizetés nélküli cs. k. consullá kinevezni. (Követválasztás.) Szebenszék országgyűlési követeivé Schreiber Simon tanácsost és Konrád Vilhelm főjegyzőt; Zilah városa pedig városbirája Kis Józsefét ’s Murányi Lajost választotta. Kolozsvár. A’ kir. Lyceum könyv- és kőnyomó intézete igazgatójául a’ közelebbről elhunyt sok érdemű P. Bonda Bene­dek helyébe liszt. p. Léza Xax. Ferencz bölcselkedési tanár ’s azon tudomány közoktatója neveztetett ki. Ezen nem csak az alapos, hanem a’ széptudományokban is jártas, többféle nyelveket értő, mivelt társalkodása férfinak hivatali buzgóságától a’ már is Szépen haladó intézetre nézve még tökélyesebb előlépéseket ’s a’ közönség javára a’ hasonnemű műhelyek közt idves vetélkedést várhatni. — S kolozsvári napló. A’ nyári évszak megritkítá fővárosunk köztudatást érdemlő napi eseteit, azért naplónk régóta megszűnt. De az évszak és körülmények fordultával tán több közlendőnk lesz , azért kezdjünk ismét közbe közbe naplóhoz. Fővárosunkban is va­­lahára ismét számozák a’ házakat, így már most lakjainkat hatá­rozottan megmagyarázhatjuk, az idegennek ha valakit fel akar ke­resni nem kell Kundat Bándot bébarongatni és a’ sok kérdezős­­ködés után olly gyakran tapasztalni, hogy a’ ki sokat kérdez ha­­marébb téved. Ez első haszna országgyűlésünknek, elvárjuk a’töb­bit,— 21-kén kir. biztos ő­nmagánál nemes Marosszék, — 24-kén pedig ns. Belső Szolnok vgye ’s Kővárvidéke részéről ü­nnepélyes küldöttség tisztelkedék. — 22-ke szomorú eseménynyel virada fék Az Óvár kis utczai lakóit három egymás utáni csattanás rázá fel álmukból fél négy óra tájban. Volt viasz gyertyamárló, de mes­terségével bizonyos körülményei miatt fel­hagyott polgár Fer­dinand (Szaid) Sámuel az országgyűlést megelőzendő estye ün­nepélyére tűzi­játékkal akaró városunkat mulattatni. Előre elkészí­tett műdarabjait háza hijjára felrakta, hol meleg kifejlődésével ön­magokban is könnyen gyuladó anyagjai a’ deszkázat hasadékain bé­kató napsugároktól átmelegülve, ’s ezen melegét önmagában las­sanként meggyu­ladhatásig kifejtve elsültek. A’ művész első csatta­­násra mindjárt felébredvén nem késett önélte veszélyeztetésével polgártársait biztosítani, s a’ meggyuladt műdarab közé rohanva igyekezett széthányni, de minden sietsége mellett a’ felemelt darab kezei közti elpattant, ’s a’ láng vékony öltözetébe kapva testével együtt megégeté, ha részvevő neje nyomában kisérve az égő da­rabokat rögtön le nem tépi, tán éltével lakoland ; így is keményen megsérülve életveszélyben forog. A’ második csattanást csak ha­mar harmadik követé, melly némelly száradásra kiterített ruhákat lángba borító, szerencsére a nagy dördületre rögtön felébredő és segélyre siető negyedbeliek elfojták a körül lévő sűrű és tűzfé­szek épületek miatt könnyen nagy szerencsétlenséget szülendő lán­got, mi­előtt a­ közel lerakott 20 font puskaporba akadhatott vol­na. Úgy hiszszük nem szükség elmondanunk a’ tanúságot, mellyet rendőrségünk e’ sajnálandó esetből meríthet, így az országgyűlés­nek szánt előleges tisztelkedés rosszul üle ki, de óhajtjuk, hogy az országgyűlés bevégződését a’ legsikerű­lendőbb tisztelkedés ü­n­­nepélyesítse, a’ jelenkor méltánylása ’s az utókor hálája.—25-kán a’ város esküit közönsége ülést tartott. Nevezetesebb határoza­tai, közhallomás szerint, ezek: Nemes Kolozs megyének a’vegyes házasságok iránt tett felszólítása következtében határoztaték , hogy már e’ felszólítás szőnyegre kerülte előtt utasítványul volt adva a’ követeknek e’ sérelem orvoslatának hatos sürgetése. Ehhez most hoz­zá adaték, hogy a’ városi szolgabirák állal hirdettessék ki negye­deikben, miképp a’ vegyes házasságok áldás nélkül is érvényesek. Olvastatván az ő fége által kínosan adott ’s már lapjainkból isme­retes bűn feledés; nagy és őszinte öröm kifejezéssel ’s éljenezéssel fogadtatott. Olvassatok ő fige kegyelmes megelégedését kifejező fő­­kormányszéki rendelet, vaelly szerint ő fige kedvesen méltózta­­tott venni, hogy a’ város az országgyűlési és nemzeti, úgy a’ kor­­mányi ülésekre közlan­zteremében ingyen helyet adott. Olvasta­tott és pártoltatott Szászrégén megtalálása, mi szerint a’ szabad kir. városok sorába iktatása pártolására szólította fel a’ nemes várost. Mai esszék november 2-kán tisztújító közgyűlést tartand. Déva, od­. likán. Azon nagyszerű közös­ öröm, melly a’le­endő országgyűlés kihirdetése óta Erdélyben minden rónáit bészár­­nyalta, egy megyének is nagyobb mértékben nem juthatott mint Hunyad vmegyének.­­• De a’ legnagyobb öröm is elveszti édét, ha nincs kivel közölje az élvező. Ezen szempontból közli Örömét a’ közlő, hogy az országgyűlése, már előlegesen is azon jót esz­közlé a’ megyében, hogy szinte három évek elfolyása után, fo­lyó hó 2­8 - á­r a megyegyülésre vagyunk szerencsé­sek meghiva. — Brassó. A’ brassói nagy harang még 1766ban hasadást kap­ván, Jáncban pedig teljes használatlanná válván, újra öntetett, de ez jóval kisebb az réginél, bár az vállalkozók kötelezték volt ma­gukat 100 mázsást önteni. F. ho 14kén hallattak először hangjai, hirdetői a’ felszentelésire szánt ünnepélynek. (Sieb. Woch. után.) Méltóztatottt felséges urunk folyó évi martius 11 —él 828 ud­­­vari szám alatt keit királyi kegyelmes kiváltsági levelénél fogva, nemes Hunyad vármegye főispánja Nopcsa Lászlónak , mint nemes Hunyad vármegyében kebelezett Zám nevű helység birtokossának arra, hogy a nevezett helységben, minden héten egyszer hétfőn héti vásárt tartasson, kegyelmes kiváltságot adni. Mosonyból. M. Ó­v­á­r, oct. 7. Megyénk f. h. 5ik ’s 6ik napjain tartott közgyűlésének érdekes­ eredményei ezek valának: 1. Pest megyének utilevelek tárgyában érkezett felszólitása, az or­szággyűlési utasítások tervezté­vel foglalkozandó választmánynak hasz­nálatul ki fog adatni.­­• 2. Győr megyének a’ selyemtenyésztés előmozdítása iránti levelére küldöttség neveztetett, melly a’ szom­széd megyék választmányaival egyetemesen fog ez ügyben közre­­munkálni. E’ vállalat jótékony sükerének reménye itt még, úgy látszik, meggyőződéssé nem érlelődött. 1­5. Pozsony megyének a’ pozsony-nagyszombati vasút ügyében részvétre buzdító levele meleg pártolásra talált. A’megyebeli földesuraságok ’s lehetősb köz­ségek felszólittatását elnök alispánunk gr. Zichy Henrik buzgón ajánld. —­4. A’ kisdedóvó-intézetek e’ megyébeni felállítása tár­gyában munkálkodó választmány béadván véleményét, ennek nyo­mán oda utasittatott, hogy egy olly tervezetnek kidolgozását tűz­ze ki további munkálkodásainak czéljául, melly szerint a’ megyé­nek legalább nészesebb községei láttassanak el, habár egyszerű, de félreismerhet­len jótékonyságu óvó-intézetekkel. Hedervár lelkes föl­­desasszonya ,­­­c­z­e­h grófnő által alapított gyermekóvó-intézet a’ választmánynak különös figyelmébe ajánlatott. P. H. Egyházkerületi dolgok. Perkupa­, oct. 2. A’ tiszán­­inneni helvét, hitvallásnak egyházkerülete múlt hó 28kán Szathmá­­ry József superintendens elnöklete alatt, itt tartott gyűlésén ifjabb Ragályi Károly egyházi táblabiró szóba hozá az uniót is: fáj­dalmas panaszát fejezvén ki azon, hogy e’nagyszerű nemzeti ügy­nek a’ tiszai reformátusok általában ellenségei gyanánt tartatnak.

Next