Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-07-20 / 6. szám

K Kolozsvártt, 1841. Kedden , Julius í10-isj.6-­fik szám. 1лО(1959а­. Erd­éély és Magyarország. (kinevezések; halálozás; kolozsvári napló; visszatekintés kolozsmegyei közgyűlésre; kisdedóvó intézet jelentése; m­agyarhoni megyei közgyülések; angol magyar kereskedő intézet.) Törökország: (szultán gyengélkedése; orosz befolyás; a’ nissai basa bódulata.) Oroszország: (sereg öszve vonása.) Németország: (hannoveri kamarák bezáratnak ; adókiírás.) Anglia: (követ választások alkal­mával pártjelenségek.) Spanyolország: (birtok elosztás; kiadás ’s bévétel öszvege ) Északamerika . ( M’ Leod ügye.) Újabb tudósítások (C. Pedro koronázása; angol választások; tessini lázzadás ; angol magyar kereskedő intézet Erdélyre is kiterjesztve.) Hirdetések: Erdély és Magyarország. (Ki­nevezések.) A cs. kié. felsége Stürmer­ Bertalan há­rót, cs. k. internunciust és felhatalmazott ministert az ottomán por­tánál, a’ magyar kir. Sz. István-rend középkeresztjével méltózta­­tott legkegyelmesebben feldiszitni. Id­ k.­­ felsége a’ császárné és királyné Reviczky Szidónia grófnőt palotadámává méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Bécsi Ujs.) Halálozás. Nógrád vármegye első alispánja ifj. H­u­s­z­á­r József jud okán 57 éves korában hosszas betegeskedés i­tán meg­­halálozott. Elhunytál egész Nógrád kesergi, mellynek kebelében minden jók közti áldott maradand emlékezete. P. Hr. Kolozsvári najíló. Folyó he lykén külső magyar utczá­­ban, hihetőleg gondatlanság­ szűlte belső tűz miatt, egy pajta d. u. 3 óra tájait meggyúladván, a’ mellette lévő csűrrel ’s egy szom­széd házzal együtt elégett. Még szerencse a’ szerencsétlenségben, hogy a’ gyúladás nappal történt, különben a’ mostani nagy szá­razság miatt nagy pusztítást lehete. Nem hallgathatjuk el azon em­berbaráti meleg részvételt, melylyel Kolozsvár népe sietett segíteni az égető délutáni rekkenőség daczára is a’ veszélyben forgókon. Főrangú uraink közül néhányan elsők voltak az oltók közt, ’s ön­­feledve siettek oda, hol veszély­t láttak. Nevöket szándékosan elhall­gatjuk , nehogy szerénységüket megsértsük. I hasonlag méltánylást érdemel a’ tűzoltó szerek jó karban léte, ’s az azokkal bánni tu­dás, mellyek , h­a rögtön segélyt vet nem lesznek, tán félutcza sirat­ná e’ nap emlékét. Ez már harmadik égés volt városunkban a’hé­ten , mellyeknek harapodzását csak a’ polgártársak buzgósága s a tűzoltó szerek készsége tudá meggátolni.— Megérkezék hozzánk is Kossuth Lajos óhajtva várt arczképe, Eybl müve után. A kép csinos, ’s mint a’ Jelenkor budapesti naplója mondja, találva van. Nekem, ki e’ sorokat írom, nincs szerencsém Kossuthot személye­sen ismerni, de úgy létszik , e’ képén nincs kifejezve azon igény­telen szerénység, mellyel írásai lehetnek. Ugyanazon művésztől vettük koszorús Fáy Andrásuak, ’s a­ kis Fi­lisch Károly arcz­­képeit Úgy a’ hét tél és hét nyár tűzpróbáját kiállott magyar­­országi törvényhozóknak az országgyűlési lelkes ifjúság által kiadott arczképeit, u. m. Batthyáni Lajos gr., Bezerédy István, D­e­á­k F­erencz, Erdődy Sándor gr., Kölcsey Ferencz, Ja­ló­c­z­i László, Pázmándy Dénes, Som­sich Miklós és Szé­­b­h­e­n­y­i István gróféi. Köszönettel tartozunk a’ derék hongyalesi ifjúságnak , kiktől annyi szép vonás hala hozzánkig a távolba, hogy hazánk mélyen tisztelt boldogitóinak egy kitűnő ’s mintánkul szol­gálható részét legalább képül bírhatnunk engedek. — Színpadun­kon f. hó 18kán az „Egy pohár víz“ először adalék Chiabaine ju­talmául , s érdemlett kedvességgel fogadtatott. — Nemes Doboka vármegyében folyó hó 28kán lisztujitás­­s más köz­ügyek feletti tanácskozás végett közgyűlés fog tartatni. (Vissza tekintés a­z 1 - z­s megye július 5 -­­ i köz­gyűlésére.) Ha valaki Kolozs megyének történetében a’­szellemi fejlődések korszakait fogná a’maradéknak feljegyezni, a’ múlt (raar­­tiusi) közgyűlés végénél szükségképp megkellene állapodnia, és július 5—kelől egy új epochalis fejezetet kezdeni. Mert e közgyűlésben annyi részvét s elevenség mutatkozott, mi a’ múlthoz éles ellentét gyanánt le­pett meg mindenkit; pedig ez az élet és erő bizonyos jele , ez mi min­dent lelkesít és közéletre serkent. Hiába zúgnak föl a’ mély csen­dességet megszokott maradás baráti ,de már ez nem gyűlés,“ „i­­­s­t­e­n gyűl­é­s még nem volt,“ „még botra is ke­r­ü­l a’ dolog mint Magyarországban.“ Óvja isten e’ hazát a­­raa’ kinövésektől, de elevenség ’s felzajlás az ifju erő jele, шеПу ha egyszerre nem fejti is ma­gat kellő formákban, mert hisz egy­szerre senki sem tánczol balfelléptekben, — de olly humanus türelem mellett, minő e’ gyűlésen uralkodott­, csakhamar fölleli az az igaz irányt. Nézzünk végig az e’ gyűlésben hozott végzések során, és Ko­lozs Erdély minden megyéivel mérkőzik , sőt ha figyel­meztünk , mi meleg kebellel foga fel a’ megyei élet fontosságát kisebb érintései­ben is, mi komolyan kezdé meg az igazgatás körüli ellenőrködés tisz­tét, meg kell győzetnünk, hogy Erdély megyéi közti állása fon­tosságát érzi is. Fás mnig Erdély leghíresebb megyéjében kérdés tá­mad: váljon egy birtokos köznemes olá nyel­ven kimondhatja-e ér­telmét? ’s egy ifiu felszólalására: vájjon birtokos vagy assessor-e? Kolozsban szólott szegény, szólott nem assessor, sőt választási jog adatott minden nemesnek, ha bár adómentes birtoka nincs is, mi Alsófehérben végzés által megtagadtatott. — Végre a’ Kossuth köz­szellemének amaz örvendetes példáját is láttuk , melylyel egy sze­gény rab ügye olly részvevő melegséggel tárgyaltatott, miként egy kérdés sem, és midőn ekkor az óri­ás jobbágyi itt még kényes viszony szőnyegre került, annyira emberszerető irány nyilatkozott Kolozs rendeiben, mellyből bizton jósolhatni, miképp a’néprefor­mok mezején e’ megye humánus szelleme elől fog járni. Szíveme­lő lát­ván­y volt Zeyk Károly nemes fölrobbanása, midőn keble mély bosszankodásával e­ rabon elkövetett úri kegyetlenség ’s szá­zadunkat pirító méltatlanság ellen kikelt. És midőn a’ közbirodalom embere, Sala Elek főbiró, elhagyatva kora’s véralkata csillapultsá­­gátol, fiatal kebel hevével, büntető acttot kért a’ kegyetlen úr fe­jére , midőn K­­uczedy Zsigát, alispány az eddigi eljárást kárhoz­tatva, meleg szivreható szavakkal fejtegeté az 1791. 26. sz. ( a’sza­bad költözési feltételek) szelidebb ’s emberibb magyarázatát, mi­dőn végre gr. Mikes János, a’Kossuth közszelleme embreinek élő példánya, Hegedűs Sándor ’s többen az eljárás megsemmitését, új vizsgálatot főleg az érdekelt kegyetlenségek ellen intézve, sür­gettek , a’ hazafi kebel öröme hévpontot elérte. E’ hatalmas párt­fogás, e’ nemes fölhevű­lés, melylyel egy nyomorít polgár ügye tár­gyaltatott, a’ szellem, tmelly ebben nyilatkozott, a’jövendő min­den reménye; mert valójában veszítsük a’ 5 ’s 9-et, veszítsünk min­dent , emelkedjék csak az egyetemi nép vagyoni ’s vele értelmi ál­lása is, és az Isten szava, egy isteni „legyen“ világot teremt kur­tább idő alatt, mint hat rövid nap ! Kolozs megye szelleméről elvi tekintetben, szólanak e’ gyűlésben hozott végzései. De ezen végzések köztanácskozások eredményei, ez a’ gyümölcs, mellynek termő faját, leveleit, fattyú ágait, ki­növéseit ’s mindenét szeretjük látni. A’ közéletnek ez másik fon­tos oldala, a’ tanácskozási mód, a’ parliamenti formák. Mert Iná­ban, a’ közgyűlési tanácskozásokat nálunk többféle czél vezeti ’s nem csak az, hogy a’ többség értelme kiludassék, de főczéla egy felöl, hogy közvéleményt teremtve a’ kor kérdéseit mint egy ele­ven journal a’ szó hatalmával minden oldalról kifejtse; más felől a’ közélet nagy iskolája is legyen. Igy van az az egyes szólóval is, nem­ egyedül azért szólalunk fel legtöbb esetekben csupán , hogy szavazzunk, mert akkor egy rövid „igen“ vagy „nem“ legjobban megteszi hivatását, de ha elveinktől a’ kebel mélyen áthatva föl­dagad, tágabb körű hatásért küzd a’ gyönge szózat, midőn szív­hez és lélekhez intézve hangját, másokat elveinek megnyer, ’s ez által egyes szavazat többeknek pártolásra ragadott értelmét fejezi ki, és e’ czél csakugyan megérdemel egy kis stúdiumot, parányi gondolkozást. Nem könnyű — igaz — nálunk a’ szóló föladata, mert a’ kö­­­­zönség a’ fejletség igen különböző fokán áll, két túlság párosít!9

Next