Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-08-13 / 13. szám

ipljene/én jó/a ii következtetés szerint, mindenekben egyenlőséget rendel. Félre azért minden balra értésekkel, vitassuk meg a’ helyett a kérdést minden oldalról, mi annyival a hajlandóbb mert ez növekedő ingerültséggel vitattatik a megyék közgyűlésein, és ezért szükség minél előbb tisztába hozni s állapodásra jutni. Tudom én jól, hogy e’ kérdés Alsófehérben a’ függő és független szavazatok kérdését is titkon magában foglalá ’s e’ tekintetben ismét más szempont mutatkozik a’ fejtegelőnek, de bocsásson meg a’ tisztelt béküldő úr, valahányszor egy megyében és különösen Alsófehérben , ollyféle kérdés támad: lehet-e oláh nyelven saját ügyében valakinek közgyűlésen értelmét kifejezni ? miután a’ holt diákot máig is tűrjük, az oláh, hazánkban élő nemzet, polgártársunk, továbbá egy ifjú meghallgatása után: valyon birtokos vagy assessor-e? mindannyiszor olly érzés futja át keblemet, mit kifejezni nem tudok, nem akarok. És hogy illyeseket adandó alkalommal fölemlegetek, az legyőzhetlen gyöngeségeim közé tartozik. Kovács Lajos: („ A’ kelet népje“ miatti mozgalmak.) A’ sokszor emlegetett aggodalommal várt „Kelet népe“ megjelenők, ’s minden ki ismerve szerzője nagy nevét, gyanítva a’ hon legkedveltebb hírlapja jeles szerkesztője elleni czélzatát olly részvéttel ragadta el, hogy első kiadása, mint értésemre esekt mielőtt a’ távolabb megyeiek megkaphaták, már el volt kelve. Egy második kiadás inditványoztatott tehát, rait valóban meg is érdemel a’törzsökös magyarság, felséges nyelv, szép tűz , melly a’könyvön elömlik. Mind ott, hol elvontan beszél az a’ kimagyarázhatlan Széchenyi modor elragadva akaratunk ellen felkiáltat „ez felséges!“ De sokaknak, szerfelett sokaknak nem tetszhetett, hol Kossuth Lajosra alkalmaztatja okoskodásait; hol a’ revolutio syllogismusát emlegeti; hol Kossuth módját Mirabeau, Danton, Robespierréhez, ’s több másokéhoz hasonlítja. Ezek közül egy számos csoport, junius 27k én Kossuth Lajost számtalan égő szövetnek fényénél és zenével tisztelé meg bizonyítékul: mennyire vonja el e röpirat tőle a’ közkedvességet. Melly alkalmat megragadva O. . . . .. . . ezen rövid üdvözlő beszédben adott szót a’ többség érzeteinek: „Tisztelt polgártárs!“ A’ hang az enyém , de az érzelem közérzet. Elved a’ miénk is, mert az mindig a’ békés józan haladás elve volt, ’s mint eddigi tetteid tanúsítják, az is fog maradni. Te mindig a’ törvény és alkotvány útján haladtál, azon igyekezted a’ közjót előraozdítani, azon a’ visszaéléseket a’ nyilvánosság széke elébe állítani, azon az elágazott erőket egyesíteni. De az igaz mondása fáj sokaknak, azért nekik a’ te irányod, ’s utad nem tetszik , ’s ők akarnak minden lenni mindenekben; de kinőtt már a’ nép a’ gyámság alól, a’ jót nem azért akarja, mert emez vagy amaz mondotta, hanem azért, mert jó. A’ gondolat világa szabad, ott czim ’s egyedáruság nem létezhetik, nincs született törvényhozó, született vezér, és iró v ott csak a’ jobb győz. Mi tiszteljük az ellenveleményt, de úgy hogy saját véleményünket is szabad kijelenteni, és hol van az, ki a’ mindenség urától egész életére sőt örökre kihajtta volna a’ csalhatatlanság oklevelét? A’magvető munkája felett az idő határoz. Mi erősen hisszük hogy Magyarország nem volt, hanem lesz; lesz még akkor is, midőn az többé nincs, ki első e’ szól kimondotta, hogy,lesz.‘ Haladj ezután is a’ törvény és alkotvány szabta úton és ne hidd, hogy az igazság kimondása zendülési syllogismus volna. Mi téged és más bárkit követünk, mig elved és utad a’ törvénynyel, ’s alkotmánynyal egyezik, ezentúl tudni fogja minden polgár kötelességét. Élj sokáig és haladj a’ nemzet javára és dicsőségére!“ Katona Miklós: Nyitra, juh 19-kén. Nyitrában a’ vegyes házasságnál áldás ’s más szertartások megtagadásáért kereset alá vont két plébános, mivel a’ törvényszék előtt személyesen megjelenni elmulattak, a felperes tiszti ügyvéd által keresett 600 írtban, az 1647. 14. sz. értelmében, makacsságból elmarasztatik. P. H. Liptó Szent-Miklóson f. hó 12-kén tartott évnegyedi közgyűlésünkben ezek voltak a’ tanácskozás érdekes tárgyai: 1) Szepesi püspök Lelik József levele, melly által a’ vegyes házasságok iránti megyei határozatnak ellenmond, szinte élénkebb vitára nyújtott alkalmat, némellyek t. i. azon elvnél fogva, hogy a’ többség hozta határozatoknak csak engedelmeskedni, nem pedig ellen mondani lehet e’ püspöki levelet, felelet nélkül visszaadatni kivánták, mások azonban, szinte illy ellenmondások érvényességét nem ismerhetvén el, azt minden felelet nélkül az irományok közzé’letenni kérték ’s e második vélemény nyerte meg a’ többség akaratjai. 2) NII. Szathmár vármegye ismert ref. pontjainak meghányatása több tagból álló küldöttségre bízatott, melly annak idejében ez iránti véleményes tudósítását béadandja 5) az indítványképpen megpendített népnevelés tárgya szinte küldöttségre bizatott 4) országunk mélyen tisztelt nádorának mellképe, sok kitűnő jeles érdemei tekintetéből, nemesi pénztárból megvétetni s a’ tanácskozási terembe függesztetni rendelleteit. Jr. Eperjes, jum 24. Az itteni evang. ker. collegium mai évi gyülésének , mellyet az általában nemzeti nyelvünkön folyt tanácskozás ’s most már egyedül magyarul szerkesztett jegyzőkönyv kitünőleg jellemez, fontosabb határozati ezek: 1) Jövendőben minden hivatalos levelezései, sorozati táblái és bizonyítványai magyarok. 2) A’ tudományok előadására nézve azon elv, miszerint a’tanítási nyelv magyar legyen—a’ theologia ideigleni kivételével—általában jónak ismertetett. 5) A’ pesti ref. főiskola eszméjét üdvösnek ismeri e’ tanoda két. pártfogósága , már csak mint saját részéről is mindenek előtt óhajtott uniónak első tettleges kezdetét. 4) A’ Zay-LT grócz rajuk 19-kére a’ m. főfelügyelő által öszszehivott iskolai consensusra követül V andrás András prof. neveztetett, előterjesztendő azon sok jelességgel biró tervét, melly szerint költség szaporítás nélkül a’ polgári- vagy is reáliskolák egészen elválasztandók lennének a’ tudós osztályoktól , ’s a’ latin szó—úgy mint gyertyamártónak, ácsnak ’stb. egészen szükségtelen — végképp kisillatnék a’ reáliskolából, ’s a’ gymnasiumba tétetnék át hol annál alajosabban lenne tanilandó. P. H. Aradon legközelebb nőegyesület állott öszve , mellynek szándéka , főherczeg nádorunk ő fensége itteni látogatásának örök emlékére kisdedóvó intézetet alapítani ’s ezt már jövő iskolai év kezdetével életbe léptetni. Ezen egyesület elnöknéje Forray báróné született Brimszvick grófné. P. H. ( Szávaszabályozás ügye.) Tótországból köv. Írnak: ,,A’ már, mint tudva van, darab idő óta megkezdett ’s megszaggatva folytatott Lonyskopolye mocsárság lecsapoltatási mostani fáradhatlan szorgalmú kir. biztos Inkey Imre okos felügyelése alatt olly kiszámíthatlan következésü jó fordulatot vett, hogy legfelsőbb helybehagyás után a’ főfigyelem a’ Száva-szabályozásra és hajózhatóvá tételére van függesztve, mi által Lonyskojmlye kiszáradása önként következni fog. Ezen óriási munka által az egyesült királyság kereskedése mondhatatlan sokat nyer. Mivel pedig a’ Szávaszabályzó biztosság hatásköre eredetileg Rugviczától Ó-Kradiskáig terjede, mint a’ melly szoros összefüggésben áll e’ kérdéses kiszárítással, legnagyobb örömünkre szolgált, midőn megtudtuk, hogy a’ kir. biztos a’ Száva egész szabályozására Zimonyig t. i. a’ Szávának Dunába szakadásáig felhatalmaztatott, mi által a’ horvát ’s tetországi kereskedői kar ő fels. ebbe terjesztett kérelme is teljesítetett. — Miután továbbá, mint halljuk, a’ szávaszabályozás dolgában a’hajózást, Lonyskopolye ’s más szávai lapályok kiszárítását illetőleg 25 □ mföldön 1840-ben Gradiskáig a’ tér- és viz mérések már egészen bé vannak végezve, és ezen munkálkodások kidolgozását minden e’ végre szükséges kiszámítással és tervvel a’ Zágrábban felállított szávaszabályzó vizképkészítő hivatal szinte már bevégezte. Inkey kir. biztos az ide tartozó további vizmértéki munkálatokat Zornberg b. biztosi mérnök vezérlete alatt elrendelte ’s folyó évre úgy határozta, hogy azok Zsuppanyeig a’ bródi ezredben végeztessenek el. Mivel pedig az utóbbi munkálatoknál a’ török földre is át kell menni, a’ tótországi hadi kormány utján Bosznia helytartójához Mehemed Khozrev basához felszólítást bocsátott, mellyre 1841 -ki apr. 4-rül választ ’s ehez csatolt török bujuridist ( nyilványos parancsot) kapott, ’s már a' túlparton valóban el is kezdettek a’ munkálkodást, és a’ dolgozó személyek mellé török részről még bátorsági őr is adatott a’ legnagyobb készséggel. Jr. Assgila. Russel lordnak City városrész szavazattal biró polgáraihoz intézett, ’s általunk múlt alkalommal csak kivonatban közlőit köszönő iratának szövege következő „Uraim! Fogadják Önök őszinte és szives köszönetemet a’ tisztességért, mellyet az által, hogy a’ közök házába egyik képviselővé megválasztatám, irántam kitüntettek. Ezen hálás elismerésem korábban tolmácsoltam volna , hanem óhajtám Önöknek egyszersmind azon irányt is kijelölni, melylyet a’ választások általános állása követnem kötelességül tűzött ki. Hogy szavaim nagyobb átláthatósággal birjanak, a’ régibb esetné-