Erdélyi Híradó, 1841. július- december (második félév, 1-53. szám)

1841-09-21 / 24. szám

»4 f6­» üldöztetése, és sérelme megszüntetéser­e indítványozott felirat minden ellenkezés nélkül, éljenezés közben pártoltatott, s elvég­re nem csak Erdély minden törvényhatóságai, hanem a magyar­­honbeliek is felszólít­ottak. JJ) Egyik szolgabiró minden többiek ne­vében indítványoz« , hogy ezentúl a’ megye szabta rendőri bírsá­gokat, mellyeket ha magának vesz a’ szolgabiró huzavonával vá­­doltatik,ha elenged, lágy pásztor, ezentúl adják bé egy­ közpénz­­tárba, mellyröl a megye rendelkezzék. Ellenőrségül némelyek a’ szolgabirák becsületsértésöket elégnek vélték, mások a’ mostaniak­ban nem kétkedve, a’ lehető visszaélést gátlandók, egyebet kíván­tak, magok a’ szolgabirák is ellenőrködést kértek, ’s még is annak misége felelt, minthogy az elnök ezen ellenőrséget bizalmatlanko­dásnak vélte, sokáig értekeztek barátságoson minden egyéb ered­mény nélkül, mint az, hogy a’bírságolásról vigyenek jegyzőköny­vet; s csak harmadnap jegyzőkönyv ol­vasásk­or egy­ik szolgabiró in­dítványára pótolták azzal, hogy a’ szolgabiró mindenkor a’ falu elöljárói előtt tegye a’ nyomozást, ítéletet ’s végrehajtást, és jegy­zőkönyvébe a’ néma tanú (uiutus regius ) ként jelen volt elöljárók nevet is írja bé. 12) Ugyanekkor egyik szolgabiró jelentette, hogy ő eddig a’ botolás helyett közmunkával büntette a’ parasztokat, s kérte ezt megyeileg meghatározhatni, de a’ rendek létben alkalmaz­­hatlannak , nyárban a sok mindenféle munkával elfoglalt köznépre nézve szerfelett terhesnek, ’s ha a’ közmunkát végbe nem vinné , elvégre még is bololásra vivőnek találván, hosszas türelmes, vagy barátságos értekezés után, csak annyit végeztek, hogy ajánlották a’ szolgabiráknak e’ rendszert megkísérlem. 13) Kolozs-, és Kü­­k­üllő megyéknek a' vegyes nászok körüli sérelme j­ár leh­alván, a’ szolgabirák ki fogják hirdetni, miként a'vegyes nászok áldás nélkül is érvényesek, s miként ha rom. cath. pap az illy vegyes nászpá­rokat egybe nem köti áldással, a’ ref. paptól áldással fognak egy­beadatni, egyszersmind a’ jövő közgyűlést a’ járásaikban előfordult e’ tárgy­beli sérelmekről értesítői fogják. 14) Harmadnap Deák Fe­­rencz és Kossuth Lajos e’ megye tiszt. tablabirái közé bévételtek. 15) Egy bizottmány neveztetett ki, tervet készitni, miként lehet­ne az előfogatokkali visszaéléseket megzabolázni. Gyűlésekben is le­hetett hallani némelly visszaéléseket, hogy p. o. a’ Derék— és As-­szék bíróiból némellyek előfogattal vitetik bé magokat Zilahra a’ törvény­kezésre, hogy némelly esküitek (assessorok) midőn magá­nosok ügyében perfolyta légieseket tesznek is, előfogattal élnek, ’s az előfogat bérét magoknak megveszik, hogy némelly szolgabiró ítélet végrehajtására előfogattal vitetvén magát, a’ költségek közt ezért is bért fog ki, de maga zsebébe teszi; de legérzékenyitőbb volt négy eset, melleket gyűlésen kívül hallottam: a) 1028 körül egy akkori szolgabiró kirendel a’ szomszéd faluból egy lovasgazdát előfogatva magának, de az nem megyen. Ezen faluba menvén kér­dőre vonja a’ gazdát, ’s ez előadván, miként ezelőtt 4—5 nappal egy egész héten mind­ezen szolgaléról hordozta, megvallja, hogy vetésével elkésni nem akarván, inkább mindenre elszánta magát, mint előfogatva kiadni.­­S a szolgabiró 28-ai vágatott­ rá. b) Egy mostani szolgabiró beszélte, miként deák korában gyalog indult el, de lobbin­ire szekérrel ment haza, mellyel elől gátként rendeltet­tek a’ sebészi vizsgálat ürügye alatt mulatságra járó borbély legé­nyek. c) Hallottam egy esetet, midőn valaki előfogattal szánkázta­­tott hajadonokat. d) Egy régibb szolgaiméról beszélték, hogy tél­ben fi hámos ló é­s 4 csikóval kerülvén bé járását, szekerét egyik falutól a’ másikig előfogattal huzatta.­­S jegyezzük meg, hogy itt is, a katonait kivéve, minden előfogatok ingyen tör­ténnek.­­— Szabó György. (Kük­üll­ömegyei k­ö­z­g­e ti I­é s ) Nemes­k­üküllő megye Rendes közelebbi evnegyedes gyilesösen elhatározták volt, hogy közelebbről a választási kérdés kirekesztésével csujján a' ns me- P e beleidet illető tárgyak iránt tartsanak egy rendkívüli közgyű­lést, e határozat következtében főispán nil is gr. Haller Ignácz úr f. hó 13k.ua öszvehivá a’ Hkel évnegyedes időb­en tartandó rend­­kívüli gyűlésre. Az eLő napot egy pár apróbb tárgyat kivéve e­­gészen a tisztségi jegyzőkönyv vizsgálatára kinevezve volt biztos­ság munkálata nyoma,,, tanácskozás foglaló el A’ kitett észrevéte­lek némellyike már az időnél, más része a’ tisztség jelen lévő tag­jai által adott felvilágosításnál fogva elenyészett, más része a’ tisztség­nek feleletre kiadatva, a’ hatarozattételakkorra halasztatván, vég­re mások mint menthetetlen hibák .V­édek által illő tekintetbe vé­­tellel, hitelettek; ezek közt jelesen az, hogy a’­­V. M. ellen inté­zett prosecutorial ь törvényes dem.uliae die,me ,s kihirdette a’ tisztség. A jegyzőkönyv vizsgálata alkalmával kértéka Adek a’ mígy főb­­an ural, hogy a tiszti jegyzőkönyv alaposabb vizsgálhatása te­­kintetéből elnöki jegyzőkönyvének ezzel öszvefüggő részét adja, mit azonban ő mag a felsőbb helyről vett tiltó parancsra hivatkoz­va megtagadott. Második nap a­ kölcsönös tűzkármentési terv ki­dolgozására rendelt biztosság munkálata olvastaték fel , ’s kevés i­­gazitassal hely­behagyatván több példányban kinyomatni rendelte­­tett; egyszersmind több személyből álló biztosság neveztetett, kik a vármegyét falunként eljárván az értetleneket igyekezzenek fel vi­lágosi­tani , az Önként béállani akarókat jegyezzék, ’s mihelyt a’fő­biztosságnak bejelentett biztosítandó vagyonok öszvege 200,000 vál­tó ríz­­érőre felrúg, a' kölcsönös tűzkármentési intézet alakúknak nyílvánitatik, és a’ kihirdetés napjától kezdve biztosítva lesznek a’ beállottak. Hosszas lenne e’ terv részleteit leírni; főbb vonásai tí­zek : Nemes Küküllő megye önként beállott tagjai kölcsönösen biz­tosítják egymást tűztől következendő minden károk mentesítésére, kivéve ha külső ellenség okozná azokat; fizetni csak akkor kell, ha kár történik, ’s akkor is csak annyit, mennyi a’ tagra arányo­san esik, csupán most egyszer fog előre 1000 csengő forint f’el­­gyüjtetni tartalék pénztárul, hogy történhető kár esetében rögtön segitni lehessen. Ugyan ez naiy­követi utasitvány készítésére ’s a’ sérelmek öszveszedésére biztosság neveztetett. A’ követ választási közgyűlést elnök ő maga oct. 25re tűzte ki. — Székelyhoni. (Elégtétel.) Az Erdélyi Híradó 20-dik számában közlött eset le. Wesselényi Miklós jószága felügyelőinek, még az Érd­ Híradó olvasása előtt tudlokra esvén, azonnal végére jártak, ’s bir­­kafelügyelő Nagy Dénest szolgálatából elbocsátották, tudván, hogy az emberiség meleg barátja embertelen tettekre kész egyént nem pártolhat. M. Vásárhely, sept. 11. Mai napon tétettek az itteni köz­temetőben örök nyugalomra városunk egyik közszeretetü polgárá-­­ nak Hauchard Józsefnek tetemei. Minden, ki ismerte, szerette is őt. És ő ezt megérdemlette; hatvankét év körüli négy­vent kü­lön­bsségű­ szolgálatban híven töltött, a’ város szépilesére nemes ízléssel segítette elé soha ki nem fáradó szorgalommal a’ kedvező természetet, tíz jó gyermeket nevelt, sok szegényt atyai gonddal ápolt, a’ közszeretet kisérte őt sírjába. Nyugodta soktól hálátlanul keserített élte után álmát édesen ! (Vallási unió.) Milly óriási léptekkel haladnak magyar honi testvérinknél a’ kor eszmei jele az, hogy a’ két evangelicus fele­kezet egyesülése, mi csak félév elött inditványoztatott a’ lelket Zay Károly gróf által, már a’megélés frontjáig jutott. A’ma­gyarországi evangelicusok ágostai hitvallást követő része sej.­t. 8kán gróf Zay Károly elnöklete alatt népes és fényes hallgatóság mel­lett egyetemes conventbe gyült öszsze , mellének két főtárgya volt: a’ nemzeti nyelv és az unió. Az első érdekében hozott határozatot tárgyaink öszvetolulása miatt jövő számunkban közlendjük; a’má­sodikat Szenti­vány­i Károly az tiszai superendentia egyik kö­vete hozta indítványba olly módon, hogy annak óhajtása kimondat­ván , ’s lehetsége elismertetvén, az eszközlés iránti terv vegyes vá­lasztmányra bízassák, 's hozzájárulásra a’ helvét hitvallású atyafiak felszólittassanak. Melly indítványt a’ nagyszámú gyülekezet egy szív- i ves lélekkel, egyetlenegy szó ellenzése, vagy kétkedése nélkül, koz- s értelmileg elfogadván , a’felszólítási javaslat is,nyomban felolvastatott, helybehagyatott; annak a’ helvét hitvallású atyafiakhoz átvitelére fényes küldöttség ; az unió dolgábani vegyes választmány tagjai piedig kinevez­­t ét­nek ; elnökül koronaőr gr. T­el­e­k­i József ö­nm­lga kéretett meg. A felszólitás főpontjai ezek: „Mi az ágostai hitvallást kö­vető magyar­­országi evangelicusok, mind a’ négy egyházkerületünk egyetemes közgyűlésében egy begyülve, komoly megfontolás után egy szivvel lélekkel közös és közértelemmel kijelentjük, hogy az öszveolvadás mind a’ két felekezet érdekében jó, üdvös, sőt szükséges is. Vall­juk és kijelentjük, hogy olly' lényeges akadály­t nem ismerünk, melly ha mind két részről tiszta és erős akarat lesz, az egybe olvadást gátolhatná, ’s azért valljuk és kijelentjük, hogy mi a’két evange­­licus felekezet egybeolvadására tehetségünk szerint közremunkálni magunkat elhatároztuk. Íme tehát a’ testvérszeretet ’s férfias aka­rat ny­ilatkozása, mellyel olly édes reményben közlünk, hogy ab­­ban velünk egyetérteni, testvéri jobbunkat testvérszeretettel fo­gadni, ’s minket hasonló nyilatkozattal megörvendeztetni méltóz­­tatnak. Úgy vélekedünk, hogy az óhajtott egyesülés módjának a­ protestantismus közös elvei vezérlete mellett kidolgozása vegyes

Next