Erdélyi Híradó, 1842. július-december (52-104. szám)
1842-10-14 / 79. szám
470 zetiség , mint törvények által is s a netionált három históriai tény igényel egymás ellenében határozó befolyást a’ haladási kérdések körül, melylyeknek ez által lehetetlen kimondhattanu nem nehezedniük, lehetetlen itt ott az egésznek javával magát ellentétbe helyezni szerető particularis га us versenytévévé nem tenniön. “ A’ szerkesztő úr azon okból mert a’ három százados szakadás a’ két testvérhen közéletét egymás közvetlen szemléletétől felette eltávolitá, midőn az általam négy pontban külön választott közjogi akadályait reformatoknak megemlíteni kivánta, egyúttal egyenvonalt húzott a’ két hon némelly főbb közjogi viszonyai közt, úgy annyira, hogy akadályainkat fejtegető eszméi mind végig öszszehasoníitási alakban jelennek meg. Ez által néhány alapkövet törekvék az unió nagy ügyében letenni, melly — meggyőződésem szerint — csak a’ két ország helyzetének kölcsönös ösmeretén épülhet fel. Megfoghatatlan, mi okból esik e’ két szomszéd föld geographuai közelsége mellett is érdek és részvétben olly kimondhatatlan távol egymástól, mintha a’ római hitrege palus in na labileja vonulna határszélein el, nem tűrve érintkezési pontokat. Az erdélyi legműveltebb osztály talán tud annyit Magyarhoninál mint Angliáról és Francziaországról; de a’ tömeg— nem akarok gúnyos lenni. Még a’ törvényhatósági gyűléseinken résztvevő többség közűl is a dús hallott sok szegénylegényről beszélni, kik a’ pusztákon tanyáznak és csodás kalandokat űznek; a’ kis tisztviselő ösmeri és háta mögé óhajtja a’ megresölhetlen sujtásu megyehajdut; a’ fontolgató politikus történeteket regél a’ bunkó és ólmos bot diadalairól és a’ kétszer sült protestánsnak félelmében megtüremlik bőre a’ thiara árnya miatt, raelly — hir szerint — olly széles és sötét. Ez minden ösmerelök a test vérhonról. ’S Magyarország részéről sincs különben. Egykor több alkalmam volt a’ magyar irodalom és közélet befolyásos egyéneivel összejönni és én örökké vonakodtam erdélyi ügyekről szólani, mert mindig elszomorított azon észlelés, mennyire ismeretlenek állapotunkkal. Azóta természetesen sokban változtak a körülmények és közéletünk iránt részvét jelenkezik. Azonban most is az országgyűlési különféle irományokat talán egy megye sem jártatja és noha erdélyi hírlapot aligha pártolt olly általánosan a’ magyarhoni olvasó közönség, mint— érdemünkön kivil—a’ folyó évben éppen az Erdélyi Híradót, mégis az egész testvérhonból előfizetőink száma valamivel kevesebb mint — Kolozsvárról. De visszatérek a’ Pesti Hírlap vezérczikkére. Én is tökéletesen egyetértek a lelkes szerkesztővel miként az, hogy országunknak három egyesült de gyakran szembe tett érdekű nemzete van; hogy egykamarás törvényhozásunkban a’ határozatlan számú szavazat és indítványozási joggal bírók, hivatalosok a’ képviselő testület befolyását megsemmisíthetik; hogy a’ vallások feltékenysége ’s minden közviszonyokon kisszerüleg keresztül font számiránya; ’s hogy végre megyei szerkezetünk fejletlen és ingatag áll alatta a’ haladási kérdések elébe gyakran gátat vetnek. De engedje meg az érdemes szerkesztő, hogy más oldalról azon bár kevés de kedvező körülmények közűl néhányat felhozzak , mellyek jelen helyzeteinkben a’ korszerű reformok átkészítői vagy közvetlen eszközei. (Vége koz.) Kemény Vímík iuomI. ICoMOZS Vill* od első és 2kán tartatott az ev. reformátusok egyházi tanácsa őszi rendes közgyűlése nagy báró Kemény Ferenc/, elnöklete alatt, mellyről helyszűke miatt csak közelebbi lapunkban szolgálhatunk részletes tudósítással. Sz.4k I-III sept. 20kán. Kormányzó ő n. méltósága vasárnap , folyó hó 18-án délután 5 órakor a’ legjobb egészségben ide megérkezett, és kincstári alelnök Nádasdy gróf lakában megszállott. A’ magas vendég méltó elfogadására a’ városhatósági tisztség egy része az elnök vezetése alatt magyar öltözetben, a’ választott polgárság egy része pedig a’ helységek küldötteivel szász nemzeti ruhában és az utósok lóháton sietének a’ szék határszéleire, ’s kisérek ő ti. méltóságát azon nagy körbe, hol az egész városhatóság és választott polgárok, a czéhokból formatt sorhoz csatlakoztak volt. Megérkezte után óranegyeddel, kegyeskedek ő n. méltósága a’városhatóságot, az evangelicus papságot és közoktató személyzetet elfogadni. Etve az egész város és a’színház nézhelyei fényesen kivilágítva valának és ő n. méltósága páholyába léptekor hármas éljennel idvezeltelék. Estve 10 órakor az evangelicus tanuló ifjuság elöljárói vezérlete alatt ő n. méltósága szállásának ablakai alatt számos szövetnek világánál zenével tisztelkedék.— Hétfőn a kormánynak ő n. méltósága a’ teljes számú papság, polgári és katonai hivatalosztályok udvarlását fogadta el. Ma reggel 0 órakor pedig városunkból a városhatóságtól és választott polgároktól Vízaknáig kísértetve, eltávozott. (Lieb. Wochenblatt.))(‘Várről. Vagy méltóságú fökormámzónk sz. mihál hava 2-kén délelőtt Hunyadmegyébe érkezvén a’ felső kerületi tiszti kar a’ megye szélén üdvözlé s alkiseré Szászváros székén, honnan hasonló tisztelkedd kiséretek közt ő nagy méltósága a Szings vizéhez érkezett. Holott a nemes hunyadmegyei tiszti kar a’ (Dispán ) úr ő méltósága vezérlete alatt nagy tisztelkedéssel fogadá el. Innen pedig a’ megyei kiállított ifjuság 's az említettek kíséretében délutáni három órakor ágyudurrogások , tisztelt edd hangaszal ’s a’ kitódult városi nép éljenzései közt, a város bemenetelinél felállított, es nemzeti szalagokkal ’s a’ megyei három zászlóval int népileg , lékesitett hármas zöld kapun tartá ő nagy méltósága Dévára bementet. Itten pedig az ő nagy méltóságánál tiszteskedők elfogadása után főispány méltósagos Nopcsa Laszló urnái lakomazvan , ti jöveleihez hasonló kiseset közt folytata utazasat ő nagy méltósága.ö Ig . i. Uíivasiklyszék. sept. 20-án. A’ „szabad költözésrők“ törvényezikk székünkben sok czigányos földesúrra nézve rémítő csajjas lesz, jelenségei már is mutatkoznak. Ha a’ kegyes olvasó inas t. hatóságban nem találna példát arra, miről írni akarok, ezennel szerényen tudatom vele , mikép Udvarhelyszéken egy igen nagy számú osztály létez, melly egyénenkint több kevesebb (stől 50ig ) számú czigány családnak személyihez tart tulajdonosi jogot, egy talpalatnyi földet, sőt még lakhelyet sem ad neki, csupán mint kegyúr őrködik felette, nehogy javaiban (?!) és személyében sérelmet szenvedjen, melly il Ivesén nagylelkűségéért kapáláskor, áruláskor, szénacsináláskor ,stb. kezdettől fogytig dolgoztat velök , vagy ha ezt nem akarja, egy tallér évi adót veszen tőle. Az illy czigányoknak legnagyobb része nem is ott lakik, hol kegyura , hanem többnyire olly helyeken, hol kegyurának is csak anynyija van mint neki, ’s itt mindazon mesterségeket folytatja, melylyeket Benkő Transylvániájában, olly híven rajzolt. Ez a legszebb színbe öltöztetett viszony az illy kegyúr és czigány családok közt. De minthogy az idézett Transylvaniában emlegetett mesterségek és keresetmódok közt egy kis furcsa értelmű eltulajdonitás neme is foglaltatik, ezen mesterségben megkapnék igazibb alattját az egész viszonynak, mert — köztünk maradjon a’szó—az alkalom a’ czigánybóla hamarább csinál tolvajt azon esetben kivált, ha kegyura pártfogásában bizhatik ’s illy esetben igen szívesen adja saját személyét egy olly urnak, ki a’ nyomorúságból kiemelje, ’s itt kész a’ felebbi viszony. De vannak más becsületes mesterségek is, mellyek az illy vagyontalan embereket táplálják , ’s már az illyekre nézve a’ kegyúri jog igen alkalmatlan és oknélküli tereki, itt saját feleik bűneiért ők is bűnhődnek. Ez előtt csak annyi idővel, hogy a’ jelenkoriak első szájból hallhatók, ezen viszony sok helyütt a’ pártfogókból tolvajt, a’ kegyúrbúl orgazdát teremtett, és igen természetes, hogy kinek az illy bűnök ellátásánál legtöbb befolyása volt, legtöbb svárilogolt—ra tehetett volna szert, ennek ugyan ma csak némi homályos nyomai látszanak, azonban de esse ad jiesse ’sat. — A’ felvilágosultságnak némi sugárais behatottak a’ czigányok kunyhóiba is, ’s most átkezdik látni, hogy kegyuruk jogtalanul igényli tőlük az ingyen napszámokat, ’s még jogtalanabbal azt, hogy más földesúr keze alá álljanak engedelmök nélkül , meghalják hírét , mikor a’ törvényhozás árva fejükről is gondoskodott, és várják, hogy a’ szabad költözés megoldja terhes bilincsüket. Azoknak , kik a’ más tulajdonát szeretik sajátokká tenni titkos utakon, e’ törvény nem leend kedvező, de azoknak, kik becsületes keresetet folytatnak, és csupán ok nélkűl teszik a’ szolgálatot, ezek töstént egy olly letéttől lesznek mentek, mellyet most egy lóval sem képesek megváltani. Hogy értelme legyen , mit mondok , példával élek : egy becsületes ki czigány, ki kegyurától még házhelyet sem kap, kéri urát, hogy tegye mentté őtet a’ szolgálattól, és örökváltságul ad egy lovat, de kegyura rá nem állott. *) Ezen példából úgy látszik, miszerint a’ kegyúrial a’ kegyek egy jó veszteséggel is szívesen megválnék. Közgyűlésünknek ideje eljött, de a’ kihirdetés még eddig elmaradt, hírlik , hogy szüret előtt meg fog tartatni. MAGYARHONI DOLGOK. Elölarbol 1842. September 29én. Évnegyedes közgyűlésünk első alispánunk elnöklete alatt folyó hó 22én kezdetvén, a’ gyűlés nyiltával alispánjaink bevett rendszerüknél fogva a közelebbi evnegyedes közgyűlés óta a’megye belkormányzását illetőleg történtekről írásba jelentésüket bemutatták, melly előlegesen felolvastatván, értésünkre esett, hogy megyénk egésségi állapotja kedvező, néhol mutatkozott ugyan epe- és váltó láz, mint szinte hójagos himlő, az általános halandóságot azonban nagynak nem mondhatni. Közbátorsági állapotja megyénknek szinte kedvező volt. Belvidéken keletkezőben látszaték lenni ugyan rabló csejial, de egyik rabló agyon lövetése, a’ másik elfogatása által csak hamar megszűnvén, semmi más rendkívüli esemény a köz csendességet nem zavará meg. Az igazság kiszolgáltatását illetőleg jelenték, hogy ezen perszakon folyamatban voltak 16 pénztárt illető, 20 tiszti, 2.d6 fenyilő és Be nemesedő perek; bűnfenyiló törvényszékeink pedig 419 rabot elitélve, 599et kik közül 200 múlt junius 14ke óta kisértettek be, itéletlenül találván 275 bűnügyet tárgyalának s itéletlenül 176 rab maradt. Értesíteténk továbbá, miként a’ magány börtönbe már 58an vannak bezárva , az egyes börtonok körűl pedig annyira haladnak a’ munkálatok, hogy folyó hó végével mind a’ 160 börtön-szobák készen leendenek. A’ zár és gyáras ügyeknek mellyekre eddig kellő figyelem nem fordulaton, tisztába hozása tekintetéből jövő perszakon két hétig tartó zár és gyámnoki