Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-03-21 / 23. szám
nek tiszteletnél; több más elem ellen az egyesülés nagy mivét kivívni. b) mert magában a megyei elemben kevesitené a megyék azon számát, mellyek az egyesülés baráti. c) mert az egyesülés ellenzői felhasználnák azon elszakasztást, hogy az ingadozókban Magyarhonnak irántunk való barátságos érzelmére nézve készégeket támasszanak , és az egyesülésnek az országban most terjedni kezdő óhajtását újra megfojtsák. Teljesen reméljük, hogy ezen kéréseink a trendek által méltányoltatni fognak , mert ezek átlátásunk szerint a magyar közös érdek előmozdítására intézzék, melly előtt minden részletes érdeknek, minden személyes következetesség fentartása kíváncsiságának háttérbe kell vonulni. Addig is azonban , mi" a’ két haza egyesítése nagy mire sikerülhetne, teljes meggyőződésünk, hogy a’két ország törvényhozásának alkotmányunk a’ kor kivánataihoz leendő alkalmaztatásában a’ lehetőségi t erv irányt kell követni, mert igy inkább remélhetünk sikert, és mert minél inkább egyezőbbek institutióink , annál könnyebb leend a’ két hon egyesitése. Ezen ok által inditatva nem látjuk feleslegesnek a’ csak most megszűnt országgyűlésiünkről felterjesztett, de megerősítést még nem nyert törvényczikkeink közül hármat, melylyeket nevezetesebbeknek tartunk , mivel ezeknek czélja az , hogy a’ nálunk olly nagyszámmal létező ugyszólva hontalan tömeg bont, és viszont az olly kevés polgárokkal bíró hon ezekben polgárokat nyerjen, a’ t.rendek figyelmébe ajánlani, hogy ha jónak látják, hasonlóknak hozatalát eszközölni, az iránt a’ szűkséges lépéseket előre megtegyék. Ezen törvények a következendők: lszor. Hogy a' haza minden rendű polgárai bármi természetű javakat bírhassanak. 2szor. Hogy egy hazafi is polgári állása által, ha különben a’ megkivántató feltételekkel bir, bármelly felsőbb országos hivatal viselésétől el ne rekesztessék. 5szor. Hogy az ország közmunkás terhe hordozása alól senki kivéve ne legyen. Mindezen tárgyakra nézve a’testvér hon több megyéi közül csupán nagyságtokat kímeteket kivántuk felszólítani, mivel teljes meggyőződésünk , hogy egy is mindezen elvekre nézve , amilyeket érintettünk, melegebb érzettel nem fog velünk kezet, és mert tudjuk , hogy nagyságtoknál kimezeknél nagyobb mértékben egyik is a törvényhozatalra szükséges két tulajdonokat, az előhaladás forró vágyat es a köznyűlallások józan megfontolását nem bírja ; azért a’ trendek buzgóságára és közörtyükények ösmeretére gondoltuk annak elítélését legbiztosabban bízhatni, hogy ezen előadottak közül mit tartanak az ügy kockáztatása nélkül országgyűlés elébe terjeszthetőnek, és ezekre nézve kérjük nagyságtokat keneteket, szólítsák fel legjobb átlátásuk szerint a testvérhon rokon érzelmű megyéit. Egyébiránt atyafiságukba , szives barátságukba ajánlottak szokott tisztelettel maradtunk. .Vríuiyosszéfci líó/jg ÍÍIC*NI. (Vége.) A tisztválasztás kérdése hosszas és élénk vitatás tárgya lön. Csak azevenkint (a' valszokott két alkir. lások rendében) változtath bíró búcsúzik le, most -iáik évi szolgálatában, főbb liszt nem tatusja olly lelki erőt, melly szerint törvények szabta kötelességénél fogva elbúcsúzott, 's magát a kozméltánylás vagy karholatos itélete alá bocsátani merészelt volna. Olly- hatóságban, hol 10 év óta mindig ’s hol az ezen tisztek 5 évet haladott megválasztásakor , a’ követeknek adott utasításokban is világosan ki lön mondva, mikép az írott tiszta törvények szerint fogja tartani tisztujitásait; olly hatóságban — mondom — hallunk tisztektől mentségeket, kik azért nem búcsúzanak mivel az előttük álló azt nem tette; és mert az előttök állók sem búcsúzhatnak mindaddig mig az országos KK. által Ő felsége elébe terjesztett — megerősítést nem nyert — törvény megerősittetni nem fog! Valóban szép logicával vala tehát védve a' nem bucsuzás a’ jegyzőség és halóság örökítésére!! ! És illyes öröket rended isten a’ maga népei felett virasztásra? Iiallánk ezeknek ellenében lélek-rázó jog-védő beszédeket is, de fájdalom! eltompitott szivhurokat nem érzékenyitve hangzottának el ; mert ürült gyomor előtt a’konyhaszag kedvesebb, ’s mert a’ szegény székely nép sok képen nyomatható, ’s illyenkor szivházainak tilos szabad rezgést engednie. A’ 8 órára nyúlt ülés folyamán mind két részről kijelentés sűrgettetvén, ’s az elnök az általa elésörölt külön vélemények után kimondván , hogy szózatolás nélkül a’ többséget ki nem veheti, a’ szózatolás ellen szó nem emeltetett;’s mégis kevés vitatkozás után az enuntiatiot hirtelen megtette, melly szerint az alkir. bíróságon alól álló hivatalokra a’választás nem terjed ki, a’ kir. bíróság másnap választás alá jövend, ’s ezzel azon ülést fölbontotta. Másnap az elnök beigtatott ellenvéleménye mellett, a’ jegyzőkönyvbe az Íratott határzatképen, hogy a’ ns. rendek a pénztáritokkal és jegyzővel meg levéld elégedve , azokat ezúttal hivatalukban meghagyják. Kir. bíróságra szózattöbbséget nyertek: Ilácz István (róth. Döthi) 526, Váró, Móses öv. ref. 417, Gál József unit. 204 szózattal. A’z egyén fölterjesztése azon kéréssel határoztatott el, hogy mivel e’ szék törvényes szokása szerint a’ sor most a’ reformátusokat illeti, ő felsége a’részükről többséget nyertet méltóztassék megerősíti. A’ székház dolga és a’ tisztválasztás kérdése között a’ követük számoltatási is előfordulván, ámbár mind 3 volt követ ajánlkozott azt a’ gyűlés színen tenni meg , mégis idő nyerése tekintetéből bizottmányra utaltatott. A’ több lefolyt tárgyak közül 3 érdemel inkább megemlítést: első,’ melly szerint az ezen n. fejedelemség és Oláhország között a’ nemzeti és fenálló katonaság ’s másféle szökevények kiadásáról való kölcsönös szerződés és abban foglalt rendszabályok kihirdetés és megtartás végett leküldetvén, mint törvényen nem alapuló — és mint a’ mellyben emberiség méltányolta rokonszenv gyakoralhatására is kivételek nem hagyaltanak lön — el nem fogadtatott és org. gyűlésére feleltetett. 2dik. Melly szerint az illető tartományi biztos által fölszólittalván a ns rendek az iránt hogy E. inezre meg egy cambiaturat állassanak, nem csak hogy ezt mint törvényesen terheltetést el nettt,fogadták, sőt meghatároztak a korrn, székhez föl írni, hogy a’ F. Vinczen fönálló és a várost legkisebb terv. szabta kötelességén kívül terhelő cambiaturat is, egy év múlva teljesleg megszüntetendik,’s addig méltóztasson a 1. kormány a hivataloskodókra nézve a' cambiatorokkal való utazhatást teljesleg megszüntetni; vagy ha ő felsége a fivataloskodásban utazókat azon kedvezésben hogy ne kölcsönös szabad egyezkedés szerinti finaroztatás mellett utazzanak , megtartani szándékoznék , méltóztassék azalatt gondoskodni hogy cambiaturák fölállittására és tartására, az azzal nem tartozó székelység terhelésén kivűl, költség máshonnan fordittassékodik. Volt ns. Tolna-megyének pártolás végett átküldött azon ő felségéhez tett fölterjesztése, mellyben az orosz birodalomban elkövetet hallatlan lélekuralkodás ellen magát kegyesen közbevetni és az aldunai tartományoknak visszakapcsolását eszközölni megkéretett; mire nézve elhatároztatott hogy alázatosan megkeressek a kormányszék annak ő felsége előtt ezen hon érdekeiben pártolására. B*1 Oil S «( 1 ^ j) Bt , folyo martins ho 6. 7. 8. 9. és lödik napjain tartatott Fel-* föfejér-megye közgyűlésének főbb tárgyai valának: a tisztujitás és a követi számadás. Ez utolsó, miután szeretve tisztelt főispánunk a’ gyűlést jeles beszédével megnyitotta, egyik jelenlevő országgyűlési követünk a’ derék II. J. által teljesitetett, mire a’ rendek követeik, eljárásávali elégedésöket jegyzőkönyvileg] kifejeztetni határozták. Ez alkalommal egy szónok által felhozatott, hogy követeink a’ szász nemzet tagjainak a’ legfőbb országos hivatalokra választhatásuk ellen nem szólásuk által nem hibáztathatok ugyan, de óhajtandó lessz vala hogy azon szász nemzet ellenében, melly az országgyűlés folyama alatt a’ két testvér nemzet érdekeinek sokkén. ellenszegült, a’ törvény szigorú szabályának teljesedésbe vétele követeinktől szóba hozassék. Mire a’ rendek által megjegyeztetett, hogy e' részben követeinknek külön utasitása nem levén, habár a’ magát többszörösen a’ magyar nemzetiség elleni féltékeny fellépései által kitüntetett szász nemzet, a’ törvény szigorú alkalmazása alóli kivételre érdemes nem is von: mindazáltal követeink elhallgatása hibául nem vétethetik, sőt a’ haladó kor igényeivel csak azon elv tartathatik öszhangzónak , miszerint mindenki születés, rang, vallás, és nemzetiség különbsége nélkül, ha elégedendő képességgel bir, bárminemű hivatalra juthasson. A’ tisztújitás tárgyát előzőleg felolvastatván egy kormányszéki rendelet, mellyben az eddigi szokás megtartása hagyatik meg, egyhangúlag ellen határozva, hogy a’ rendek magokat az e tárgyban fenálló törvényekhez kívánják tartani, mihez képest minden megyei tisztviselőink elbúcsúzván, vitatás alá vétettek a’ választásban , és’ fölterjesztésben e’ jelen tisztujitás alkalmával követendő főbb szabályzati elvek, ’s következőkben állítattak meg: a) valaszthat minden megyei birtokos nemes. b) Választathatik hivatalviselési tulajdonokkal felruházott minden megyei birtokos nemes. c) A’ választás lészen a főispán által tett és a’ rendek által elfogadott kitűzésre szóval vagy czédulával, egy a’ végre kinevezett bizottmány elött. d)Mindenki tartozik valláskülönbség szerint a’ kitűzöttek közül minden vallásból egyre szózatot adni. e) A’ választottak közűl az 1791 ki 12dik törv. czikk értelme szerűit: minden vallásból, ha a’ választás három vadasra történt,egy egy ’s így öszvesen három fog felküldetni megerősítés végett; ha pedig valamelly hivatalra csak két vallásból találtatnának egyének, ak- 34