Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)

1843-03-24 / 24. szám

jét, fejedelmi megerősítő» rí­m­тер elves hat­gj­­al kísérve, ’s ekként csak az engedelmessel dicsősége marad fen. A crimson tehát telihez alajikőnek tevők a’ nemzetiséget, mellére épít­ve lesz az egész alkotmány , majd előszámla­­landjuk a’több tevő részeket is, ’s ha jó szán­dékunk a’ kivitel nehézségének esak áldozatai, jönni fog egy­ tárgyavatottabb, s mi örömest emelünk kalapot előtte, ’s vonulunk háttérbe. 1. Kolozsvári napló. Mióta váro­sunkban a’ komor tekintetű Monostorka­­p­­u ledöntetett, azóta utczáink legszebbike a két testvér Monostorutcza nyitott képpel áll szemben egy mással, s a ki-­es belátás a­­.u ——ri., ...likt Palmyra omladéka, ma már piaczunkon hevernek, azon emlékezetes helyen, hol csak néhány hónapok előtt két hires föld-domb emelkedék vala. Ez mégis csak nagy terű egy helynek, még pedig ne­mes és k­i­V á­lt s á g­o­s, azaz, p­i­a­c­z­o­s hely­nek! Addig azonban, mig az épülendő ta­nácsház a’ már néhai Monostorkapu ez om­­ladványait keblébe fogadná, idegenek számára jó lenne keleti és nyugoti részen egy egy kő­re metszeni: állj meg utazó!! ’s hogy az idegen ajkúak is megértsék,’s a’ status quo is sérelmet ne szenvedjen, álljon alatta deákul is : siste viator!! Mindezeknek ellenére, mi mégis igen örvendünk e’ kaputlan kapu le­rontásán, annyival is inkább, mert városunk­ban nincs többé Monostor kapu! U­­tánzásra méltó példa a’ XIX-dik században! Még maradt három kapu, Hid- Közép-és Ma­gyar kapu. Mi gyönyörű országos tanácskozó terem emelkedhetnék e’ kapukból, ha t. i. szász atyánkfiai a’ Magyar kapu ellen nem óvá­soznának............’sa.. .... Kevés napokkal ezelőtt egy álomháboritó éji zenére ébredénk fel; valami ostromzenének kellett lenni, mert dobok játszák benne a’ primot— ugyan u­­gyan fortissimo! És miként másnap beszél­ték, ez éjt banda majd egész várost szerte barangolta, csendet és álmot megrabolva. Hi­hető, olly állapotban lehettek szerzői, mikép martins derekáról május elsejére vélték magukat viradni. Tiszta jómeggekt nekik! Nem reméljük, hogy az illetők e’ sorokat, ámbár nem épen írástudatlanok, elolvassák; azért, nem is tehetünk jobbat, minthogy sorainkat a’ t. rendőrségnek ajánljuk , a’ kiknek egyéb­iránt épen illy éjszakai lármás kalandban olly mély álmot nem kívánhatunk. . . . De már valamit a’ javából is. Martius 18-an, főkor­mányzónk gr. Teleki József ő­nmaga név­ünnepére a’ helybeli muzsikai conservatorium nagy hangversenyt adott a' város tánczteremé­­ben. Az előadásnak fénypontja volt a’ zdik szakasz: scena e Duetto. ..Maria Padilla‘‘ nevű daljátékból, előadva m. Malom Luise? és Schmidt Julia kisasszonyok által. E' mes­­terileg alkotott kettős dal, a’kellemes hangok kedves összehangzása által baj­ hiresse jön, s az előadás után hosszason tartó m­éltanylasi zaj hangzott el. A’ közméltanylasnak illy koszorú­jából részesült a’ Halai Mátéfi Károly is he­­gedűjátékával. Neki sikerült e’ bajos hangszer­ben olly képességet fejteni ki, hogy örömmel és bátran állíthat­juk : tmkép és kedvező körül­mények ,u. m­. utazás, külföldi hegedű sztuozok­­hallgatása és ezeknek művészeti oskolája, va­lóságos hegedű-mü­vessze teremtenék. J­á­téká­ban lélek és tűz ragyog, s villám-sebes ujjai alatt érzésének hároat is halljuk hangzani. Az épen olly bajos, mint jeles magyar darab vál­a Sz­ása , mit egész orchestram kíséretében játszott­ad : dicséretére legyen említve. Őt a’közönség igen igen sokszor kívánná hallani Jeles volt továbbá Herz Gran­de Polonaisse b­r­illan­­t­e - t a zongorára , mit a’ derék orchestrum ki­­séretében H ez tán Marie A. asszony igen je­lesen játszott el; és Aria bassus hangra : Ma­rino Fa­liero czimü daljátékból, mit erőtel­jes szép hangjával Vajda M. úr énekelt­eh Jo volt a Változatok flotaja, T . 1 . un­iói , előadva T. N. úr által. Ezek között az e­­gész orchestram , miket névszerint emlitni tilt a’ hely szűke , válogatott darabokkal mulattatá és elégité ki a’ közönséget. Kolozsvárnak , je­lenben illy szűk időtöltések között, igen ajánl­juk meglátogatni a’ minden szombaton adandó hangversenyeket. Böjti napokat élünk ugyan , de a’ szépre és jóra hajlékony lelkek megkí­vánják, hogy élvezeteinkben legalább ne bőj­­töljünk. Húshagyó kedd nem több mint csak húshagyó kedd. Isten őrizze e’várost a’ lélek hagyó keddektől! . . Mindenfelől hirelik , mi­kép a’ polgári társalkodó nagy harczot készül az ő Beretvása ellen a’ Híradói czikkért kezdeni. Ez lessz ám a’polgári há­ború!! Időnk olly változó, mint épen mar­tins. Ez a' férfiak hónapja, — mondják hölgyeink. No majd meglátjuk mit hozand április’—a’ höl­gyek hónapja! Most catarrhusban vagyunk,kö­högünk, hivalőzünk, 's a’ torpiai hit'szerint még meg is haláloztunk. Mit nem beszélnek azon a’ Tordán!?! Sever. 5par­imb­aiegyei ktszgyülés. Martius 7k én kezdeték évnegyedes közgyűlés síink. Szeretve lisztelt főispánunk egy küldött­ség által hivatott meg a’ gyűlésre és helyét éljenzések közt foglalván el, azt egy lelkes beszéddel — mellynek tartalma az országgyű­lés folyama, és az annyira kívánatos remény­­ség-élesztés vala — íiyn­a meg. Érdekesebb tárgyai e’ gyűlésnek: a) Zárán­d mint partiumbeli megye, a’ főszolgabiróságra történendő választásnak föl nem küldését 1840 ben elhatározd és ez iránt föl is irt; de föliratára tagadó válasznál egye­bet nem nyerhete eddig, most is fölolvasta­tott egy azt tárgyazó T. kormányszéki rende­let, mellyben a’ megye rendelnek m­egh­alik, hogy a’ következő tisztujitáskor a’ legfensőbb tagadó határozatot kövesse; a’ rendek a’ tiszt­­ujitás elveinek megvitatásáig nem kívántak ezen rendelethez szólani. b) Egyr nem tudhatni mi végre és czélra, 1937ben tartott illyr gyűlés költségeinek fedezésére, megrovatott megyénkbeli n. hal­­mágyi görög szertartása esperesi kerület; a’ rovatainak felszedéset a’ k. kormányszék által rendeltetvén, m­egtagadtatom a megyétől még a’ mult évben, azon okból, mivel a ren­­d­ek annak mi czélra leendő fordításáról nem értesitvék s a­ kívánt fölvilágositásra a k. kor­mányszék meg is kéretett, azonban fölvilágo­­sitás helyett az utabbi rendeletben ez h­alik, hogy mint 1900ben úgy most is tartoznak az említett egyházi kerületbeliek a’ rovataiban részesedni. Megemlittettek az ismeretes és an­nyi ingerültséget szült mozgalmak, meg az erdély-honiak is; mondatott , hogy az i­­­ly­es, ta­lán épen nemzetiségünk ellen irányzott illyr­­цVíi­­­ési költségeket káros­ volna elősegitni: mig tehát a’ ezt­­ üdvös volta iránt meg nem nyug­tatnak a’ rendek, addig — mind nemzetiségből mind következetességből, mind pedig azért, hogy vallásos civeke­s rovatiénak nem lehetett—;­­mivel a rendt­lerben is 111 - i' n e m z e 11 g­ U­­lesnek mondatik, és az illető esjzeresség értesítve sem volt a’ gyűlés tartásáról, előbbi határozatuktól el nem állva, T 525 fr. 51[ kr ppbeli rovatainak fölszedését ellenzik. c) A’megyebeli rovataiban eső helységek távolsága megtudhatásáért a’ k. kormányszék, az utat fölméretni rendelte; a’ tisztség mie­lőtt ezen tárgy közgyűlésre került volna, a’ mer­n­öket—­ mert Zaránd és I­unyadmegyék­­nek egy közös mérnöke van!— az átjövetel­­re fölszólította, de az úgy látszik kötelessége teljesítésére átlőni nem érkezik. A’ rendek a’ mérnök engedetlenséget feljranaszolva, egy külön mérnököt kérni határoztak, addig is tiszteletbeli mérnök ,­s­m­­­á­t­i J­á­nost bizák meg az utolérésre; kérések támogatására föl­hozatott Krasznamegye, melly hatóságnak ke­­­vesebb adómennyiség mellett nagyobb tiszti személyzete és külön mérnöke van. Megyénk T­a­m­­­á­t­i Jánost tiszteletbeli mérnöknek nevezte ki, de azt a’ k. kormányszék nem he­lyeselte; eddig a’ megyék tiszteletbeli tagok kinevezésében korlátolva nem voltak. d) Kihirdetés végett az osk­ai birodalom és oldenburgi n. herczegség közt költ szerző­dés, a’ vagyonnak szabad kiadatása és erdély­ijei terjesztése iránti rendelet fölolvastatott. Némellyek azt, mivel semmi jogveszélyezést benne nem láttak , elfogadhatónak és jótékony­nak mondák , ellenben mások és épen a’ több­ség azt, mivel az ország hitén és tudtán kí­vül kelt, közelebbi országgyűlési tárgyak közé tétetni határozták. e) A’ postahivatalok iránti rendelet azon kérdésre adott alkalmat, ha valljon Abrudbá­­nya felé, vagy a’ Groháson át vitessék a’ pos­­tavonal— mind ennek , mind amannak voltak pártolói és csak a’ következés mutatand­­a meg mellyik győzend; mert a’ rendek egy számos tagokból álló bizottmányt neveztek ki, mind a’ két utat megjárandó); és az abrudbányai ta­nács küldöttjeivel értekezve, tervet és véle­ményt adandót. Abrudbányávali közlekedésünk reánk nézve csak hasznot igér. f) Számtalan bánya­rablások, slamp-be­­törések és utoljára táblabiró T­o­mp­o­s J­án­os megfosztása és kinoztatása szükségessé tette katonaságnak ide küldését; de a’ főbiztosság annak itt maradását csak addig tartja szüksé­gesnek, mig a’ haramiák iránt keletkezett nagy félelem elenyészem­. A’ félelem a’ katonaság bejöttével el is enyészett és a’ rend és csend helyreállva; a’ főbiztosság tellát már szükségte­lennek ítélhetne a’ katonaság itt maradását — de nem úgy a’ zarándiak ,a kikben a’ katonák elmenetele után a’ félelem és révézetesség a­­zonnal fölébrednet; erről meggyőződve, a’ ka­tonák állandósítása inditványoztatott és a’ brá­di birtokosság ezen bátorító eszme fölfogása­­­­ mellett a' már meglevő hazármális épület tá­­gositására áldozni is kíván. Megkéretett tehát a’ k. kormányszék a katonaság állandósitása iránt; a’katonaságnak küldése megköszöntetett és а’ k­az á­r­ma­ tá­g­o­si­t­ásni egy bizottmány ne­veztetett ki, a’ közelebbi gyűlésre tervet adandó. g) A’ magyarhoni megyék több felszólítá­sai és igy N­ó­g­r­a­d n­é­k beligazgatása fogyat­kozásait közlő irata is (ez köszönettel) tudásul vetet­t­ek. h) Zarándnak szellemét leginkább kitün­teti a’ népnevelés iránti folytonos és a’ leg­nehezebb körülmények közli csüggedellen gen­ . 140

Next