Erdélyi Híradó, 1843. január-június (1-52. szám)
1843-03-24 / 24. szám
jét, fejedelmi megerősítő» rímтер elves hatgjal kísérve, ’s ekként csak az engedelmessel dicsősége marad fen. A crimson tehát telihez alajikőnek tevők a’ nemzetiséget, mellére építve lesz az egész alkotmány , majd előszámlalandjuk a’több tevő részeket is, ’s ha jó szándékunk a’ kivitel nehézségének esak áldozatai, jönni fog egy tárgyavatottabb, s mi örömest emelünk kalapot előtte, ’s vonulunk háttérbe. 1. Kolozsvári napló. Mióta városunkban a’ komor tekintetű Monostorkapu ledöntetett, azóta utczáink legszebbike a két testvér Monostorutcza nyitott képpel áll szemben egy mással, s a ki-es belátás a.u ——ri., ...likt Palmyra omladéka, ma már piaczunkon hevernek, azon emlékezetes helyen, hol csak néhány hónapok előtt két hires föld-domb emelkedék vala. Ez mégis csak nagy terű egy helynek, még pedig nemes és kiV ált s á gos, azaz, piaczos helynek! Addig azonban, mig az épülendő tanácsház a’ már néhai Monostorkapu ez omladványait keblébe fogadná, idegenek számára jó lenne keleti és nyugoti részen egy egy kőre metszeni: állj meg utazó!! ’s hogy az idegen ajkúak is megértsék,’s a’ status quo is sérelmet ne szenvedjen, álljon alatta deákul is : siste viator!! Mindezeknek ellenére, mi mégis igen örvendünk e’ kaputlan kapu lerontásán, annyival is inkább, mert városunkban nincs többé Monostor kapu! Utánzásra méltó példa a’ XIX-dik században! Még maradt három kapu, Hid- Közép-és Magyar kapu. Mi gyönyörű országos tanácskozó terem emelkedhetnék e’ kapukból, ha t. i. szász atyánkfiai a’ Magyar kapu ellen nem óvásoznának............’sa.. .... Kevés napokkal ezelőtt egy álomháboritó éji zenére ébredénk fel; valami ostromzenének kellett lenni, mert dobok játszák benne a’ primot— ugyan ugyan fortissimo! És miként másnap beszélték, ez éjt banda majd egész várost szerte barangolta, csendet és álmot megrabolva. Hihető, olly állapotban lehettek szerzői, mikép martins derekáról május elsejére vélték magukat viradni. Tiszta jómeggekt nekik! Nem reméljük, hogy az illetők e’ sorokat, ámbár nem épen írástudatlanok, elolvassák; azért, nem is tehetünk jobbat, minthogy sorainkat a’ t. rendőrségnek ajánljuk , a’ kiknek egyébiránt épen illy éjszakai lármás kalandban olly mély álmot nem kívánhatunk. . . . De már valamit a’ javából is. Martius 18-an, főkormányzónk gr. Teleki József őnmaga névünnepére a’ helybeli muzsikai conservatorium nagy hangversenyt adott a' város tánczteremében. Az előadásnak fénypontja volt a’ zdik szakasz: scena e Duetto. ..Maria Padilla‘‘ nevű daljátékból, előadva m. Malom Luise? és Schmidt Julia kisasszonyok által. E' mesterileg alkotott kettős dal, a’kellemes hangok kedves összehangzása által baj hiresse jön, s az előadás után hosszason tartó méltanylasi zaj hangzott el. A’ közméltanylasnak illy koszorújából részesült a’ Halai Mátéfi Károly is hegedűjátékával. Neki sikerült e’ bajos hangszerben olly képességet fejteni ki, hogy örömmel és bátran állíthatjuk : tmkép és kedvező körülmények ,u. m. utazás, külföldi hegedű sztuozokhallgatása és ezeknek művészeti oskolája, valóságos hegedű-müvessze teremtenék. Játékában lélek és tűz ragyog, s villám-sebes ujjai alatt érzésének hároat is halljuk hangzani. Az épen olly bajos, mint jeles magyar darab vála Szása , mit egész orchestram kíséretében játszottad : dicséretére legyen említve. Őt a’közönség igen igen sokszor kívánná hallani Jeles volt továbbá Herz Grande Polonaisse brillante - t a zongorára , mit a’ derék orchestrum kiséretében H ez tán Marie A. asszony igen jelesen játszott el; és Aria bassus hangra : Marino Faliero czimü daljátékból, mit erőteljes szép hangjával Vajda M. úr énekelteh Jo volt a Változatok flotaja, T . 1 . uniói , előadva T. N. úr által. Ezek között az egész orchestram , miket névszerint emlitni tilt a’ hely szűke , válogatott darabokkal mulattatá és elégité ki a’ közönséget. Kolozsvárnak , jelenben illy szűk időtöltések között, igen ajánljuk meglátogatni a’ minden szombaton adandó hangversenyeket. Böjti napokat élünk ugyan , de a’ szépre és jóra hajlékony lelkek megkívánják, hogy élvezeteinkben legalább ne bőjtöljünk. Húshagyó kedd nem több mint csak húshagyó kedd. Isten őrizze e’várost a’ lélek hagyó keddektől! . . Mindenfelől hirelik , mikép a’ polgári társalkodó nagy harczot készül az ő Beretvása ellen a’ Híradói czikkért kezdeni. Ez lessz ám a’polgári háború!! Időnk olly változó, mint épen martins. Ez a' férfiak hónapja, — mondják hölgyeink. No majd meglátjuk mit hozand április’—a’ hölgyek hónapja! Most catarrhusban vagyunk,köhögünk, hivalőzünk, 's a’ torpiai hit'szerint még meg is haláloztunk. Mit nem beszélnek azon a’ Tordán!?! Sever. 5parimbaiegyei ktszgyülés. Martius 7k én kezdeték évnegyedes közgyűlés síink. Szeretve lisztelt főispánunk egy küldöttség által hivatott meg a’ gyűlésre és helyét éljenzések közt foglalván el, azt egy lelkes beszéddel — mellynek tartalma az országgyűlés folyama, és az annyira kívánatos reménység-élesztés vala — íiyna meg. Érdekesebb tárgyai e’ gyűlésnek: a) Záránd mint partiumbeli megye, a’ főszolgabiróságra történendő választásnak föl nem küldését 1840 ben elhatározd és ez iránt föl is irt; de föliratára tagadó válasznál egyebet nem nyerhete eddig, most is fölolvastatott egy azt tárgyazó T. kormányszéki rendelet, mellyben a’ megye rendelnek meghalik, hogy a’ következő tisztujitáskor a’ legfensőbb tagadó határozatot kövesse; a’ rendek a’ tisztujitás elveinek megvitatásáig nem kívántak ezen rendelethez szólani. b) Egyr nem tudhatni mi végre és czélra, 1937ben tartott illyr gyűlés költségeinek fedezésére, megrovatott megyénkbeli n. halmágyi görög szertartása esperesi kerület; a’ rovatainak felszedéset a’ k. kormányszék által rendeltetvén, megtagadtatom a megyétől még a’ mult évben, azon okból, mivel a rendek annak mi czélra leendő fordításáról nem értesitvék s a kívánt fölvilágositásra a k. kormányszék meg is kéretett, azonban fölvilágositás helyett az utabbi rendeletben ez halik, hogy mint 1900ben úgy most is tartoznak az említett egyházi kerületbeliek a’ rovataiban részesedni. Megemlittettek az ismeretes és annyi ingerültséget szült mozgalmak, meg az erdély-honiak is; mondatott , hogy az ilyes, talán épen nemzetiségünk ellen irányzott illyrцVíiési költségeket káros volna elősegitni: mig tehát a’ ezt üdvös volta iránt meg nem nyugtatnak a’ rendek, addig — mind nemzetiségből mind következetességből, mind pedig azért, hogy vallásos civekes rovatiénak nem lehetett—;mivel a rendtlerben is 111 - i' n e m z e 11 g Ulesnek mondatik, és az illető esjzeresség értesítve sem volt a’ gyűlés tartásáról, előbbi határozatuktól el nem állva, T 525 fr. 51[ kr ppbeli rovatainak fölszedését ellenzik. c) A’megyebeli rovataiban eső helységek távolsága megtudhatásáért a’ k. kormányszék, az utat fölméretni rendelte; a’ tisztség mielőtt ezen tárgy közgyűlésre került volna, a’ mernöket— mert Zaránd és Iunyadmegyéknek egy közös mérnöke van!— az átjövetelre fölszólította, de az úgy látszik kötelessége teljesítésére átlőni nem érkezik. A’ rendek a’ mérnök engedetlenséget feljranaszolva, egy külön mérnököt kérni határoztak, addig is tiszteletbeli mérnök ,smáti Jánost bizák meg az utolérésre; kérések támogatására fölhozatott Krasznamegye, melly hatóságnak kevesebb adómennyiség mellett nagyobb tiszti személyzete és külön mérnöke van. Megyénk Tamáti Jánost tiszteletbeli mérnöknek nevezte ki, de azt a’ k. kormányszék nem helyeselte; eddig a’ megyék tiszteletbeli tagok kinevezésében korlátolva nem voltak. d) Kihirdetés végett az oskai birodalom és oldenburgi n. herczegség közt költ szerződés, a’ vagyonnak szabad kiadatása és erdélyijei terjesztése iránti rendelet fölolvastatott. Némellyek azt, mivel semmi jogveszélyezést benne nem láttak , elfogadhatónak és jótékonynak mondák , ellenben mások és épen a’ többség azt, mivel az ország hitén és tudtán kívül kelt, közelebbi országgyűlési tárgyak közé tétetni határozták. e) A’ postahivatalok iránti rendelet azon kérdésre adott alkalmat, ha valljon Abrudbánya felé, vagy a’ Groháson át vitessék a’ postavonal— mind ennek , mind amannak voltak pártolói és csak a’ következés mutatanda meg mellyik győzend; mert a’ rendek egy számos tagokból álló bizottmányt neveztek ki, mind a’ két utat megjárandó); és az abrudbányai tanács küldöttjeivel értekezve, tervet és véleményt adandót. Abrudbányávali közlekedésünk reánk nézve csak hasznot igér. f) Számtalan bányarablások, slamp-betörések és utoljára táblabiró Tompos János megfosztása és kinoztatása szükségessé tette katonaságnak ide küldését; de a’ főbiztosság annak itt maradását csak addig tartja szükségesnek, mig a’ haramiák iránt keletkezett nagy félelem elenyészem. A’ félelem a’ katonaság bejöttével el is enyészett és a’ rend és csend helyreállva; a’ főbiztosság tellát már szükségtelennek ítélhetne a’ katonaság itt maradását — de nem úgy a’ zarándiak ,a kikben a’ katonák elmenetele után a’ félelem és révézetesség azonnal fölébrednet; erről meggyőződve, a’ katonák állandósítása inditványoztatott és a’ brádi birtokosság ezen bátorító eszme fölfogása mellett a' már meglevő hazármális épület tágositására áldozni is kíván. Megkéretett tehát a’ k. kormányszék a katonaság állandósitása iránt; a’katonaságnak küldése megköszöntetett és а’ kaz árma tágositásni egy bizottmány neveztetett ki, a’ közelebbi gyűlésre tervet adandó. g) A’ magyarhoni megyék több felszólításai és igy Nógrad nék beligazgatása fogyatkozásait közlő irata is (ez köszönettel) tudásul vetettek. h) Zarándnak szellemét leginkább kitünteti a’ népnevelés iránti folytonos és a’ legnehezebb körülmények közli csüggedellen gen . 140