Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-10-27 / 86. szám
4. Elválás: Erdélyben a’ vallások egyenlőségi jogából kiindulva, azon juris axioma szerént actor sequatur forum rei a’ váló perek régebben az alperes törvényszékén folytak. De hogy egyik egyház is a’ más vallásnak való perei elitélését törvényesen magának nem tulajdoníthatja, kitetszik a’ fennebb idézett Approb. I. г. V. t. 4. törv. czikkjéből, melly is azt tartja „egyik religion levő pap is más religion levő személyeket divortialni ne merészeljen.“ Ezen törvény semmi más törvény által nem módosíttatott, hanem az újabb időkben kelt felsőbb rendeletek következtében az illy vegyes házasságokat illető váló pereknek a’ r. katholikusok egyházi törvényszékén kellett elitéltetni.—Az 18431 országgyűlés abban állapodott meg, hogy az illy váló perek mind két vallásuak egyházi törvényszékén folyjanak, ’s mindenik fél saját vallása elvei szerént ítéltessék meg. Slogy ezen elv igazságos , ’s Erdélynek a’négy bevett vallások egyenlőségéről szóló alapos törvényeivel egyhangulatu, tagadni nem lehet; de hogy ezen elméletileg igazságos határozat tettleges végrehajtásának, — ha az a’ fejedelemtől meg is erőssihetnék, a minő akadékokkal kellene küzdeni, annak fejtegetésébe ereszkedve jelen értekezés illő határain túl terjednék. (Vége közelebbről. ) Méhes Sámuel. Felső-fejéri közgyűlésről IIÖ/JVH fiulósilás (vége.) Tudni fogják érdemes olvasóim, hogy Szebenben egy igen jeles könyv- és képgyűjtemény létezik néhai báró Bruckenthal Sámuel által alapítva; ennek megnézése végett, közgyűlésről hazatértünkkel időnk lévén, folyó hó 14én Szebenbe rándulánk, de a’ nehéz útban nem elébb mint pontban T1 órakor érkezheténk meg, ’s legottan sieténk a’ Bruckenthal házhoz. A’ könyvtárnokot professor N - n urat még ott találtuk ’s kértük kegyes,kednék nekünk azon jeles gyűjteményeket megmutatni, de keresünk kiáltó szóként hangzók el a’ pusztában, mert professor úr mint mondá 12-kor enni szokott ’s elluis levese; kértünk hát délutánra időt, mellyben bár futólagos pillanatot vethessünk az általa olly híven és olly nagy fizetés mellett őrzött szentek szentébe, de a’ professor úr hajthatatlan maradt, mert mint mondá délután egyéb foglalatossága van s akkor egyátalában ezen teremeket kinyitni nem is szokás , hanem ha látni kívánjuk, jelenjünk meg 16-an azaz: hétfőn pontba 10 órakor, mert akkor — ámbár az sem a’ kinyitásnak szabott ideje — különös kedvezésből megmutatja. A’ professor úr ezen kegyességét azonban nem lehetünk szerencsések használni, mert Szebenben hosszason nem mulathatánk, az újbóli visszautazásra pedig a’ professor úr kegyéből újabb költséget tenig nem von kedvünk. Engedjen meg azonban a tisztelt professor úr, ha batrok vagyunk kétkedni a’ felől, hogy egy gymnasiális professor egy egész hosszú délután egy órát becsületes nézni kívánók számára ne szakaszthatna. Aha, most jut eszünkbe, hogy köztünk egy gyermek is volt és a professor úr azt méltóztatott nyilatkoztatni: e’ gyűjtemények nem gyermeknek, csak műértőknek valók, gyermek képet könyvárus boltokban s a piaczi képárusoknál eleget láthat; de e részben bátorkodunk a professor úrral nem egy véleményben lenni, midőn azt hisszük, hogy a MAGYARHONI DOLGOK. Országgyűlés. LXXV. kerületi ülés (vége.) Minthogy egy követ úr okát kérdé a’ kir. városok idegenségének a’ zsidók ellen, egy városi követ abban kérése azt, mert az 1840-ei zsidó-törvény rögtönzött törvény volt, a’városok főérdeke ugyan is a’ kereskedés és mesterségek, mellyeket a zsidók minden egyéb qualificatio nélkűl űzhetnek, holott a’ keresztyének kénytelenek a’ czéh-rendszernél fogva költeni, remeket csinálni ’stb. ’s igy a* concurrentiát a’ zsidókkal ki nem állhatják, így növekedett a’ zsidók elleni előítélet, mellyet csudáini éppen nem lehet a’ városoknál akkor, midőn a’megyék még nem-nemes magyar honfitársaikat sem akarják a’ birhalási jogban részeltetni , mellyből nem törvénynél, hanem egy szerencsétlen curiale praejudiciumnál fogva zárattak ki. Egy szónok emlité azon okoskodás furcsaságát, hogy azon néposztály, mellynek némelly tagjai uzsorát gyakorolnak, és igy egyes ember azért, mert uzsorát gyakorolhat, ne bírjon polgári jogokkal. Emlité szónok, hogy magas állású férfiakat ismer a’ keresztyének közt, kik nem pirulnak uzsoráskodás végett zsidókkal társaságba állni — s ezek még is a’ jogokból kirekesztve nincsenek— holott a’zsidók jobbjai is megvetik elvetemedett hitsorsosaikat. Emlité a’ zsidók erényeit ’s érdemeit; j. o. hogy a’ nemzet egy néposztályában sincs a’ könyörnek olly kijelölt érzelme, ’s előhozá ennek bizonyságára, példánykép szolgálható kórházaikat.— Leirá a’ zsidók jelen állapotát, mint hibáik forrását, mellybe őket az ország helyzi, élénken ’s érzékenyen feslé a’ világba kilaszitolt, neveletlen, a’ durva népnek gúnyul s bábul vetett szegény zsidó gyermek helyzetét, ki minden egyéb életmódból kirekesztve, kénytelen magát kis kereskedésre adni , ’s kényszerítve van igazságtalan útón keresni kenyerét, mellyet más módon nem kereshet, melly helyzetben valóban csoda, ha akad egy két becsületes; festé továbbá a’gazdag és nevelt zsidó helyzetét is, ki művelten lépvén embertársai sorába, de mindenütt érezvén a’ keserű gúnyt é s nyomatást, nem nyerhetvén műveltségéhez illő hivatalt, kénytelen piénz által szerezni befolyást, s gyakran erkölcstelen utakra tévedni. Emlékezzünk —úgy mond — hogy a’ zsidó néposztály volt mindenkor legjobb fejős tehene a tisztviselőnek.“ — 1ra a’ zsidó gyűlölné a keresztényt (a mivel sokaktól vádoltalik) nem volna csoda,mert ki szeretné elnyomóját . És mégis átalában éppen nem mondhatni, hogy gyűlölné azt. Szóló gyakran látta, hogy keresztény koldusnak alamizsnát adott a' zsidó. Inkább a’ keresztényben vehetni észre efféle gyülölséget; de e'kölc.'önös ellenszenv enyészni fog, ha nektek jogokat adunk. — Ezen gyülölség legnagyobb mértékben a városokban tapasztaltabb , a’polgári osztálynál, mellynek tagjai, midőn a’megyék általános többsége 1840 ben az emancipatiót felterjesztette, nem szégyenlettek Bécs* be futni ’s ott a’ törvény ellen izgatni. Pedig ez által a kir. városok jóva nem eszközöltetik ; mert azt látjuk, hogy a’ mezővárosban, hol a’ zsidóknak boltokat nyitni engedtetik , nem csak tönkre nem jutottak a’keresztyén kereskedők, sőt növekedett az ipar, ’s emelkedett a’jóllét. A városok ezen ellenszenvének okát egyenesen ott kell keresni, hogy ott ekkorig zárt testületek határoztak, mellyek önérdekeiket szűkkeblűen pártolták és nem akarák értelmes és szorgalmas honfitársaikat azon körbe ereszteni, hol ők magok meggazdagodtak. A’ megyékben azért van jobb hangulat, mert ott nem zárt körűek a’ tanácskozások. — Előítéletek kímélése miatt nem szabad igazságtalannak lenni; ha mindenkor az uralkodó ítéleteket görditnők a’ haladás elébe, hova jutnánk akkor! Ha p. o. az aristocraták előítéleteit figyelembe vennők a’ nem-nemesek hivatalkésiessége ellen? Van előitélet, melly nem egészen alaptalan, ’s akkor kiegyenlítésen kell igyekezni; de ha az előitélet puszta és meztelen jogtalanság, akkor késedelem ’s kímélet nélkül meg kell szüntetni. Még a’ valódi bűnösökre nézve is úgyy rendelkezett a’ büntető törvényjavaslat, hogy ha büntetésüket kiállották , semmi becstelenitő bélyeget többé ne viseljenek; hát a’zsidók mit követtek el nagyobbat, hogy a’ polgári jogokból kizárassanak? — Múlt országgyűlésen oda utasitalott az ország, hogy az emanciixiliának csak fokonkint kell végbemenni; tegyünk hát most ismét egy lépést a’ czél felé, mert a múlt országgy. törvény még az alamizsna nevét sem érdemli, az alig több gúnynál. — Lehet-e illy törvénynyel elégitni ki olly néposztályt, melly minden terheket ’s áldozatokat közösen visel, ’s melly hogy erkölcsileg nem romlottabb más népfajoknál, mutatják a’rabok tabellái!—Más ellenvetésben nem marad, mint a’ valláskülönbség; de azért csak nem fogunk polgári jogokból kizárni valakit, hogy más alakban imádja istenét; mi, kik a’ szabad vallásgyakorlat mellett küzdeni dicsőségünknek tartjuk? — Még egy megyei követ szólott hosszasabban azon mezőn, mellyet megelőzői számára fenhagytak. A’ philantropia minden okai ki lévén zsákmányolva, s mind az, mi szívhez szólhat, elmondva, ő az észhez intézte okait. Szerinte nem lehet e’ kérdésnél elmellőzni a’ politicai tekinteteket, a’ következéseket, mik e’ törvény létesítését kisérik , a’ nemzetiséget, melly által ő mindent kíván, nélküle pedig semmit. — A’ statusnak kétségtelen joga van megvizsgálni a’ vallást, mellyet keblébe fogad; de az úgy nevezett tot er a 11 vallás sem igazsággal sem józan politicával nem egyezik ; mert ha a’ vallás az erkölcsiséggel s a’ status ózdijával ellenkezik, akkor ki kell azt tiltani; ha azokkal megegyezik, akkor nemcsak tűrni kell azt, hanem jogokban is részesülni. Itt nincs közép ; kárhoztatni ’s mégis tűrni nem szabad. Pedig így állnak köztünk a zsidók. О a zsidó vallást nem akarja, de tudja, hogy századok óta vannak itt, hogy ап.Уа8* hatalomra vergődtek, ’s hogy jelen állapotokban nem maradhatnak többé veszedelem nélkül. Tűm őket, de jogokkal fel nem ruházni annyi volna, mint önkebelünkben ellenséget táplálni. 51. minden szépre és jóra fogékony gyermeki lélek a' látott tárgy minőségét sokkal tisztább alakban képes fölfogni, mint egy a’ szinek theoriáját vastag foliántokból hosszú évek során tanult szedánt. Az is meglehet, hogy a’ professor úr minket is a’ műértők száma közül kicálulált, mert hiszen Magyarok valánk. Mindezt csak azért kívánjuk közzé tenni , hogy ha valakinek kedve eredne a’ szebeni műtereinek meglátogatására, jó előre bérmentes levélben kérjen határnapot a’ tisztelt professor úrtól, mert különben félő éigsen úgy járhat mint mi.