Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-11-28 / 95. szám
’s legszükségesebb inditvány örök időkre el 1valasztassék, elég lesz csupán egy megyének utasitást nem adni. A’ rögtöni tárgyalás ellen pedig felhozatalt a’ napirend , mellyel tanácsos megtartani, ha csak rendkívüli eset közbe nem jó; különben is e’ jelent vagy sokkal fontosabb , hogy sem rögtönözve ’s igy könnyedén elvégeztethetnék. Rövid vitatkozás után végzés jön, hogy a’ cs—i indítvány következő nap fog felvétetni. C. kerületi ülés nov. 11 kén. A’ tegnap tett indítvány tűzetvén ki tanácskozásra , a’ többség — mint közelebbről említők — szav vazás utján az indítvány érdemleges tárgyalását dec. lökére halasztotta. E’ kérdés eldöntésével azonban щеп erdefces vitatkozás keletkezvén a’ fenforgó indítványra vonatkozólag, szükségesnek véltük avagy csak egy pár szónok nyilatkozatát félde iktatni. Egy megyei követ, ki egyébiránt azon véleményben volt, hogy utasítások elvárása nélkül az indítványhoz lényegileg szólni nem lehet, csak conversationak akará tekinteni a mai gyűlést, ’s azonnal meg is kezdte a’ bővebb conversation—A' három évenkint tartatni szokott országgyűlés aránytalan léte teendőink roppant tömegével, első tekintetre szembeszökő. Másik ok, az országgyűlés évenkinti tartását kívánni, azon ellenszenv, mellyel nem- szetünk a központosítás iránt viseltetik ;— hogy igazgatási centralizatio nélkül kellőkép nem haladhatunk, az tagadhatlan ; de mivel ezen köz- i pontosítást a’ kormányban feltalálni a’ nemzet , nem akarja, Cs. követe az évenkint tartandó országgyűlés által akar ezen segitni, melly, minél gyakrabban összeül, annál jobban őrködhetik a’ nemzet biztossága , boldogsága fölött. — Ezen okokat elismeri a’ szóló követ, de az eszme alkalmazását időelőttinek tartja, mig egy pár elv, mellynek azt okvetlenül megelőznie kell, el nem döntetik. — fra az országgy ülések históriáját tekintjük, úgy találjuk, hogy a’ gyakran tartott országgyűlések, inkább csak a’ pártok küzdhelyei, a’ hatalmasok harczmezei lévén, nemcsak előmozdítói nem, sőt inkább akadályai voltak az észszerű előmenetelnek. Ezt ő nem az országgyűlési institutiónak, hanem a’ képviselet hiányainak tulajdonítja; a’ régi magyar országgyűlés minden inkább volt, mint törvényhozó test, mikép annak lenni kell; valódi képviseletnek hite sem volt abban, inkább egyes hatalmas oligarchák által oda küldött s azoktól függő emberek testületének nevezhető, kiknek eljárása altal a nemzet nagy teste leginkább csak vesztett és szenvedett. Újabb időkben jobb és jobb elemekből kezdett ugyan alkolladni az országgyűlés, de a tiszta képviselet fogalmának most sem felel az meg. Mert van-e itt képviselve az egész nemzet ? nem állnak-e fen mai napig az osztályok előjogai? .Jól hat-e ezen eldaraboltság a nemzeti egységre ! ? ki meri magára vállalni a’ léleles-terhet, hogy ha illy rendezés vagy inkább rendetlenség mellett évenkint tartatik országgyűlés, ennek jó sikere, ’s a’ zavar még nagyobb nem leend ?—Mig a’ magyar országgyűlés csak egy nemzeti töredék kdolyasa, melly az összes nemzeti élet szükségeit természetesen nem képviselheti így, mint kellene, addig ezen országgyűlés gyakoribb tartása csak erősítné az osztályok előjogait, nevelné , szakadást, egy nagyszerű és kilabolhatlan zavarba vezetne, és a nemzet vesztét siettetne. Az indítványozott rendelkezést tehát meg kell előzni annak, hogy az országgyűlés szilárdabb alapokra tétessék, ’s minden néposztály képviselve legyen. Jól tudja a’szóló követ, hogy ezt egyszerre felfújni nem lehet; de meg van győződve, hogy ennek meg kell előzni az évenkinti gyűlést.—Szükséges előzménynek tartja továbbá a nyűgzó követtudósitások, valamint a’ visszahívhatási jog megszűntetését is. Hite szerint, kötelező utasításokkal ellátott követekkel évenkinti országgyűlést tartani nem lehet.Nem tudja , minemű féltékenység, vagy szomorú tapasztalás birta illy szokásra a’ nemzetet; de annyi bizonyos, hogy ebben a’ bizodalomnak semmi kifejezése nincs.— Es a megvesztegetés, eltántorodás ellen van irányozva, úgy ezér jónak meg nem felel; mert az utasítások úgy tetsző magyarázása csakugyan szokásban van , és sok esetben kikerülhetvén, miből az a’ következés, hogy csak a’ követ bizalmat érdemlő egyénisége nyújthatja a’ nemzeti jogok biztositékát. Ellenben az utasítások — pedig most utasitás-adás mániájában szenvedünk, és minden legkisebb kérdésben utasítás kell — azt okozák, hogy az orsz.gy. csigalassúsága példa beszéddé vált, ’s ha az utasításadások illy szigorúan ’s illy kiterjedésben vétetnek, úgy most is egy azon módon gyakoroltatik a’ törvényhozás, mint hajdan Rákos mezején, úgy képviseleti rendszer nem létezik. — E’ bajon csak közbizodalom segithet, ’s ezt előteremteni, a’ nemzet kötelessége. Mi a’ visszahivási jogot illeti, természetes ugyan, hogy annak, ki a’követet küldi, joga is legyen azt visszahívni, de más részről igaz, hogy e’ jog a’ valódi nemzeti képviselet főelveivel ellenkezik, mert ebből az következik , hogy a’ képviselő , küldői szempilanatnyi, spirovicialis érdekének feláldozza a’ haza közérdekét, hogy nem a’ közös magyar haza , hanem egyik vagy másik megye képviselőjének tekinti magát, mit ha nem tesz, perczenkint ki van téve a’ visszahivatás veszedelmének. Figyelmet érdemelnek azon erkölcstelenitő cselszövények, azon rágalomtömeg, miket e’ visszahivási jog gyakorlata ’s ennek tudata mozgásba tesz; mindezek még nagyobb mértékben űzhetik dulongásaikat, ha évenkint országgyűlés tartatik. — Ezen szempontokból igen korának tartja ez indítványt a’ szóló követ, ’s noha azt nem ellenzi, hogy az eszme bővebb kidolgozására kér, választmány neveztessék, de rögtön bele menni nem akar. Az Itt kimondott nézetek nem maradtak czáfolat és visszatorlás nélkül. — Kijelentek, többen , hogy nem hajlandók az egészet conversationak tekinteni, hanem olly valóságos és érvényes kerületi ülésnek , melly egy inditványtevési joggal felruházott követ indítványa felett komolyan tanácskozik és határoz. Az első czáfoló, ki egyébiránt csudálkozását jelenté, hogy ugyanazon követ urnak, ki nemrégiben a municipiumok korlátlanságát annyira védelmezte, most újra központosítni derült kedve , éppen az előtte szólónak okoskodása által monda magát meggyőzöttnek arról, hogy évenkiüli országgyűlés kell, mert éppen az osztályok elkülönzöttsége, a nemzeti egység szétdaraboltsága, kívonják az Összeforrás orgánumának minél gyakoribb működését, ’s éppen az országgyűlés azon ül, mellyen a tiszta képviseleti rendszer behozható. Abban egyetért ma’ követ arral, hogy rész és hibás testülettel jó törvényt hozni nem lehet, s hogy az országgyűlés, mostani szerkezetében, nem képviselvén egész nemzetet, mint kellene, gyönge és szűk alapon áll, melly neki nem képes kellő tekintetet szerezni a’ kormány ellenében. De éppen a lebegő hírek még jobban szükségessé teszik, hogy a' nemzet hathatósan lépjen fel, ’s jelentse ki, hogy országgyűlést tartani akar, ’s pedig, mig a’ fenforgó nagy reformkérdések be nem végeztetnek, akar évenkint, hogy ezen országgyűlést a’ nemzet szükségei kivánják, ’s azt mindenféle ürügyek alatt szétoszlatni nem lehet, másik megyei követ az indítvány pártolói közűl, nehéznek monda a’ harezot azon kérdés felett, vallyon az országgyűlések tetteire jót az országnak , azon követ úrral, ki csak a’ napokban állította fel, hogy az országgyülés a’ megyei municipalitás függetlenségét tönkre tenné, ’s e’ kérdésben magának többséget tudott csinálni. — Ha említené az 1715, l251 ’s 1791 diki országgyűléseket, mellyeken még is csak történt valami kevés; azt találná felelni ama’ követ ar, hogy ezen országgyűlések eredményeitől inkább szabadulni kell, mintsem hálás érzettel emlékezni reájok.• De mit mond tehát a’ jelen országgyűlésre? ez is végtelen akadálya talán a’ városok elrendezésének, a’ népnevelésnek, kereskedésig haladásnak , megyei kicsapongások megszüntetésének ’stb. ? a’ jelen országgyűlés mindezekben szorgalmasan dolgozik , pedig mindezek talán csak haladási kérdések , ha az érd.követ azt nem akarja egyszersmind állítani, hogy a’ kir. előadások is csupa visszalépést foglaltak magokban. — Mi a’ követ úr által említett centralisatiót illeti: szóló követnek fogalma a’ centrálisaimról az, hogy annak nem a’ törvényhozásban van helye, hanem egyedül az administratióban, mert az bizonyos, hogy törvénynek minden országban, legyen az absolut monarchia, hígy legyen respublica , csak egynek kell lenni, de ezen az egész országra nézve egy ’s ugyanazon törvénynek végrehajtása, történhetik azután centralizált kormány, vagy municipiumok utján. — Az érdemes követ igen sok és nagy előzményt kíván a’ cs — i indítványhoz, hogy t. i. előbb az utasítás adás és visszahivatási jog megszüntettessék; szóló követ pedig megfordítva azt kívánja előbb, hogy legyen a’ megerősödött követtáblának 5—GOY tagja, kiknek többségét megvesztegetni ne lehessen ’s csak azután jőjön az, mit az érd. követ előzőleg szeretne. Hol utasítások nincsenek , ott sajtószabadság van, ’s a kormány a’ többség szerint kormányoz, vagy lelép; de nálunk,hol sajtószabadság nincs, egyedüli biztosíték az utasításokban van. Igaz, hogy ezeket is leire lehet magyarázni — s erre szóló követ több esetet tudna — de a’ követek többsége, ha ulasilások által van kötve, mégis csak tested és fél annak ellenére tenni. Míg lehát a’ sajtószabadság őrszemei fel nem nyílnak, ’s mig a’ magyar követ azon fokán nem áll a’ nemzeti nemes büszkeségnek, hogy vagy követ akarjon maradni, vagy egyenesen a ministeriumba lépni át, addig csak hadd maradjanak az utasítások. Ezen vitatkozások azonban a’ már kimondott határozaton mit sem változtattak. Hatvannyolezadik országos ülés a’ m. főR-nél nov. is ken. tárgy a’ börtönrendszer. Folytattatván a börtönrendszer feletti tanácskozás a’ 201. §-tól a’542-ig egy két szóbeli módosításon kívül semmi lényeges változtatás. A' 342. §-t a’ főRR. oda módositak, miszerint a helyt, tanács a törvényhatósági es