Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)

1843-12-08 / 98. szám

Kolozsvárit 9§. IPésiteli «be, §« 1343. V ERDÉLYI HIRAD Megjelenik a’ jövő évben a* Erei. Híradó hetenként kétszer, kedden és pénteken, egyik postán N. Társalkodóval másikon Vasásnapi Újsággal. — Félévi ára 5 ívnek hetenként postán 6 f. p.p* N«gy ívnek mind eddig 5 for. 12 kr.. Helyben Kolozsvárit 5 ív hetenként 5 fr. 48 kr. 4 ív hétnként 4 f. 48 kr. — Hirdetések díja egyszer 1-^10-sorig 20 kr. azon felül minden sor 2 kr. ezüstbe. foglalat. Erdély és Magyarország. Adakozások. Rendszeres bizottm. első ülése. Vezér czik . (A* bíró székekről és büntető eljárásról 111.) Jó tettért hálás köszönet. Udvarhelyszéki közgyűlés (Lisztválasztásra Vonatkozó főkormányszéki rendeletek.) Szász nemzeti gyűlés. Segesverszékben (közgyűlés zárt ajtóknál.) Magyarhoni dolgok: Hivatalos jelentés a’ Pesten állítandó prot. főiskola tárgyában. Országgyűlés: (CV-ik kér. ülés: a’ városoknak 32 szavazat adatik ; 76 ik országos ülés tárgya ’s 4ik főrendi izenet e’ m. nyelv és nemzetiség tárgyában) ugyan az nap a’ m. földnél a’ Fejér megyei petitio visszautasíttatik ! Rövid közlés: CVIl-ik kér. ülésben a’ m. nyelv ügyében ajánlott főrendi szerkezet módosítást a’ BR. el nem fogadják. Külföld: Spanyolország. Anglia. Frankhon. Oroszország. — Előfizetési felszólítás, és hirdetések. A lá 1]OZáSOKÍ· A kolozsvári polgári Társalkodó tagjai a’ Miskolczi tűz által károsultak számára 7 f. 40 kr.; a’ migeni égettek számára pedig 5 f. 20 kr. pengőben. Az elsőnek Ditrich Sámuel, az utóbbinak Vajda Dániel urak általi kézhez juttatása iránt a’ szerkesztőség intézkedett. Ugyancsak a’ t. ez. Társalkodó tagjai a’hidelvei népiskola számára i f. 56 kr. p. p. ajándékoztak. KoIOSZvár, dec. 6-kán. Mai napon nyitá meg nagyméltóságu főkormányzónk az országos rendszeres bizottmány üléseit a’ városi Redoutte ép snlét kisebb teremében szép számmal egyben gyűlt választott bizottmányi tagok jelenlétében egy lelkes derék beszéddel, mellyben kijelölvén főleg azon vezérpontokat, mikre egy bűn átalakulását eszközlendő munkálatban ügyelni kell, hogy az ország alkotmányával ugyanazonos é s őseinktől hű bizományiként örökölt intézmények sem régihez ragaszkodás vak szerelmének, sem újítási viszketeg túlzó követeléseinek fel ne áldoztassanak, hanem sértetlen tiszteletben maradva egy jól megfontolt előretörekvés ’s a’ jelenkor tisztult szellemű igényei szerint módositassanak,— megemlíté továbbá azt is, hogy a’ mi másutt jó és divatos, az nem mindég lehet nálunk is olly, mert mások környületeink, mások honunk bel véralkatából kifolyó jellemeink, ’s innen nem minden a’ külföldön bár melly buján tenyésző növény honunköklébe idves haszonnal átültetendő; mind ezeket tehát a’bizottmány egyes dolgozó osztályainak figyelmébe ajánlván végűl felszólitá azok elnökeit, hogy illető osztályaikkal külön külön munkálathoz fogva igyekezzenek minél előbb kész dolgozatokat terjeszteni a’ középponti teljes bizottmány vizsgálata alá. E’ beszéd hangos éljeni viszhangra talált a’ bizottmányi tagok szivében, ’s hasonló iljen kiáltások kisérék az ezzel végzett ülésből távozó szeretve mélyen tisztelt főkormányzónk nagyméltóságát. — Megnyitva van hát e’ szerint az országos bizottmány munka köre, anyagot nyújtandó a’ jövő országgyűlési törvényhozásnak, milly sikerrel, az a’jövendő titkában rejlik; részünkről áldást óhajtunk a’ megkezdendő nagy munkához. A’ birósiélielíről és a’ büntető élj «írásról. III. A’ territoriális büntetőjog elenyészett— mint fönnebb látók — egy történészes tény, a’ hóditáskori viszonyok hatalma által. A’ város szabaditékos embereket fogadott keblébe , kik maguk fölött nem ösmerék el rendőreit, nem bűnnyomozási rendszerét , tilalmait, fenyítését, igazságkiszolgáltatását. A’ megyében pedig olly iabolyam létesült, mellynek gyakran tárgyai különbözők , ’s mindig bírái más eleműek, lépései a’ városiétól idegen modornak , ’s eredményei az előleges letartóztatás kérdésén kezdve, a’ derekas ítéleten át egész a’ börtöni fegyelemig saját jelleműek valának. Néhány századdal utóbb, mit a' kénytelenség, a’ műveltségnek és erkölcseknek távolsága szült, azt a’hűbér várna-rendszere vas következetességgel kifejté és megérlelte. A’ középidő derekán szanaszét Európában olly álladalmakra találunk, mellyekben stroteusként változott a’ büntetés, ’s a’ rangoknak sok hiba alóli mentességük, és minden néposztálynak külön igazsága volt. Az emberi agy nincs úgy alkotva, hogy egyes tényeket magasabb összefüggés nélkül szűljen és fogadjon el; ő mindenütt kiindulásipontokat és alakítási szabályt keres, ’s ha nem lelhet sarkelveket, mikre visszamehessen, ’s mikből tovább haladhasson, legalább a’ jelenetek hasonszinüségét kikémli, és finormértékűl az analogia törvényeit fogadja el. Ezen tulajdonunkból könnyen ki lehet magyarázni , az összefont su’ocessualis rend minden anomáliáit. Miután a’ sokaság, vagy tulajdonkéj, azon néhány egyén , ki a’ tömeg nevében cselekedett, kitől a’ tömeg jövendője függött, ’s kinek közélete alkotta akkor azt, mit most nemzetek történészeiének nevezünk, szóval,miután az országlati férfiak és kezelők tapasztalák , hogy a’ territorial hatalom nem ölel mindent át bryaraeus karral; sőt a’ városok utczáin vegyesen emelkednek curiák, hol mintha más fogalmak hazájából, mintha ellenkező eszme-pólus befolyása alól ragadtatott volna ki néhány négyszegölnyi terület, rögtön átváltozik az , mi a’ szomszéd épületnél igazság és kötelező törvény volt. Miután látták hogy a’ megyékben is, egy nemű és hasonló súlyú bűnt polgárzati osztályzatok szerént vet különböző mérleg alá Themis, ’s bizonyos formák segitségével l egott nyakon ragadja a’pórt, mig más formák által kimenti vagy későn éri utól az előjogos egyént. Miután — ismétlem — a’ tan és hatalom emberei látták , hogy semmi tény nem hordja magával a’ díj vagy kárhoztatás arányát; hanem a’ lakolás millységének és mekkoraságának kulcsa sajátlag’ a’ várna-rendszernél van, korán meg kelle győződniek arról, hogy a’ büntető jogot, úgy mint tettlegien áll , nem lehet a’ vétségek természetéből folyó elvekre visszavinni; mert minden bűnnek annyi scalaja van , a’ hány osztálya létezik a’polgárzati különbségnek. Nem fárasztották tehát az emberek magokat oknélküli kísérletekkel annak eldöntése iránt: minő rokonságban van egyik bűnfaj a’ másikkal? hasonlók-e következményei az állományra nézt vagy egyenetlenek ? az elkövetési indokok mill . természetű és mértékű visszatolást tesznek lélektanilag szükségessé ’sat. Hanem félretévén minden elméletet és elvek kutatását, a’ legvastagabb értelemben vett cynosurak t. i. az előmerülő kérdések felszíne hasonlatosságai, az új vetségnemeknek valamelly régi törvénnyel vagy ügyfolyammal mesterséges kapcsolatba hozása által, igyekeztek tájékozási jvatokat és tovább haladhatási irányt keresni, így jöttek lassanként külső okokból és történetes körülmények mián egy fajú bűnöknek egyenlő súlyú esetei különböző birószék, pörrendszer, es lakolás alá; mig másfelől lényegileg idegen természetű bűnöket a’ legdurvább fictio utján ugyanazon eljárás üldözött és ugyanazon mértékű megtorlás ért. E’ mesterséges törvénytant négy tulajdon jellemzetté. 1szor.) Inkább kelle kimerítésére emlékező, mint ítélő tehetség.] inkább előzmények és cynosurak mint elmélet és elv. 2szor.) A’ szövevényes formák váltak főtárgyá és az érdemleges-meritalis-kérdés háttérbe nyomaték. 3szor.) A’ büntetés csak lazul függött egybe az elkövetett tény természetével; mert rendszerint történészeti körülményekkel állott viszonyban . Vagy j pedig kierőszakolt analogia segítségével alakult. 4szer.) A’ törvény előtti egyenlőségnek , —» melly polgárzati különbség nélkül, egy bűnt 'Ugyanazon itélőszék előtt, ugyanazon pörfolyam utján és ugyanazon büntetés által fényit —~ semmi kellékével nem bírt. Természetes volt, hogy mi Magyarok, kiknek institutióinkban — bár mit mondjanak egyébaránt jogtudoraink és a’ hírlapírók — alig találhatni sajátságos és eredeti vonásokra, és ha most Eurojától tetemesen különbözünk is magány- és közjogunkban, ez bizonyára nem azért történik mert apáinknak új ötletei voltak az országlat gépezete körűl, hanem világosan onnan foly, mert a’polgárosodott állományok rég levetkették azon formákat, mellyeket mi most is csoport csalálmaink közt szeretünk bálványzani: természetes volt —ismétlem — hogy mi az akkor divatos ordo processualist, minden zavaraival együtt, lassanként szomszédainktól átkölcsönöztük ; vagy ha "Werbőczy állításának hitelt akarunk adni, tehát egész terjedelemben, rögtön plántáltuk déli Francziaországból honunkba.