Erdélyi Híradó, 1843. július-december (53-104. szám)
1843-09-01 / 70. szám
Mpij,de m × HzErdilyi 111 radóes Nemzeti Társalkodó n j к \iist helben*4 f. 48 kr. pustán 5 f. 12 × r. к n 1 hirdetmények föl hetenként kétszer, kedd n es piciteken. Л’ Vasárnapi n а’ к ̋, első helyben 3 Г. 311 kr. postán 4 Г. A’ Vasáru átélnék és pontosan közzé tétetnek. U Iság minden kedden. A i a fehirre mind a három;ipiljság magában 1 f. 300 г, mindenölt. Mindenféle FííSfiínEiaá. Erde 1 és Magyarország: V n -SESz d domolás. Vezetezikk( vallis ugye Erdei n -])<?])es M i gyár NO Ill)n- ) Bardocszek közgyűlésé (ve-Pp-)M.Vásii-I)elvadakozás a’miskolczi egeszek számára• ) M HgV iV IO II dо gok: Országgyűlés. ( ti1 i) 1 (1 , 8 jIHliyoldSZig. Anglia. Ermikhoti H i r.J e t(i se č. () cs. к. ар. felsége Medgyesszékben kele- tezett Nagy-selyk helységének eddigi országos vásáraihoz még egy uj , Lucza napján tartandó vásárszabadalmat ajándékozni legkegyelmesebben méltóztatokt. Vallás ügye Eledeledben cü. Ürfíigyailionbein. A’ vallás, mell' az embert az oktalan állatok sorából kiragadva istenhez emeli—ez a’ szeretet ’s béke boldogító lelke— Európa legmiveltebb országai törvényhozó teremeiben is, ha szőnyegre kerül, felingerli a’ kedélyeket, eloltja a’ szeretet lángját, lázba hozza az indulatokat, ’s kirekeszti a’ tárgy komoly fontosságához illő hideg nyugodt megfontolást. Ezelőtt csak kevés évekkel, midőn a’ testvérhon megyei közgyűlésein is a’ vallás ügye a papi áldás megtagadása tárgyában szőnyegre került, a’ tanácskozó termek a’ szemközt álló fellázadt indulatok Lusáját mutatták. — Minő fordulat e’ tekintetben. A’ közelebb elenyészett évben Erdély országgyűlése teremében a’ vegyes házasságok fontos ügyében többen emeltenek szót, de szóltak mindnyájan a’ szeretet hangján ; nagyobbára catholicusok valának , kik a’ serelem orvoslása tekintetéből felemelkedett lelkesedéssel beszédeket tartának; köz vala a’ részvét , ’s egy idegen méltán azt hihette volna, csak egy vallásnak ülnek a’ teremben. — A’ testvérhon jelen országgyűlésén nem ugyan ezen szerencsés fordulatot szemléljük-e? A’közelebbi országgyűlésen a’ vallás ügyében hoszszas tusa után a’ két tábla közegyetértésével, 1840-ben május 7-kén felterjesztett torv. javaslat ellen mi élénk szavakat emelt a’ papság! A’ jelen országgyűlésen a’ vegyes házasság nevében a’RR. tábláján káptalani követek valának , kik inditványozák, megkérni ő felségét az 1840-ben felterjesztett törvényjaslat sanctionálására. A’ nagy fő RR. tábláján, hol a’ nagyobb rész catholicus, hol a’főrendü papságnak mi nagy vala befolyása—mi egyetértéssel s közlelkesedéssel pártoltatnak a vallási sérelmek. — Igen is a’ vallás ügre a’ tanácskozási teremben megnyerte a’ tárgy komolyságához illő méltóságot; de ez helyett a’ nemzetiség ügye az, mellyben a’nemzeti lelkesedés ingerültségbe ment át. Erdélyben a’ magyar és szász, a’ testvérhonban a’magyar és szláv nemzetiség közti élénk súrlódás minő kedvetlen ingerült- séget okozanak ? Jelenleg úgy az erdélyi mint magyarhoni hirlapok hasábjait a’ vallás ügyében lelt országgyűlési fontos határozatok öntvén el, s az olvasok figyelme is főként e’ fontos tárgyra lévén függesztve , nem leszen’ érdektelen megteketeni, mi alapon áll e’ két hazában a’ vallások egyenlőségi joga,s ebből kifolyólag hogy áll különösen a’ vegyes házasság ügye tekintvén a’ törvényeket ’s országgyűlési határozatokat ? Vallások jogait biztosító törvények. Erdélyben. Erdélyi szeretet hazája, ezen kis ország az, hol a’ lelkismeret szabadsága, a’ különböző vallások teljes egyenlőségi joga, minden más tartományok felett a’földszinén , legelőbb ismertetett el törvényesen. — Már 1557 ben Tordán tartott országgyűlésen törvény hozatott ,,mindenki ezt a vallást válassza, mellyet utolsó meggyőződése javai; mert a lelkiismereten nem lehet, nem szabad uralkodni.“ De a’ törvényesen bevett négy vallások egyenlőségét nyilván parancsolja az Approbata Const- Ł. részelső czime 2-dik articulusa ezen szavakban. ,,/s négy recepta religiok az országnak megegyezett közönséges végzései szerént ennekutána is in perpetuum pro receptis tartassanak boldog emlékezetni eleinknek dicséretes példájok szerént; holott az házéinak közönséges megmaradása is azt kívánja, hasonlóképen az ország constitutioi , és néhány rendben lett uniók is. Ezen négy recepta, úgy mint: evangelico reformata (vulgo calvinianei) lutherana sive augustana, romano-catholica , unitaria vei antitrinitaria religióknak szabados exercitiumok in locis juxta constitutiones regni solitis , ezután is megengedtessék. Midőn az erdélyi alattvalók magok jobbágyi hivségekről hitekét leteszik, ugyan akkor a’ fejedelem hittel kötelezi magát, hogy az úgy nevezett Leopoldinum Diploma minden pontjait megtartja, ’s annak megerősítéséről a’ fejedelem külön biztositó (assecuratoria) levelet ad ki. Ezt tette a mostan legjobb fejedelmünk. Ferdinand császár is 1858, mi is ugyan akkor törvénybe iktattatott. Ezen Diploma költ 1691-ben első Leopold idejében, ’s azon fontos oklevél, mellyen Erdélynek az austriai felséges ház alá mi módon lett menetele alapul. Ezen Diploma első pontjában a’ négy bevett vallások magok törvényes jogaikban meghagyatnak ezen szavakban. Primo : In causa receptarum ibidem religionum, templorum , scholarum , parochiarum , aut introductionis cujus cunque alterius cleri, et personarum ecclesiasticarum quam ibi nunc exstant, nihil alterabitur, contradictionibus quibus cunctue , sive sacri , sive profani ordinis , nihil unquam in contrarium valentibus. ’sat. Az 5-dik pontja biztosítja, hogy minden hivatalra csak hazafiak alkalmaztatnak vallási tekintet nélkül. — Erdély alkotvány a legsarkalatosabb alapját tevén a’ nemzetek egyesülése ’s a’ négy bevett vallások jogai egyenlősége, az országgyűlés így a’ megyei közgyűlések színén minden tag, minden közhivatalnok, meg a cathol. püspök is mint főkormányszéki tanácsnok köteles az úgy nevezett egyesületi hitet (unionis juramentum) letenni ezen szavakban : „a négy recept a religioknak ez hazában való megtartására igyekezem teljes tehetségemmel, és soha annak oppressiojaival a magam religioját promovedlni nem akarom , sem titkon sem nyilván»11 Ezen törvénybe iktatott esküben nem csak a’ külső cselekedet, de a’ belső rossz akarás is tiltatik. Ezen világos törvények ellenére a’ múlt században felsőbb rendeletek következtében némelly sérelmek eredvén, ezeknek elenyésztetésére hozatott 1791 -ben az LITI-dik törv. czikkely , mellyben a’ négy bevett vallások egyenlő jogai viszont biztosíttatnak ezen szakban ,,Quatuor receptae religiones vigore legum patriarum benigno Diplomate Leopoldinofirmatarum ( articulis illis qui religioni r. catholicae praejudicassent per articulum otum et zum novellarium articulorum anni 1744 jam sublatis) in aequalitate jurium ac libertatum suarum , liberique exercitii , non obstantibus in contrarium editis ordinationibus , porro etiam conservabuntur . Erősiti a’ vallások egyenlőségi jogát még az Approb. Const. I. részedik titulus IVdik articulusa, melly is azt tartja: „ha valaki vallásért vétkes cselekedetéért, vagy rá szabott egyházi büntetés elkerülése tekintetéből akarná változtatni , az ollyant egy valláson levő pap se fogadja be, míg azon religion levő egyházi renden lévők előtt, mellyen akkor volt, ügye be nem végződött , azután ha akarja valláséit szabadon változtathatja. Illy világosak lévén Erdélyben a’ négy bevett vallások tökéletes egyenlőségét biztosító törvények, a’ r. catholica vallásból más vallásra térni kívánók számára rendelt 6 heti tanításból eredeti sérelem orvoslására sem az 1877 n. szebeni, sem az 18’3 kolozsvári országgyűlés új törvény alkotásába nem bocsátkozott, hanem a’ fenálló világos törvényekhez ragaszkodását kijelentve, a’ sérelmek elenyésztetéséért felséges fejedelmünk atyai szivéhez kérelemmel folyamodott. De lássuk már, valljon olly világos-e a’ vallások egyenlőségét biztositó törvényes állás II. Magyar országon. Bocskai István sok m.országi főrendüektől segittetve Rudolf császár ellen véres háborút folytatván, ennek végett vezet az 1606ban köttetett úgy nevezett Bécsi béke, mellyben Magyarországon a’ három religionak, (catholica, reformata és lutherana) teljes szabadság is értetik , és akár mi időben ezen vallások szabadságai ellen hozott törvények megsemmisíttetnek. — Erdélyi fejedelem Rákóczi György