Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-03-24 / 337. szám / 2. ív

337. mart. 34. 1§48. BECS mart. 15. ESTI 5. ÓRAKOR. ]?11 CISC l­ ort­­ Ilii­nd­ Is­t­e­n kegyelméből A­u­s­z­t­r­i­a c­sás­z­ár­j­a ’stb. ’stb. ezennel oly intézkedéseket tettünk, melyeket hű népeink kivánatainak teljesítésére üdvösöknek tartottunk. A’ sajtészabad­ság,­ a’ censura eltörlése iránti nyilatkozatom ál­tal meg van adva« oly minőségiben, mint ez minden álladalmakban divatoz. A’ birtokra és értelmiségre alapított nemzetőrség már a’ legsikeresb szolgálatot teszi. A’ lombard-velenczei királyság tartományrendei ’s középponti gyűlései küldötteinek a’ lehető legrövidebb idő alatti öszszehivására a’ polgárrend képviselete erősbitésével ’s a’ fenálló tartományi szerkezetekre való tekintettel, az általunk elhatározott honalkotmány iránt a’ szükséges lépések meg vannak téve. És igy bizalommal várjuk el, hogy a’ kedélyek lecsendesülnek, a’ tanulmányok ismét szabályszerű folyamukba térnek viszsza, ’s az ipar­üzlet s békés forgalom ismét feléled. E’ reményijük annál szilárdabb, mivel a’ mai napon köretökben, megindulással tapasztaltuk, hogy a’ hűség és ragaszkodás, melyet századok óta elődeink iránt szakadatlanul ’s irántunk is minden alkalommal tanúsítottatok, titeket most is, mint valaha hasonlóan lelkesít. Kelt ’stb. ’stb. Fe idill ’ ml. (P. H.) Miután e’ legfelsőbb határozat ki jön hirdetve, a’ bécsi nép rendkívüli örömnyilvánitásokra fakadott. „Üdv a’ császárnak, üdv a’ hazá­nak“ harsogott mindenfelé. Este a’ város fényesen ki volt világítva. Folyó hó 16-án délelőtt a’ császár ő felsége Ferencz Károly és Ferencz József öcscsei ő fenségeikkel nyílt kocsiban a’ város utczáit béjárták, mindenütt örömkiáltó naptömegtől kisérve. Egy órával később megérkezvén a’ magyar nádor ő fensége is, a’ nép kifogta lovait kocsijából, ’s maga húzta a’ császári lakig. OrSZciggyÜIéS. A’ martius 15-iki kerületi ülésben az alsó tábla, Kossuth in­dítványára, a’nép minden terheibeni a­­ránylagos osztakozást közakarat­tal elfogadta. Mely alkalommal gr. Szé­chenyi igy szólt: hála Istennek, hogy a’ma­gyar nemzet szélesebb alapra állítja alkotmá­nyát, mint a’ milyenen eddig fityegett. Ugyan ezen ülésben, az országgyűlési teendők iránti feliratot értelmező ime hatá­rozat keletkezett. ,,A’ KK. és RR. kijelentik, hogy azon felirási javaslatukban, melyet az országgyű­lési teendők iránt a’ mélt. fe­rv­ hez általkül­­döttek , a’ szellemi kifejlődés ápolása szüksé­gének megemlítése által a’ népnevelést, vallási jogok viszonosságát, az es­­küttszékek létesítését és a’ sajtó­­szabadságot, úgy szinte a’ nemzeti erő­nek egyesitése szempontjából az Erdély­­lyeli egyesülést is nevezet szerint ér­tetni kívánják; továbbá, hogy ott hol a’ kép­viseleti rendszernek alkotmányos iránybani fejlődését, határozott kivonataik sorába he­lyezik , ezen általános kifejezés alatt nevezet szerint az országgyűléseknek Pesten évenként leendő tartása szükségét is czélozták kifejez­ni, miután évenkénti országgyűlések tartása a’ kormány felelősségével válhatlan kapcso­latban áll.“ FefiSsI­­lS. Élünk mi is. ’S hogy éle­tünknek alkotmányos jeleit adhassuk, ’s ne csak lapokat olvassunk , híreket halljunk — szükség hogy azon tér, melyen e’ megnehe­zült időben egybegyű­lve magunkat jobban tájékozhatjuk; melyen hazánk sorsára mi is — értem a’ megyéket — befolyhassunk ’s az események árjának ne csak vak, tétlen esz­közei legyünk, várva mig a’ vihar romboló árja elsodor —előttünk megny­ittassék , ’s nyitva tartassák. Tehát rögtöni megyegyülést a’ legna­gyobb nyilvánossággal, ’s ebben minden ér­telmes honfinak befolyását a’ viszonyok mu-­laszthatlanul igénybe vették. Most napok, órák fontosabbak, mint csendes időben évtizedek. Fontosabbak épen azért, mert azokat vajmi gondtalanul enged­­tük lefolyni ! Holott volt nappal, melyen munkálkodhatánk , volt 3 évtizedes szép de­rült nap. De annak fojtó gőzköre eltompi­­totta az érzékeket, ’s alkalmatlanná tette a’ munkára. De a’ derült nap eltelt; Europa ege minden oldalról vészes fellegekkel boritva. A’ villámok már is boszuson sujlnak le a’ föld­re, melyek a’ magos helyeket találják. Et rubente dextera jaculatus arces, Terruit urbem.­­ ! ~ ! S mi meg most is mozdulatlan mere­­vénségünkben veszteglőnk. Oh engemet ez sokkal inkább aggaszt, mintha helybeli hazai viszonyainkat felfogva, azok iránti intézkedés minden törvényszerű eszközeit megragadnék. ’S követnők Istennek utmutatását, mely lát­­hatlan kézzel lángoló betűket mutat az em­beriség sorsa fölött, a’ ki jelelt czél felé. ’S ez­ a’ népek alkotmányos álmódokoni kiengesztelése. Enynyire feszíteni a’ népek kifogyh­atlannak látszot türelmét bűn vala az emberiség , bűn a’ béke nemzője ellen ; de én azt hiszem, hogy az oroszlánt, mielőtt vért nem látott még, mind sikerülhet lecsen­­desiteni, csak elegendő bátorság ’s tiszta jó akarat legyen az oly igényeknek is előzékeny teljesítésében, melyek még szunyadoznak, de mi jól tudjuk hogy életek van. És aztán kell természetes erőről is gondoskodoni mely a’ haza polgárai erejében, nemzetőrségben fekszik. És fekszik a’ haza polgárai termé­szetes egyesülésében — a’ két bon egyesíté­sében. Szóval nyittassák meg a’ tér — mi az eszközöket még most is felkeresendjü­k. Az alkotmányos utmódokat még most is jobbnak tartjuk, mint a’ rendkívüli eszközléseket. Tehát megyegyülések i­s ezekre or­­szággyűlés! Tordán mart­ 20-án. Szabó Lajos Fest. Mart. 16-kán. Nem volt egy kis­sé számitái tudó fő is ikervárosunkban, mely az európai átalános mozgalmat reánk nézve nyom nélkül elhaladandónak képzelte volna, nem volt egy a’ napi eseményekkel, a’népek kedélyhan­gulatával csak némileg ismeretes egyéniség is, mely a’ reformmozgalmak kitörését nálunk is, előre ne látta volna; de arról mit Budapest né­pe egy nap alatt kivívott, azon roppant győ­zelemről , melyet a’ legelső korkérdések oly rövid órák alatt és minden vér nélkül ünnepel­tek , épp oly kevéssé álmodott valaki, mint nem hitte volna senki előre a’ párisi eseménye­ket, nem gondolt volna lehetőségére egy bécsi forradalomnak , melylyel a’ backhandeles és ser­poharas jó sógorok egy Metternichet megbuk­tattak ’s a’ sajtó bilincseit letördelék. Tiz éve volt tegnap, midőn Budapest utczáit egy vészes ár boritá, szorongás és jajveszéklés, sirás és rivás tőlték el a’ léget ’s a’ pusztulás nyomai voltak láthatók mindenfelé, az a’ Duna áradá­sa volt:—tegnap és ma tiz év után, Buda­pest utczáin ismét ár tolong, de szorongás és félelem csak kevesek arczán ül, a’ léget öröm­hangok , éljenek töltik bé, ’s az újjászületés mutatkozik minden oldalról, ez egy népáradás — két különböző elem, de hasonló anynyiban, menynyiben hatalmának gátat vetni nem lehet. A’ tegnapi levelemben érintett pestvárosi tanácsülésben kezdett a’ dolgoknak komoly ar­czuk lenni : a’ tanács terem eddig zárt ajtain egy végetlenül hullámzó tömeg tódult bé, mely­nek egy része a’ zöld asztalra hágott fel, mig a’ többi a’ terem minden szögét betölté , a’ta­nácskozó polgár urakat középbe szorítva. A’ nép vezérei által (Klauzál, Nyári, Jókai, Irányi Irinyi) az emlitettem 12 pontnak elfogadását kiváná ; a’ tanács eleinte időt kívánt a’ meg­fontolásra , de a’ szi­nteleni csengetés daczára is orkánkint zugó ’s pár pillanatra alig lecsen­­desithető közönség „most vagy soha“ kiáltozá­saira , ’s Klauzál hathatós ajánlatára azokat magáévá tette, egyszersmind kebeléből, Rotten­­biller alpolgármester elnöklete alatt, egy bizott­mányt nevezvén ki, mely a’ közönségből vá­lasztott több tagokkal, jelesen Nyárival együtt Budára küldetett kieszközlendő­t­ a’ censura rögtöni eltörlését ; 2­ Stancsics szabadon bo­­csáttatását ; 3­ azon megnyugtatást, hogy a’ rendes katonaság a’ mozgalom ellenében hasz­náltatni nem fog. És ekkor megindul mint­egy 20 ezer ember Budára ; az eső szüntelen hullott lassan, de kitartólag mint a’ tömeg , mely czélja felé e’ kedvetlen időben is csü­g­­gedetlenül haladt ; az égnek könynyező fellegei tán mégis Páriából jöttek fölünkbe, de a’ kö­­nyük az öröm könyei voltak ! Pesten mint Bu­dán a’ boltok becsuknunk ’s ez utolsóban páni rettegés terjedt el a’ szokatlan tömeg tódulásá­­nak , kifogyhatatlan omlásának látására ; a’ ná­dori palota kapui bezárattak, úgy a’ fegyver­táréi is , az őrtanyákoni katonaság fegyverben állott és tisztelgett; a’pesti aggkatonaság lakta­nyája előtti elmenet alkalmával az ifjú olasz kato­nák kezet fogtak velünk’s éltették a’ szabadságot, a’ m. k. helytartó tanács egybeülvén, a’ kül­döttség által előadott 3 pontra válaszolá , hogy a’ censura a’ törvényhozás rendelkezéséig is felfüggesztetvén , a’ törvényeinkben meghatá­rozott utólagos büntetések előfordulhatása ese­tére, az eddigi bírálókat kizáró, közbizalomban és tiszteletben álló ítélő testületet fog kinevez­ni , továbbá Stancsics szabadon bocsátására néz­ve , miután a’ befogatás, közbejötte nélkül ’s a’ katonai hatóság által eszközöltetett, két ta­nácsost küldött a’ katonai főparancsnokhoz a’ kívánat teljesítésének eszközlésére ; a’ 3-dik pontra nézve pedig ígéretet tön, hogy a’ rend fentartása a’ hatóságokat illetvén, a’ katonai hatalomhoz semmi felszólítást nem teend. Mig ezek a’ kormányszék tanácsülésében történtek a’ népség az épület udvarát s az országházát környező úri utczákat lepte el mozdulatlanul, bár által és által­ázva. Nyári egy ablakból monda ki az eredményt és Stancsics türelmes bevárására inté , ez alatt Csernovics Péter ha­­lánkfia a’ budai várban találtatott 56 darab fáklyát megvétete ’s mindenki feszülten vára a’ kiszabadítandó­. Végre megjött­ egy fedett ko-

Next