Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-03-31 / 341. szám

m­ , igyekezünk az öröm élvezésébyen óvatosok lenni. ’S főleg szabadjon most hálás köszönetét szavaznom rájunk azon lelkészeinek , kik a’ né­pet felfogásához alkalmazkodva értesítik az e­­semények felől, megmagyarázván , hogy itt az idő , melyben a' jobbkor istene kegyelméből a’ terheket anynyi ideig ingó vállain hordozó nép­sorsára a’ király és a’ haza lelkes tagjai által uj , tisztán diszlő természetű jogosság tisztán­­gyéra derülend fel, csak várjanak a’ legna­gyobb, legszebb türelemmel a’ nem soká bekö­vetkezendő időre. És szabadjon felszólítanom hazánk minden püspökeit, esperesseit, hitszó­nokait , hogy ezt sietve siessenek karöltve ten­ni a’ lelkesültség, az erélyesség minden kel­lékeivel­, mert ha ezt teszik, az édes haza ja­vára teszik , ’s pedig ebben áll hivatások leg­­magasb czélja , hogy a’ honnak, a’ királynak le­gyenek szolgálatára. És ti minden névvel ne­vezendő hitszónokai a’ két magyar hazának , legyetek erősek, lelkesek a’ hon minden pol­gárát reá birni, hogy legyen büszkén ne­mes megmutatni , miszerint a’ két haza népe, mint keservei alatt nem tört meg, úgy Örömei­ben is tud mérsékleti lenni ! V­ál­y­i Elek, rendes levelező.­­IS rendkívüli munkás­ságot fejt ki. A’ már közlöttük törvényjavasla­tokon kívül készen vannak : s­a­j­t­ó- v­á­r­o­s­­ü­g­y­i , v­a­ll­á­s­e­g­y­e­n­l­ő­s­é­g­i ideiglenes törvények. A’ sajtótörvény túlságos szigoráért — mi­szerint naponkint megjelenő lapok szerkesztői­től 20- kevesebbszer megjelenőkértől 10 ezer 1­.ft. biztosítékot kíván , nem elég határozottan körül irt vétségekre kemény büntetéseket szab ; ’s mert viszszahat f. évi mart. 20-ig — oly nagy ellenszenvet keltett a’ fővárosban, misze­rint a’ Pozsonyból megküldött javaslat példá­nyát a’ szabadság terén innepélyesen megégették. Mart. 13-kán a’ város tanács­termében rendkívüli ingerültséggel folyt köz­gyűlés e’ tárgyban levelet intézett a’ minister­­elnökhöz , felvitelével Pulszky Ferenczet bíz­ván meg , melyben fel van a’ ministerelnök szó­lítva, hogy az e­l­f­o­g­ad­h­a­t­lan törvényja­vaslat viszsza­vételét eszközölje­, addig is, míg más sajtótörvény ke­letkeznék, a­ helytartótanácsi in­téz­m­é­n­y s­z­o­l­g­á­l­a­n­d­v­á­n szabályul. Az ingerültség Budapesten, helybeli lapok öszhangzó tudósításai szerint, rendkívüli. Pest megye mart. 21-kén közgyűlést tart­ván, meghatározta többi közt, hogy az or­szágosan elfogadott képviselet a­­­lapján a’ megye gyűlésein a’ megyé­nek minden lakosa tanácskozási és szavazati joggal b­i­r. Pozsonyban a’ keresztény népség bőszű­l­­ten üldözi a’ szegény zsidókat. Még a’ P­re­s­z- J­­u­r­ger Zeitung szerkesztőjét Ne­u­s­t­a­d­t A­d­olfot is elkergették, mert zsidó volt. Ez nem keresztényi eljárás. Deák Ferencz elvállalván a’ követsé­get Zala részéről, márt. 20-án felérkezett Po­zsonyba*, de a’ B. Híradó attól tart, hogy nem fog t­á­r­c­z­á­t vállalni. Legújabb pesti és pozsonyi lapokban ol­vassuk, miszerint a’ mart. 23-ki kerül, ülésben a’ ministerelnök azon tekintetből, mert a’ kö­rülmények legujabb fordulata a’ ministerek kö­zül két egyénnek rögtön Pestre küldését tette szük­­ségessé, közté a’ rt.kel az általa kiszemelt mi­­nisterek névsorát, az ő ilye k. megerősítésé­ről bizonyos lévén. Miniszerek: Ministerelnök : (tárcza nélkül) gróf Batthyá­nyi L­aj­o­s. Belügy-minister : Szemere Bertalan. Ausztriávali érintkezésre: hg. Eszterházy Pál. Pénzügy-minister : Kossuth Lajos. Iladügy-minister : Mészáros Lázár mm­­szárezredes.) Közlekedési: gr. Széchenyi István. Nevelési : b. Eötvös­­József.­­ Földmivelés műipari és keresk. : Klauzál Gábor. Igazság-minister : Deák Ferencz. Buda -Pest városok lakosainak, úgy szinte az egyetemnek küldött­sége a’­­ . k. kir. és rr. táblája előtt. Kossuth Lajos indítványa következtében Buda-Pest városok lakosai, úgy szinte az e­­gyetem küldöttségének elfogadtatása déli 12 órára határoztatván, a’ küldöttség az ugyan akkor megnyitott kerületi ülés színe eleibe bo­csáttatott, melynek szónoka Hajnik Pál kö­vetkezőleg üdvözölte e’ t. kir. és rr-ket:" ,,Felséges haza! Magyarország szivének, a’ minden érdekekben testvérileg egybe forrott buda­pesti számos lakosságnak bizodalma ré­­szesite bennünket azon magas szerencsében , hogy a’ felséges haza előtt az ő küldötteik gya­nánt megjelenhessünk. A’ felséges haza előtt tudva lesznek a’ Buda-Pesten legközelebb ki­fejlett nagyszerű események. Nagyszerűek azon eseményeknek eredményei is, mert a’ kifejlett mozgalmak forrongásának közepette a’ rend , közbátorság, a’ törvényhatóságok tekintélye, és azoknak rendes működése egy pillanatig sem zavartatott meg. (^Éljenzés.} Felséges uralkodó királyunk , és általában az uralkodó család i­­ránti hőség és bizalom pedig minden felé han­gosan nyilatkozott. — Kiküldetésünk czélja, hogy az egybe forrott összes lakosság által fo­lyó évi raartius 15. napján egyértelemmel el­fogadott petitiót a’ felséges hazának benyújtsuk. Midőn azt, mint hazánk jövendő boldogságá­nak és felvirágzásának egyedüli zálogát a’ fel­séges hazának ezennel hódoló tiszteletünk je­lentése mellett tiszteletteljesen bemutatni szeren­csénk volna, ugyan ahhoz még egy az egyete­mi tanuló ifjúság által készített, ’s az egyete­mi tanárok aláírásai által is ezeknek sajátukká tett kivánatot bátor vagyok csatolni, mely az eddigelé elhanyagolt tanulási és tanítási tár­gyakra vonatkozik. Ezen ifjúság az, mely a’ martius 15-kén kifejlett mozgalmak közepette dicső elszántsággal és önfeláldozással —■ kezet fogva a’ lakossággal — oda működött, és mű­ködni fog mindaddig , mig a’ rend helyre ál­lítva nem lesz , hogy a’ rend , közbátorság , és törvényhatóságok tekintélye meg ne zavartas­sák , és a’ féktelenségek ellen biztosíttassák. Csak az ő megfeszített erejének köszönhetjük , hogy a’ szabadság diadalnapja a’ vérengezés színpadává nem változott. Msidén tehát a’ buda­pesti öszszes lakosság petitioját az egyetemi ifjúság kivánataival együtt a’ felséges hazának ezennel benyújtani szerencsém van . (Mind­ a’ két petitiót gróf Széchenyi István ke­rületi elnök kezeibe leteszi,­ egyszersmind kül­dőim nevében azon magas megtiszteltetést, mi­szerint a’ tek. rr. minket testületileg elfogadni kegyesek voltak, alázatosan köszönve , magun­kat és küldőinket magas kegyelmükbe ajánljuk. (VErsengés ! ) Gróf Széchenyi István kerületi elnök felszólítja a’ rendeket, hogy az iránt, miképen akarnak e’ petitiokra nézve rendelkez­ni , nyilatkozni méltóztassanak. Erre Kossuth Lajos Pestmegye kö­vete emelt szót, következőleg: A’ körülmények fontosságánál fogva a’ ha­za szivére Buda-Pestre nézve két körülményt kell megemlítenem. Egyik az , miszerint a­ test­vér fővárosi lakosság hazafius hangulata egyi­ke legyen azon biztosítékoknak , hogy a’ haza alkotmányának átalakulása a’ közjó, közszabad­ság és közdicsőség érdekében valósággal mind azokra nézve, melyek et tekintetben a’jelen or. gyűlés missiojához tartoznak, végrehajtva, és pedig szerencsésen végrehajtva legyen. — A’ második pedig az, hogy midőn azon hazafius hangulattól vezéreltetve , és lelkesittetve a’ tör­vényhozó test, és a’ nemzet kivánatainak elő­mozdításában a’főváros, azon készséggel, mely­­lyel nekünk segédkezet nyújt, nyújtson segéd­kezet elsőben is azon rendnek fentartására, mely a’ szabadság kivánatára támaszkodik , mely rend nélkül a’munka szerencsés végbevitele bi­zonytalan , mely rend lehet egyszersmind meg­szerzője a’ nemzet számára azon dicsőségnek , hogy a’ mit más nemzetek polgárvér özönével szerezhettek csak meg,­ nálunk a’ békés átala­kulás, és a’ kaszák privilégiumainak a’ nemzet és nép szabadságába­n általolvasztása polgárii vér ontása nélkül történhetik. E­ magasztos hivatást látom Buda-Pest lakosaiban öszpontositva. Mind­azonáltal anynyit megjegyezni el nem mulaszt­hatok , miszerint tökéletes reményem ,'­hitem, és bizodalmam az , hogy azon főhely, a’ mely me­gyei hatóságának követi székemet köszönhetem, azon város, melynek polgársága akkor, midőn megyém parancsára követnek jöttem , a’ biro­­dalom szavával üdvözlőtt engemet, tökéletesen méltányolni fogja azon meggyőződésemnek a ki­mondását, miszerint én Buda-Pest város lakos­ságát e’ hazában kimondhatatlan nyomatékosnak ’s Bu­da-Pestet az ország szivének tartom,­ de urának soha tartani nem f­ogom. E’ nemzetnek szabadsága van, ’s minden tagja szabad akar lenni , és e’ szót „nemzet“ valamint semmi kos­za , úgy semmi város magának nem arrogath­at­ja , a’ 15 millió magyar teszi egészben a’ ha­zát és nemzetet. A’ mozgalmak közepette te­hát midőn örömmel értettem részemről, hogy­­ Buda-Pest városoknak érdemes lakossága osz­tozott azon érzetben , melylyel mi is lelkesít­­­teténk , midőn a’ fejedelem trónja előtt felszó­laltunk, t. i. a’ királyi szék iránti hűség ér­zetében , úgy reménytem , osztozik annak érze­tében is, hogy csak a’ nemzet az, a kit illet a’ nemzet sorsának eldöntése , és hogy oszto­zik abban is, hogy ez a’ nemzet jogainak , hi­vatásának ’s rendeltetésének érzetében oly erős, miszerint mindenkit, kinek olyas gondolat jut­na eszébe, letiporni tudna. Ezt kötelességem­nek láttam megjegyezni. — Mi a’ potitiót illeti*, mert a’ rendkívüli körülményeknél fogva rend­kívüli fontosságot tulajdonítok annak , hogy Bur­­da-Pest lakossága kölcsönös hazafius szeretet­től lelkesittetve a­ törvényhozás elébe azon bi­­zodalommsal járult, melyhez a’ megnyugvás és remény kötve van, meggyőződve arról, hogy a’ törvényhozás felfogván a’ maga hivatását, meg fogja tenni mind azt, mit a’ nemzet bol­dogságára és szabadságára nézve szükségesnek érez, az volna alázatos indítványom, hogy a’ t. rr. a’ szokott közönséges pillanatokban al­kotott formáktól méltóztassanak anynyiban el­térni, hogy a’ részünkről tisztelettel, szeretet­tel és birodalommal fogadott küldöttség jelen­létében olvastassék fel a’ petitio , és az egye­temi ifjúság kérelemleve , hogy igy épen a’ fel­olvasás által a’ küldöttség meggyőződhess­k ar­ról , hogy Istennek hála a’törvényhozó test ed­digi munkálataiban oly szerencsés volt talál­kozni a’ nemzet kívánságaival. — A’ dolog tár­gyalására nézve azon vélekedésben vagyok, minthogy perczeink fontosak, ’s határozatunk az, hogy az országgyűlés a’ nemzet sorsának intézésére csak azon perczig érzi magát hivatva, a’ melyben előálland a’képviseleti rendszer nyomán öszszehivandó országgyűlés, mely Pestről gya­korolja hatalmát, ennek eszközlésében missionk perczei fontosak, sokat kell kevés órák, pár nap alatt tenni, a’ tárgyalás siettethetik az ál­tal , hogy felolvastatás után a’ petitio adassék ki a’ választmánynak , mely ha olyat látna ben­ne , mit tüstént formulázni lehet, azt törvény­­beigtatás végett terjeszsze a’ tr. elébe , ’s a’ menynyiben a’ kérelmet formulázni nem lehet, mondaná ki vélekedését. Ez véleményem a’ do­log tárgyalására nézve. A’kérelmek felolvastatása után Kossuth Lajos imigy folytatá : Egy pár szót lesz még szerencsém szó­­laai. Valóban ha valaha, most óhajtottam vol­na , hogy Isten adja meg e’ perczben azon han­got (s­zó­ló nagyon elrekedt volt­, miszerint lelkem örömének megfelelő szóval és hanggal fejezhessem ki a’ t.­rendek előtt a’ mostan vett hirre benső, szivbeli örömömet. Azon szó , mely közértelemmel a’ magyar or­szággyűlés által kimondatott, hogy t. i. a’ trón !»

Next