Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)
1848-04-02 / 342. szám
Ij«i|n imkra folyvást cEdizethetii marti. 1 f-dol _ jsasaiais végéig' 4 ri'i, aprliis«mnnkii§ra 3 tH iia*. ezitsS pénzzel. ymwvKW' ■r**^Tr^7 .•ATOWA.'« S-77SST. rS’15 S-’i ;i-E o ni. ii rm'fünk II. M. Vásárhely. Alsó- I- c |(*r. i\. Lined. K. iVjri vár. Sz- Udvarhely. Kraezmmiegi r. üres. Külföld. Hirdetni. ITÜCSHIRÍBNÍ. II. Elmondottuk közelebbről, hogy a' jelen európai formialom minden eddigitknél szellennebb ; hogy ezt a’ nemzetek, a’ népek rokonszenve táplálja. Elmondottuk , hogy Európa jelen viszonyai között nere látunk okot aggódni kül veszélyek miatt. Es hogy hazai viszonyaink között milyen látjuk a’ veszély magvait ? Már most honi állapotainkat szem előtt tartva, bövendjük nézeteinket azokról , a’ miket mindenek előtt teendőknek véünk. Legelső, legfőbb teendőnk az anyahonnali egyesülésünk. Ex egyedül azon biztos alap, melre hazánk egész teret , minden jövőjét á átalában polgári él .Mánk öszszes kilátásait fektethetjük. Erre nézve most már minden bizonyitgatás felesleges. A‘ bionitás magában az egyesülésben van. Mellőzöm is az egyesülés indokainak Históriai és jogi adatok alapján egy hoszszu sorát adui. Msért ha minden egyebet eltekintünk, áll előttünk két tény : melyek egyike viszszavarázsolja a’ magyar nemzeti nagyság emlékeit, felmagasztal, tettre ’s a hon és nemzet szabadságáért áldozatkészségre föllelkesíti minden jóra való honpolgár kebelét. Magyarhon többé nem provincia; a’ birodalmi kormánytól független, ’s .. nemzetnek, a’ magyar nemzetnek felelős magyar ministeriumával önálló á 11 adalom, ’S mi Erdélyiekül? — ez a másik előttünk álló tény — mi provincialis helyzetünkből kivetkezni nem tudva , vagy viszszaesnénk azon szolgai állapotába a’ tehetetlenségnek , melyben voltunk , függenénk egy tőlünk nem függő , talán nem birodalmi , de egy Bécsben lakó erdélyi kormánytól, lenne az alkotmányosság színe mint volt . lennének üres formák — de alkotmányos élet, szabad polgárok nem lennének; vagy a’ valódi szabadság után sovárgó kedélyek , ’s a’ boldogabb népek példái, egyfelől ezeknek akadályozása, másfelől nem békés politícai , hanem veszélyes egymást lesújtani törekvő pártokra szaggatnák a’ kis hont, ’s bekövetkeznék az átalános elkeseredés kétségbeejtő pillanata, melyet elvégre is áldozatok után csak az anyahonnali egyesülés tudna r megengesztelni. Meg kell tehát előznünk a’ veszélyt. Meg kell most. Most ütött ennek órája. A’ népek szavában Isten intése hangzik. ’S bűnhődnie kell azon népnek , mely ezen intés elől füleit bezárja. Európa népei, a’ birodalmi népek , ’s Magyarhon nagy példát adnak , miként egy húzó halasztó ármányos politica , melynek czélja a’ kedélyek lehangolása , kifárasztása , ’s ezen után a’ nemzetek, a’ népek óhajtásainak , kivánatainak mesterséges megtagadása, oly csíny, mely maga magát bünteti, kormányokat buktat, de megbocsáthatlan bűne az , hogy a’ népet, melyen zsarnokolt, a’ mellőzöttet, a’ meg nem kérdezet, az ártatlant veszély örvényébe meríti. Örvendjünk tehát! örvendjünk, Magyarhon újjá születésén én is azt mondom , a’ hazafi lélek legszentebb , legmagasztobb ihletésével ! De emlékezzünk meg arról, hogy nekünk örömünk pohara akkor lesz, akkor lehet csordultig, én legalább akkor iszom azt ki, ki amúgy isizzel élek, magunkért, mikor az anyahonuali egyesülésünk bevégzett tény leezd. Tehát Unio! Egyesül ésaz anya honnal — most vagy soha! Én ezt úgy látom , mint fölényt, mint bőség szarvát, melyben minden egyeb, minden a’ mit akarunk , minden a mit magunkra nézve jónak, áldást hozónak tarthatunk , be van foglalva , ’s melynek következtében hazánk minden sérelmet orvosolva leendnek. Mely harang leszen , minden határozataink , melyeket külön állva mi tehetnénk, vagy nem tehetnénk , rögtön teljesítve leendőnek. Azért hiszen tudjuk , hogy az anyahon folytában levő országgyűlésen a hon bátorságát, nyagalmat, jólétét biztosító ültetvények legfőbbjei : úrbéri örök- Váltság állodalmi pénzerő alapján, közös teherviselés, város ügy rendezése keresztül vitt tárgyak. Tudjuk , hogy a’ magyar felelős ministerium létrehozása ’s a’ magyar országgyűlés jelleme a’ leghathatósabb biztosítékok arra, hogy mind azon nagyfontosságú intézmények , melyek a’ pesti petitio tárgyai, menynyiben még létre nem hozattak , létre hozatnak és törvényhozásilag a’ hon üdívére rendeztetnek. Kérdem tehát önöket igen tisztelt polgártársaim! Hogy enynyit mi külön országgyűlésen menynyi idő alatt tehetnénk? És vájjon hogy tehetnénk ? ’S ha legrövidebb idő alatt, ’s ha a’ legjobban, épen úgy mint Magyarhon tehetőek is — ugyan miért tegyük anyahonunktól külön? Azért viszonyaink megfontolása után országgyűlési egyedüli teendőnknek tartom az anyahonnali egyesülés kimondását, ’s törvénybe iktatását. Nézetem szerint tehát követeinket a’ Kolozsvárit haladéktalanul tartandó országgyűlésre ezen egyetlen egy tárgy iránti határozásra —mely mégis minden— hatalmaznám fel. És igy lenne egy legfelebb 15. napig tartó országgyűlés Kolozsvárit. Rövid idő menynyit Ulászló 3-dik törv. könyve 1-ső czikkelye rendelt volt hadon. De ez alatt az Egyesülés törvénybe iktatásával, ’s bevégzett ténynyé alakításával Erdély többet eszközlendett, mint 1526 tól fogva minden országgyűlésein. Elmondom azt is , minő törvényt látok én szükségesnek meghozatni ; egyetlen egyet 3. rövid szakaszban: Törvényezikk a’ Magyarhon nái egyesülésről. 11 Erdély ezen törvényezikknek a’ magyarhoni országgyűlés általi elfogadása után azonnal megszűnvén külön ország lenni , a’ Magyar -honban Buda-Pesten folytában levő még ezen országgyűlésen meg kell, hogy jelenjenek Erdély részéről is a’ megállítandó képviseleti formák szerint egybehívandó tagok. 2) Az egyesült országgyűlés feladata: ideiglenesen intézkedni mind a’ közigazgatás, mind a’ törvényes ügyek folyama meg nem akadása iránt. 3) Az egyesült országgyűlés tárgya : a’ többé nem létező két, hanem egy magyar haza jogi viszonyait rendezni; intézményeit, törvényeit öszhangzásba hozni. Most öröm, a’ legtisztább, a’ legönzetlenebb hazafi öröm dagasztja keblemet az anyahon ujja születésén. De nyugtalanít egyszersmind vágy és kínzó remény anynyival inkább , mert a’ parihoz közel érzem magunkat. Oh ! ha a’ valóságos egyesülést is a’ független anya honnal megérhetem , magamra nézve elmondhatom , hogy eleget éltem.“ És ha a’ Kolozsvárit haladéktalanul tartandó országgyűlésen meghozandó egyesülési egyetlen törvény, itt Erdélyben a szükséges világóriásokkal , és az anyahoni országgyűlésen a’ nép szellemi és anyagi jogai iránt hozott törvények indulásával a’ népnek kihirdettetik , meg vagyok győződve, hogy ez a’ kedélyek megnyugtatásának a’ legjobb, a’ leghathatósabb eszköze leend. Van még két teendőnk , de országgyílésen kívül. Egyik a’ sajtószabadság felett őrködni, hogy az valóság legyen addig is, mig az egyesülendő országgyűlésen a’ sajtótörvények meghozatnak.. Másik a’ belbátorság fentartásáról gondoskodni addig is, míg az egyesülendő országgyűlés egy országos rendszerezett nemzetőrség felállítása iránti intézkedéseket törvényhozás útján megteszi. Ezt megyék és városok közgyűléseiken eszközölhetik Pest példájára. És most tárgyalásom fonalát megszakasztom. Ha a’ viszonyok folytatását igénybe veendik , folytatni polgári kötelességem leérni. Tehát még egyszer: unió most vagy soha! Tordán mart. 27-kén. Szabó Lajos, Islatos-Vásrárhely, martos 28-án. Quand la Providence veut, qu’une idée embrase le monde, elle l’ allume dans l’ âme d’un Français. #_) A’ frankhoni köztársaság nagy ministere csak ezelőtt egy évvel irá meg, prófétai lélekkel, ezen igéket, ’s inné azok már ioegtestesülének , mert a’ franczia hókebelben támadt reform iránti vágy, egy rövid hó alatt, villámként futá át szinte egész Európát. A’népek megérték a’ gondviselésnek a’ frankhoni meglepő eseményekben nyilvánított intő szózatát; magok is felszólalónak, és sorsuk javítására erélyesen munkálni kezdének. Amott a’ trón és nép közt évtizedeken keresztül mesterséges kijátszással ásott üreget, összezúzott trón romjaival nivellírozá a’ méltó haragra bőszült nép. Másutt az újjá született szabadságot polgár vérrel keresztelek. Nem igy a’ magyar nemzet, mely midőn a’ kedvező és egyszersmind tanuságos események nagyszerű leczkéjét korszerű javítások létesithetésére használni kívánja, ugyanakkor nemes büszkeséggel törekszik, humánus czélja felé intézett minden léptein, a’ felséges habsburgi ház iránti minden tántorithatlan hivségét, személy- és vagyonbeli bátorság fentartása iránti buzgóságát tanúsítani. A’ kedves testvérhoznak ily nemes eljárását szólják és hirdetik a’ hírlapok minden újabb hasábjai. — Miként pronunciája, testvérhon szép példáját követőleg, kis hazánk fővárosa, olvassuk e’ lap 337-ik számában. Nekem ez alkalommal egyedüli czélom, niven elősorolni : a’ világ események által mozgásba hozott városunk keblében legközelebbről történteket. A’ testvérhoni korszerű mozgalmak hallása nálunk is legelőbb a’ minden jóra, nemesre fogékony ifjú kebleket hevité fel. A’ törvényes királyi tábla melletti lelkes fiatalság, folyó hó 22-én népes, de legkisebb zaj nélküli gyűlést *) Ez is igen sok : egy bécsi utat a’ posta siirgényileg kevesebb idő alatt is megjárhat. Szerk. A) Histoire des Girondins. Par Lamartine«