Erdélyi Hiradó, 1848. január-május (314-374. szám)

1848-04-02 / 342. szám

Ij«i|n imkra folyvást cEd­izeth­etii­ marti. 1 f-dol _ jsasaiais végéig' 4 ri'i, aprliis«mnnkii§ra 3 tH iia*. ezitsS pénzzel. ymwvKW' ■r**^Tr^7 .•ATOWA.'« S-77SST. rS’15 S-’i ;i-E o ni. ii rm'fünk II. M. Vásárhely. Alsó- I- c |(*r. i\. Lined. K. iVjri vár. Sz- Udvarhely. Kraez­­mmiegi r. üres. Külföld. Hirdetni. ITÜCSHIRÍBN­Í. II. Elmondottuk köze­lebbről, hogy a' jelen európai form­ial­om min­den eddigit­knél sze­llennebb ; hogy ezt a’ nem­zetek, a’ népek rokonszenve táplálja. E­lmondot­­tuk , hogy Európa jelen viszonyai között nere látunk okot aggódni kül veszélyek miatt. E­s hogy hazai viszonyaink között milyen látjuk a’ veszély magvait ? Már most honi állapotainkat szem előtt tartva, bövendjük nézeteinket azok­­ról , a’ miket mindenek előtt teendőknek vé­ünk. Legelső, legfőbb t­e­e­ndőnk a­z a­nyahonnali eg­y­e­s­ü­l­é­s­ü­n­k. Ex egy­edü­l azon biztos alap, mel­re hazánk egész t­­e­ret , minden jövőjét á átalában polgári él .Mánk öszszes kilátásait fektethetjük. Erre nézve most már minden bizonyitgatás felesleges. A‘ bi­o­­n­itás magában az egyesülésben van. Mellőzöm is az egyesülés indokainak His­tóriai és jogi adatok alapján egy hoszszu so­rát adui. Msért ha minden egyebet eltekintünk, áll előttünk két tény : melyek egyike viszsza­­varázsolja a’ magyar nemzeti nagyság emlékeit, felmagasztal, tettre ’s a­ hon és nemzet sza­badságáért áldozatkészségre föllelkesíti minden jóra való honpolgár kebelét. Magyarhon többé nem provincia; a’ birodalmi kormánytól független, ’s .. nemzet­nek, a’ magyar nemzetnek felelős magyar ministeriumával önálló á 11 a­d­a­l­o­m, ’S mi Erdélyiekül? — ez a­ másik előt­tünk álló tény — mi provincialis helyzetünkből kivetkezni nem tudva , vagy viszszaesnénk a­­zon szolgai állapotába a’ tehetetlenségnek , melyben voltunk , függenénk egy tőlünk nem függő , talán nem birodalmi , de egy Bécsben lakó erdélyi kormánytól, lenne az alkotmányos­ság színe mint volt . lennének üres formák — de alkotmányos élet, szabad polgá­rok nem lennének; vagy a’ valódi sza­badság után sovárgó kedélyek , ’s a’ boldogabb népek példái, egyfelől ezeknek akadályozása, másfelől nem békés politícai , hanem veszélyes egymást lesújtani törekvő pártokra szaggatnák a’ kis hont, ’s bekövetkeznék az átalános el­keseredés kétségbeejtő pillanata, melyet el­végre is áldozatok után csak az anyahonnali egyesülés tudna r megengesztelni. Meg kell tehát előznünk a’ veszélyt. Meg kell most. Most ütött ennek órája. A’ népek szavában Isten intése hangzik. ’S bűnhődnie kell azon népnek , mely ezen intés elől füleit bezárja. Európa népei, a’ birodalmi népek , ’s Magyarhon nagy példát adnak , miként egy hú­zó halasztó ármányos politica , melynek czélja a’ kedélyek lehangolása , kifárasztása , ’s ezen után a’ nemzetek, a’ népek óhajtásainak , kivá­­natainak mesterséges megtagadása, oly csíny, mely maga magát bünteti, kormányokat buktat, de megbocsáthatlan bűne az , hogy a’ népet, me­lyen zsarnokolt, a’ mellőzöttet, a’ meg nem kér­dezet, az ártatlant veszély örvényébe meríti. Örvendjünk tehát! örvendjünk, Magyarhon új­já születésén én is azt mondom , a’ hazafi lé­lek legszentebb , legmagasztobb ihletésével ! De emlékezzünk meg arról, hogy nekünk örömünk pohara akkor lesz, akkor lehet csor­dultig, én legalább akkor iszom azt ki, ki a­múgy is­­izzel élek, magunkért, mikor az anya­­honuali egyesülésünk bevégzett tény leezd. Te­hát Unio! Egyesü­­l és­­az any­a honnal — most vagy soha! Én ezt úgy látom , mint fölényt, mint bőség szarvát, melyben minden egyeb, min­den a’ mit akarunk , minden a mit magunkra nézve jónak, áldást hozónak tarthatunk , be van foglalva , ’s melynek következtében hazánk min­den sérelmet orvosolva leendnek. Mely ha­rang leszen , minden határozataink , melyeket külön állva mi tehetnénk, vagy nem tehetnénk , rög­tön teljesítve leendőnek. Azért hiszen tudjuk , hogy az anyahon folytában levő országgyűlé­sen a­ hon bátorságát, ny­agalmat, jólétét biz­tosító ültetvények legfőbbjei : úrbéri örök- V­ált­ság állodalmi pénzerő alapján, közös teherviselés, város ü­g­y rendezése keresztül vitt tárgyak. Tudjuk , hogy a’ ma­gyar felelős ministerium létrehozása ’s a’ ma­gyar országgyűlés jelleme a’ leghathatósabb biz­tosítékok arra, hogy mind azon nagyfontos­­ságú intézmények , melyek a’ pesti petitio tárgyai, menynyiben még létre nem hozattak , létre hozatnak és törvényhozásilag a’ hon üd­­í­vére rendeztetnek. Kérdem tehát önöket igen tisztelt polgár­társaim! Hogy enynyit mi külön országgyű­lésen menynyi idő alatt tehetnénk? És vájjon hogy tehetnénk ? ’S ha legrövidebb idő alatt, ’s ha a’ legjobban, épen úgy mint Magyarhon tehetőek is — ugyan miért tegyük anyahonunk­­tól külön? Azért viszonyaink megfontolása után or­szággyűlési egyedüli teendőnknek tartom az anyahonnali egyesülés kimondását, ’s törvény­be iktatását. Nézetem szerint tehát követein­ket a’ Kolozsvárit haladéktalanul tartandó or­szággyűlésre ezen egyetlen egy tárgy iránti határozásra —mely mégis minden— hatalmaznám fel. És igy lenne egy legfelebb 15. napig tartó országgyűlés Kolozsvárit. Rövid idő­ meny­nyit Ulászló 3-dik törv. könyve 1-ső czikke­­lye rendelt volt h­adon. De ez alatt az Egye­sülés törvénybe iktatásával, ’s bevégzett tény­­nyé alakításával Erdély többet eszközlendett, mint 1526 tól fogva minden országgyűlésein. Elmondom azt is , minő törvényt látok én szükségesnek meghozatni ; egyetlen egyet 3. rövid szakaszban: Törvénye­zik­k a’ Ma­gyar­h­o­n n­á­­­i egyesülésről. 11 Erdély ezen törvényezikknek a’ magyar­honi országgyűlés általi elfogadása után azon­nal megszűnvén külön ország lenni , a’ Magyar -­honban Buda-Pesten folytában levő még ezen országgyűlésen meg kell, hogy jelenjenek Er­dély részéről is a’ megállítandó képviseleti for­mák szerint egybehívandó tagok. 2) Az egyesült országgyűlés feladata: i­­deiglenesen intézkedni mind a’ közigazgatás, mind a’ törvényes ügyek folyama meg nem a­­kadása iránt. 3) Az egyesült országgyűlés tárgya : a’ többé nem létező két, hanem egy magyar ha­­za jogi viszonyait rendezni; intézményeit, tör­vényeit öszhangzásba hozni. Most öröm, a’ legtisztább, a’ legönzetle­nebb hazafi öröm dagasztja keblemet az any­a­­h­o­n ujja születésén. De nyugtalanít egyszers­mind vágy és kínzó remény anyn­yiv­al inkább , mert a’ parihoz közel érzem magunkat. Oh ! ha a’ valóságos egyesülést is a’ független anya honnal megérhetem , magam­ra nézve elmondha­tom , hogy eleget éltem.“ És ha a’ Kolozsvárit haladéktalanul tartan­dó országgyűlésen meghozandó egyesülési egyetlen törvény, itt Erdélyben a szükséges világóriásokkal , és az anyahoni országgyűlé­sen a’ nép szellemi és anyagi jogai iránt ho­zott törvények indulásával a’ népnek kihirdet­­tetik , meg vagyok győződve, hogy ez a’ ke­délyek megnyugtatásának a’ legjobb, a’ leg­­hathatósabb eszköze leend. Van még két teendőnk , de országgyílé­­sen kívül. Egyik a’ sajtószabadság felett őr­ködni, hogy az valóság legyen addig is, mi­g az egyesülendő országgyűlésen a’ sajtótörvé­nyek meghozatnak.. M­á­s­i­k a’ belbátorság fen­­­tartásáról gondoskodni addig is, míg az egye­sülendő országgyűlés egy országos rendszere­zett nemzetőrség felállítása iránti intézkedése­ket törvényhozás útján megteszi. Ezt megyék és városok közgyűléseiken eszközölhetik Pest példájára. És most tárgyalásom fonalát megszakasz­­tom. Ha a’ viszonyok folytatását igénybe veen­­dik , folytatni polgári kötelességem leérni.­ Te­hát még egyszer: unió most vagy soha! Tordán mart. 27-kén. Szabó L­a­j­o­s, Islatos-Vásrárhely, martos 28-án. Quand la Providence veut, qu’une idée embrase le monde, elle l’ allume dans l’ âme d’un Fran­çais. #_) A’ frankhoni köztársaság nagy minis­tere csak ezelőtt egy évvel irá meg, prófétai lélekkel, ezen igéket, ’s inné azok már ioeg­­testesülének , mert a’ franczia hókebelben tá­madt reform iránti vágy, egy rövid hó alatt, villámként futá át szinte egész Európát. A’né­pek megérték a’ gondviselésnek a’ frankhoni meglepő eseményekben nyilvánított intő szóza­tát; magok is felszólalónak, és sorsuk javítá­sára erélyesen munkálni kezdének. Amott a’ trón és nép közt évtizedeken keresztül mes­terséges kijátszással ásott üreget, összezúzott trón romjaival nivellírozá a’ méltó haragra bő­szült nép. Másutt az újjá született szabadsá­got polgár vérrel keresztelek. Nem igy a’ ma­gyar nemzet, mely midőn a’ kedvező és egy­szersmind tanuságos események nagyszerű lecz­­kéjét korszerű javítások létesithetésére hasz­nálni kívánja, ugyanakkor nemes büszkeséggel törekszik, humánus czélja felé intézett minden léptein, a’ felséges habsburgi ház iránti minden tántorithatlan hivségét, személy- és vagyonbeli bátorság fentartása iránti buzgóságát tanúsítani. A’ kedves testvérhoznak ily nemes eljárását szólják és hirdetik a’ hírlapok minden újabb hasábjai. — Miként pronunciája, testvérhon szép példáját követőleg, kis hazánk fővárosa, olvas­suk e’ lap 337-ik számában. Nekem ez alka­lommal egyedüli czélom, niven elősorolni : a’ világ események által mozgásba hozott váro­sunk keblében legközelebbről történteket. A’ testvérhoni korszerű mozgalmak hallá­sa nálunk is legelőbb a’ minden jóra, nemesre fogékony ifjú kebleket hevité fel. A’ törvényes királyi tábla melletti lelkes fiatalság, folyó hó 22-én népes, de legkisebb zaj nélküli gyűlést *) Ez is igen sok : egy bécsi utat a’ posta si­irgé­­nyileg kevesebb idő alatt is megjárhat. Szerk. A) Histoire des Girondins. Par Lamartine«

Next