Aradi Hirlap, 1923. március (7. évfolyam, 1463-1488. szám)

1923-03-24 / 1483. szám

■WKsaBs«BiagaiK^«:Mifcfea*KaF«s^-i^ AZ F ÖFIZETÉS ÁRAI a ? A * * Szerkesztőségek kiadóhivatal Strada Me?;amu Egész évre. . . 360 lei Negyedévre ... 90 lei A TS -1r 1923 mZrCWS 24, SZOmOUt (▼«» Forw^c») I. «Mim. TeWonKa» 87. Félívre..............ISO lei ! Havonta.................30 !-i ..... SAO* ' C> <ti. ru { ' Az Aradi Hírlap megjelenik hetíü és az ünnepia SÄISiÄSÄ K.: ■ V//- "f 1483- ““ bonként 2 i« sänss^ansssasssät Az aradi vendéglők és kávéházak nem először kívánkoznak a nyilvánosság ítélőszéke elé. Tulajdonképen nem is kívánkoznak. Sokkal szívesebben vennék, ha csendben és elvonultam a nyilvános hozzászólás kizárásával folytathatnák kisded játékaikat. Személyes sértésnek tekintenek minden ellenük irányuló hangot megteszik azt is, hogy a közönség köréből felhangzó gyakori panaszok ellen kari gyűlésen tiltakoznak. Ismerjük az álszenteskedésnek ezt a fogását, de ismerjük a kötelességünket is. Elsősorban is állapítsuk meg, hogy a vendéglő és kávéház tényleg közszükségleti intézmény. A vendéglőre nézve felesleges a további bizonyítás. A saját tűzhellyel nem rendelkezők nagy tömege egyenesen rászorul a vendéglő asztalain. A kávéházról is hirdetjük, hogy közszükséglet. Nem közszükséglete a kávéházban élő naplopóknak, könnyű üzleteiket ott lebonyolító sikereknek, vagy nagy pénzben kommerszjátékot űző kártyásoknak, de szükséglet a szerény jövedelmű egzisztenciáknak, akik a nap fáradságos munkája után egy-két órai szórakozásra, társas érintkezésre kívánkoznak. A legkisebb pénzű embernek is joga van bizonyos mértékű szórakozásra, mert e nélkül a munkaereje megcsappan, az energiája elernyed és az életkedve megsavanyodik. Ezeket a lelki motívumokat használja ki a kávéház. A vendéglő és kávéház éppen azért, mert a közönség széles rétegei szorulnak reája, működésével elsősorban szökik szembe és okoz fájdalmat, mihelyt jogtalan mohósággal támad rá a közönségre. Az aradi vendéglők és kávéházak működéséről elég csak annyit feljegyeznünk, hogy másfél év alatt Aradot, Erdély legolcsóbb városát, a legdrágább várossal, Clujjal egy fokra emelték, sőt a vendéglői árakban néhol te is szárnyalták. Az ember azt hinné, hogy ezekért a magas árakért cserében fokozottan jobb ellátás és nagyobb kényelem jár, de erről szó sincs. A vendéglős adagok minden hatósági ellenőrzés mellett is fokozatosan összezsugorodtak. A kávéház, fogyasztási anyag minősége sem javult, sőt részben ez is romlott. Arra sem volt példa, hogy a vendéglők és kávéházak önként leszállították volna az árakat, amikor a piaci beszerzés olcsóbb lett. Egyidőben két bért vásárolták a tojás darabját s egy kéttojásos rántotta, vagy két tojás pohárban hat lebe került. A tojás ára leszállt S0 baléra s most sem drágább egy leinél, de a hat ló és két tojás pohárban változatlan maradt. A vendéglő és kávéházi lelkiismeretlensége még csak a legelemibb közegészségügyi szabályokat sem tartja szem előtt. A mostani közegészségügyi razziák alkalmával hol az egyik, hol a másik elsőrendű helyiség ellen merülnek fel súlyos vádak. Pedig a közélelmezési vállalatok kifogásolható konyhája egyenes merénylet a közegészség ellen. A legutóbbi közegészségügyi razzia alkalmával is a razziát tartó hatósági orvos, dr. PascUliu a Központiban olyan piszkot talált, hogy az éttermet bezárással fényegette meg. A vendéglő természetesen nem ismeri be a tényállást, sőt a hatósági orvossal szemben még felülvizsgálat elrendelését is kéri, vagyis egyenesen meggyanúsítja az orvost hogy vagy nem ért a tisztaság szempontjaihoz, vagy elfogult tényálladékot vett fel. A védekezésnek ez a módja tisztán rávilágít a védekezők felfogására. Ők sohasem bűnösök, hanem az a bűnös, aki kivetnivalót talál a sáfárkodásukban. A jelenleg érvényben levő maximális vendéglői és kávéházi árak máris olyan horribilisan magasak, hogy az új áremelés valóságos merénylet volna a közönség ellen. A vendéglős és kávés árak mégis szakadatlanul ostromolják az illetékes hatóságokat, hogy oldják fel a maximális árakat, mert tönkre mennek. Rávilágítunk a tönkremenésnek erre az útjára is. Csak a legközelebb fekvő példát idézzük. Egyik aradi kávéház a közelmúltban tulajdonost cserélt. Az új tulajdonos két millió nyolcszázezer lejért vette meg a régitől azt a kávéházat és szálló berendezést, amelyért az előző tulajdonos egy harmadrészét sem fizette. A régi gazda tehát két milliót nyert az eladáson. És az új gazda még mindig jó üzletnek találta a vételt, mert különben nem ment volna tde. Így fest a nyomorgó vendéglő és kávésipar a valóságban. A hatóságok fokozott erélye kívánatos, hogy ennek az illetéktelen, máról holnapra milliós vagyongyűjtésre áhítozó szenvedélynek gátat vessen. A vendéglő és a kávéház nem a vendéglős és a kávés ügye, hanem az egész város közönségéé. És a közönség érdekeit képviselő hatóság csak a fogyasztók tapsaira számithat, na megrendszabályozza őket, Pap C.István Erdély csatlakozásáról A nemzeti párti vezér nagy beszéde a kamarában, — Ellenzék nélkül folyik az alkotmány vita. Bucuresti tudósítónk jelentése közli, hogy az egyesült ellenzés, nyilvánosságra hozott memorandumához híven, nem vesz részt az alkotmánytervezet tárgyalásán, de részt vesz az ülések azon részén, amelyen csak a napirend előtti felszólaláson hangzanak el vigig tartott Pop C. István volt miniszter a tegnapi ülésen hosszabb beszédet, amelyen érdekes történelmi visszapillantást tett Erdélynek az anyaországgal való csatlakozására. Pap C. István nagy érdeklődéssel fogadott beszédében hangsúlyozta, hogy a román nemzeti pártnak az az elhatározása, hogy a románok egyesülésére fog tülekedni, szabad, spontán akaratból keletkezett és téves laz a felfogás, hogy ez a határozat csak akkor keletkezett, amikor a román fegyveres erő már átlépte Erdély határát. A román nemzeti párt a Magyarországtól való elszakadást 1918. szeptemberében elhatározta, amikor a végrehajtó bizottság Oradea-Maren (Lázár Aurél dr. házjában) összeült és megfogalmazta azt a memorandumot, amelyet a magyar parlamentben szándékoztak felolvasni és amelyben már kimondják a Magyarországtól való elszakadást. Ez egy oly jelenet volt, amely méltán lelkesítheti a többségét is. Duca külügyminiszter: Nem fogunk Önöktől hazafiasságot tanulni. Pap C. István : Mi voltunk azok, akik visszautasítottuk november 10-én a magyar kormánynak azt az ajánlatát, hogy ne szakadjunk el Magyarországtól és előkészítettük az alba-iuliai nemzetgyűlést. Ez a nemzetgyűlés a román nemzeti gárda védelme alatt állott és ez a gárda tartóztatott fel 100000 német katonát, mely Albaiulia felé vonult, így tehát az alba-iuliai nemzetgyűlés saját erejéből hozta meg határozatát és nem is támaszkodott semmilyen más hatalomra. Vértanúink vannak, megkövezett papjaink és harcosaink, akik ennek az országnak üdvéért veszítették életüket, fejezte be nagy beszédét Pap C. István, amelyet meglepetésszerűleg a többség is tapssal fogadott. Ezután az ellenzék kivonult a teremből és a kamara minden hozzászólás nélkül fogadta el az alkotmánytervezet 7—16. szakaszát, csupán a 18. szakasznál az ortodox keleti egyház államvallássá nyilvánításánál volt hosszabb vita. A szenátus ülésén egyszerű szavazással elfogadták az alkotmánytervezet szakaszait a 101. szakaszig bezárólag, majd a 102. szakasznál hosszabb jogi vita fejlődött ki afelett, hogy váljon a legfelsőbb semmitőszék plénumának megadassék-e a jog, hogy valamely törvény alkotmányosságát bírálat tárgyává tegye. Procopiu szenátor az alkotmányosság tartozékának jelentette ki, hogy még az alsóbbfokú bíróságoknak is megadják ezt a jogot, míg Toni Iliescu figyelmeztette a szenátorokat arra, hogy mennyi visszás helyzetre ad az okot, ha a bíróságnak ekkora fegyvert adnjának a kezébe arra, hogy egy törvény alkalmazását lehetetlenné tegye. Dissescu titakozik az ellen, hogy a mai bírói kart az alkotmányossági jellegének megvizsgálására alkalmatlannak tartják. Constantinescu miniszter hozzászólása után a szenátus a szakaszt változtatás nélkül fogadta el. Az Adeverul értesülése szerint a húsvéti ünnepek után a kormányban személyváltozások lesznek, mert a kormány egyik tagja, valószínűleg’ Marzescu,átveszi a kamara elnökségét és Inculet és Nistor pedig mint tárcanélkülli miniszterek tárcát fognak kapni. Belépnek a kormányba Pavelianu és Antonescu, az utóbbi mint igazságügyminiszter. A nők jogiának parlamenti tárgyalásával egyidejűileg a feministák tegnap este a Dacia nagytermében ülést tartottak, amelyen felszólaltak Maniu Gyula, Vajda és Madgearu képviselők is. Jorga Miklóst egy újságírtó az aktuális kérdésekről megkérdezvén, a politikus a következő választ adta: — Teljesen légből kapott Averescu és Marghilomannal való fúzióm híre, mert én ezen a földön Averescuval egy politikai klikkben nem működnék, Marghilomannal pedig még a másvilágon sem. Hasonló rövid, de poiitírozott választ adott Jorga az egyetemi zavargások tárgyában is: — A numerus clausus Romániában kivihetetlen és én nem tudom magam beleélni a diákság gondolkodásába. Román-szerb megegyezés. Versecről jelentik: A Teures folyó és a Bega-csatjini szabályozása végett egy román-szerb bizottság ült össze, amelynek román tagjai: Opreanu, a vízügyi szolgálat vezérigazgatója, Aisenovici Gyula pénzügyi vezérigazgató és Licaretiu Livius kamarai képviselő voltak. A bizottság megállapodást létesített a aél létszó használatára vonatkozólag az országokat érdeklő kérdésekben és főleg az árvizek elleni védekezés módjait tárgyalta meg.