Erdélyi Hirlap, 1923. szeptember (7. évfolyam, 1607-1630. szám)
1923-09-01 / 1607. szám
Bibliotr c Arad, 1923. VII. évfolyam, 1607. szim. Szeptember 1. Szombat ■MiJ«i*ii»HraHRasiíi»»^iíB!*S5sa*KH3s^^íW*3W5SMS^miíst^;Ka?’'«>’ís^5atafin«=»"■"-1 »»•jt.'j»— ••wnirgiM—fm>«iiTníiinT~ Megjelenik hétfő és az ünnepeket (volt ARADI HÍRLAP) Szerkesztőség és kiadóhivatal Skada követő napok kivételével naponta n ..... . . , _ . , . .. c Metianu (volt Forray-utca) 1. sz. Egyes számárad lei, Bucurestiben2'50 Politikai és közgazdasági napilap Telefonszámok: 97 és 173. IWPMHi'iHii iiiiiimnii im NI 'iiii in niii imm;íjksrmbs*• «■orssar^zír*~r~%..-~kagy.-kom-yxxmte Nevető és síró külföldi írta: SZENDE PÁL. Ha megromlik valamelyik országnak a pénze, akkor fellendül az idegenforgalma. Előkelő és kevésbé finom külföldiek egész raja lepi el, akiket nem az ország természeti szépségei vagy kulturális értékei vonzanak oda, hanem rossz valutája. Megkezdődik a «felvásárlás», az idegenek összevásárolnak mindent, ami megmozdítható, sőt földet és házakat is, s még nagyon szép tőlük, ha megelégednek azzal, hogy olcsón és kitünően élnek nemes valutájuk segélyével. Ezért közhitté vált az a megállapítás, hogy a valutaerős külföld kihasználja a leromlott pénzű ország helyzetét, s arról alig szól a dal, hogy a külföld reá is szokott fizetni erre a műveletre. Ezt tárgyilagosan meg kell állapítani, bár eszünk ágában sincs sajnálni a kárvallottakat. Ők nem panaszkodhatnak, mert szándékaik nem valának tiszták. Ki akarták használni az ország szorult helyzetét, s csak magukra vessenek, ha a puska visszafelé sült el. A felvásárlásnak legelterjedtebb módja a rossz valuták felhalmozása volt A külföld megszédült attól a ténytől, mily nevetségesen csekély áron lehet a romló valutákat összevásárolni. Abban a hiszemben volt, hogy a devizaárfolyam oly mélyre hanyatlott, hogy az állam minden eszközzel meg fogja akadályozni a további esést és a valuta biztosan emelkedni fog. A mai rohamosan vágtató korszakban, amikor minden hétre esik egy-két világtörténelmi fontosságú esemény, rövid lejáratú lett az emberek emlékezőtehetsége. Ki emlékszik már arra az őrületre, mikor Középeurópában minden épkézláb ember, sőt a rokkantak is, lengyel márkában spekuláltak. A kiábrándulás barnái következett be, a sebei behegedtek és az emberek nem tanultak. Az osztrák korona már közel egy éve stabil, oly szolid erkölcsű, mint egy aggisztiz,ki emlékezik már kalandos múltjára? Több mint két évig tartott, amié Ausztria a forrón áhitolt és annyiszor beígért kölcsönt megkapta. Ez idő folyamán nagy számmal akadtak külföldiek, akik a kölcsönt biztosra vették és osztrák koronában á la hausse spekuláltak. Rég elsimultak már a hullámok egy Dnim nevű hollandi bankár fizetésképtelenségi botránya felett aki tulajdonképen az osztrák korona felől táplált optimizmusának lett áldozata s az akkori időkhöz képest óriási összegeket vásárolt ebből a nemes valutából össze. A legtöbb sebesültje és halottja azonban a márkacsatatérnek van. Németországi gazdasági ereje, kereskedelmi szervezettség és munkaképessége iránt a bizalom oly rendüel etlen volt, hogy a külföldön igen széles rétegek, köztük olyanok is, amelyeknek gazdasági tájékozottsága magas fokon állt, fanatikusan hittek a márka megjavulásában. Biztosra vették, hogy a német szervező erő ismét csodákat fog művelni, s a márka a magasba lendül. A végeredmény az volt, hogy a külföld ezeknek a romló valutájú országoknak kamatmentes kölcsönt nyújtottak pedig nemes valutában. A bankógyártás kitűnő üzletnek bizonyult, mennél jobban nőtt a papírpénztömeg, annál jobban korosodott a külföld,amely csak lassan és igen magas tandíj árán látta be, hogy a felebarátok szorult helyzetének kihasználása nemcsak keresztényietlen cselekedet,hanem rossz üzlet is. Az a kölcsön, amit pl. Ausztria a külföldtől ily módon kamatmentesen kapott, lényegesen felsimulja azt az összeget, amely a Népszövetség jóvoltából jutott neki s amelyért még magas kamatot is kell fizetnie. A nemes valutájú külföld inflációs országokban olcsóbban vásárolt be, mint odahaza, azonban nem kell gondolni, hogy az eladó ennél az üzletnél károsodik, mert hiszen a termelési költségeknek megfelelő legmagasabb árát kapta meg árujáért. Azonkívül, módjában volt a vételárat, amennyiben azt nem közvetlenül külföldi valutában kapta ,ilyenre átváltoztatni s így a pénzromlás veszélyén ellenhatásosan védekezni Minden inflációs országban a külföldi valuták óriási tömege halmozódott fel, mert a rossz pénz kiviteli prémiumként hat s így a külföldi jó pénzt az export fokozása révén becsalogatja. Külföldi tőkések összevásárolták viszonylag olcsó áron a bankok és iparvállalatok részvényeit, de ezeknek árfolyama sehol sem emelkedett oly arányban, mint ahogy a pénz megromlott. A legtöbb részvénytársaság ily «vizezett» részvények kibocsátása által olcsó valutakölcsönhöz jutott s ezek tégelyével rendezte nyomasztó, háború előtti külföldi tartozásait.Legjobban ráfizettek az üzletre azok, akik házakat vásároltak össze, mert a bérjövedelem és egyéb kőr túlozó intézkedések folytán a házak jövedelmezősége nem emelkedett. Ez a keserves lecke a legfőbb oka annak a bölcs belátásnak, amely a nyugati államokban egyre terjed, hogy a középeurópai valutanyomor megszűntésére a gazdag államoknak is érdeke" Olaszország Moháim akarja Görögországot Kiéleződő ti . külpolitikai helyzet. — A görögök nem teljesítik az olasz ultimátumot ((Róma, augusztus 31. Sajátrend. táv. jelentése.) Az olasz kormány, mint jelentettük, jegyzéket intézett a görög kormányhoz az albániai határ megállapító bizottság olasz tagjainak meggyilkolása ügyében. A jegyzék erélyesen tiltakozik a gyilkosság ellen, követeli, hogy feltétlenül kerítsék elő a tetteseket és ítéljék őket halálra. Az olasz jegyzék nem köti időponthoz a vizsgálat befejezését, de mindenesetre beavatkozás jelent a görög belügyekbe és különösen a bíróság ítélkezésére akar befolyást gyakorolni. A jegyzék a görög fővárosban óriási izgalmat váltott ki, az az általános vélemény, amit különben a németországi lapok egyhangúan konstatálnak, hogy az olasz kormány jegyzéke közeli rokonságban áll Berthold gróf ismeretes háborús ultimátumával. Az olasz lapok véleménye szerint a római kormány a legmerevebben elzárkózik mindenféle diplomáciai tárgyalás elől és ha Görögország nem defend minden feltétel nélkül a demarsban foglalt követeléseknek, azonnal megszállja a görög szigeteket és esetleg egész Görögországot blokkozza. A görög kormány ezzel szemben hajlandó a történtek felett sajnálkozását kifejezni is kártérítést fizetni és a vizsgálatot szigorúan lefolytatók de a szuverenitását sértő követeléseket: semmiképen sem hajlandó elfogadni. A görög kormány jegyzéket intézett az angol kormányhoz, amelyben intervencióra kérte fel a londoni kormányt. Ez azonban a közbelépést megtagadta A görögök az ügyet a Népszövetség elé vinni is hajlandók, Olaszország azonban arra az álláspontra helyezkedik, hogy vagy teljesíti Görögország Olaszország demarsát, vagy azonnal represszáriáshoz folyamodik. Rómában állandó tanácskozások folynak. A tengerészeti minisztert,..aki szabadságon volt, visszahívták Rómába. Mussolini miniszterelnök tegnap beható tanácskozásokat folytatott Anglia és Franciaország római meghatalmazottaival a Görögország ellen foganatosítandó szankciókra vonatkozólag. Angol lapok véleménye szerint ha Görögország visszautasítaná az Ultimátumot, a közeli, napokban nagy meglepetések következnének be. Külföldi kölcsönt keres Románia. Hivatalos jelentés Bratianu miniszterelnök útjáról. — Jorga erős támadása Cuza ellen. (Bucuresti, augusztus 31. Saját Lad.ja érkezett bucuresti, jelentés szerint Bratanu Jones miniszterelnöktől ma távirat érkezett a kormány tagjaihoz, amely szerint a miniszterelnök szeptember 12-éig külföldön marad. A távirat egyúttal azt is jelzi, hogy a miniszterelnök hazaérkezte után azonnal hozzáfog a külföldi kölcsön ügyének megtárgyalásához. Visszaérkezése után valószínűleg Barbu Stirbey herceg külföldre utazik, hogy megkezdje a kölcsön perfektuálásának előkészítését a Brat'anu Jones által már elkészített nyomdákon. Ez a hivatalos oldalról érkező jelentés első ízben számol be arról, hogy Brat'anu Vintilla tényleg kölcsön ügyében tárgyalt a külföldön, mert az eddigi kommentárok csak arról szóltak, hogy a külföldi tőkék bevonását a román gazdasági erők kihasználására bevonják. Így alakul ki — a kormány félhivatalosa szerint — a pénzügyminiszter terve, amely röviden abban összegezendő jöjjön előbb pénz az országba és akkor megkezdődhetik a helyreállítási munka. Még a kormánnyal nem barátságos lábon álló közgazdasági tényezők is beismerik, hogy az adott viszonyok között — amennyiben Brat anu tervét siker koronázza — ez a koncepció alkalmas arra, hogy az ország gazdasági helyzetét rekonstruálja. A terv magába öleli a belföldi pénzkrízis megoldását is, mert a külföldi kölcsön segítségével lehetségesnek gondolják a függő államadósságok — belföldi kölcsönök — kiegyenlítését, amely egy csapásra megtelítené pénzzel a megszorult erdélyi és regáli iparvállalatok pénztárát. A Lapta értesülése szerint az averescanusok közötti béke nem tekinthető teljesen beferjezettnek. Argetoianu és Averesciu között még számos elintézetlen kérdés van és a pártban mint apró klikkek kavarognak az egyes frakciók amelyek hol Averescu, hol Argetoianu oldalára állva igyekeznek az egyes kérdésekben a túlsúlyt biztosítani. Averescu egyik kijelentése szerint: hiába vannak a pártban komiték, mert lehetnek másnak frakciói, nekem azonban pártom van. A minapi jasyi tüntetésre tér vissza Jozsp Miklós a Neamul Romanescben; cikkéből többek között a következőket írja: A nacionalizmus korában él, amidőn az itteniek együttműködnek épúgy a budapesti ébredő magyarokkal, mint a bécsi hakenkreuzlerekkel. Sem a belügyminisztérium kommünikéjéből, sem pedig az újságok híreiből nem tudhatjuk, hogyan jutottak az állapotok eddig, a jassyi metropolis előtti, aszfalon megtartott istentiszteletekig. A tüntetők a király képét vitték legelől és mégis a menetben oly felkiáltások hangzottak el, hogy azok számosaknak letartóztatását vonták maguk után. Befejezésképen pedig erős támadással illeti Cuza professzort, pkingi antiszemita magatartását az ország érdekében rendkívül károsnak tartja.