Erdélyi Hirlap, 1924. április (8. évfolyam, 1775-1796. szám)

1924-04-26 / 1794. szám

Asad, Vili, évfolyam, 1/94 ssém Egyes példány 3 lei, vasárnap 4 lei. 1914. április 26. Szombat Mmfti»mik httf8 istu ttsnépeket képeti eaeläit Előfizetés: évente 600, «/, évre 300, •/, évre 150 l­apja ntjl‘ ~ Szerken.B­ • •« 1 hóra 50 lei külföldre a duplája. Számonként ijd is kiadóhivatal Strada Metlojiu (volt A­I)» M­kf||\| in Bucarestiben 5Ob.-val több Ausztriáb.WOO oK. Porray-utca) 1. - telefonszámok: 97 és 173. HMfilpl II­kJLA” Csehszlovákiában lelt.Jugoszláviábanidmnár A Dawes-féle terv. írta: SZENDE PÁL A német reparációs kérdés, a politi­kai és gazdasági megújhodás eme végze­tes kerékkötője elmozdult a holt­pont­ról s egy nagy lépéssel közeledett a meg­oldás felé. Az a nemzetközi bizottság, a­mely az amerikai Dawes elnöklete alatt hosszú hónapokon át tanácskozott, végre egyhangúlag egy tervezetben állapodott meg, amelyhez elvileg a német kormány is hozzájárult. Végleges döntés, amíg a német és francia választások le nem zaj­lottak, nem várható, de azért megvan a remény, hogy a terv alapján a megegye­zés létre fog jönni. Eddig a tárgyalások légüres térben történtek. A megoldási terv most nyert először kézzelfogható alakot. A javaslat kompromisszum eredmé­nye az angol-francia álláspont között. La­punk hasábjain már többször írtunk ar­ról, miben áll en­nek a két álláspontnak a lényege i s a Dawes-féle terv szövege egés­­zen kísérteties módon igazolja korábbi fejtegetéseink helyességét. Franciaország­nak az a célja, hogy minél nagyobb kárté­rítési összeget kapjon s nem törődik az­zal, hogy ennek minő hatása lesz a ném­et közgazdaságra. Anglia ezzel a szigorral szemben a mérséklet és méltányosság po­litikáját hirdette s Németország gazdasági újjáépítését követelte. Ezen emberies ál­lásfoglalás mögött azonban nagyon reális gazdasági érdekek rejtőznek. A négy év óta tartó gazdasági válsá­ é s a vele kapcso­latos munkanélküliség megszüntetése irá­nyítja Anglia politikáját s ebben a tekin­tetben nincs különbség, akár koalíciós, konzervatív vagy munkáspárti kormány van-e a hatalmon. Az angolok kívánsága mindég az volt, hogy a német valuta sta­bilizálódjék s a költségvetés rendbe jöj­jön. Ettől egyrészt azt remélték, hogy a német közgazdaság ismét vevőként lép­het fel az angol piacon, másrészt pedig, hogy a német iparnak a pénzrosszabbo­dás folytán megkönnyített versenye meg fog szűnni. A német kormánynak az utolsó percben sikerült a papírmárka esé­sét megállítani, a Rentenmark stabil, Né­metország ma a világ legdrágább országa, a német ipar versenyképessége jó időre megszűnt. Mihelyt ez a pillanat elérkezett, Anglia hajlandónak mutatkozott a kom­promisszumra már csak azért is, mert a reparációs kérdés további elhúzódása újabb inflációval s így a német ipar meg­újult versenyével fenyegetett. A megoldási terv részletei ismerete­sek. A Dawes-bizottság két jövedelmi for­rásból akarja a jóvátételi összegeket elő­teremteni. A birodalmi vasutak hozadé­­ka, a vámok és fogyasztási adók jövedel­me fogják az előirányzott összegeket szol­gáltatni. A vasutaknak 1924-ben 200 mil­­­lió aranymárkát kell e célra előteremte­­niök, ez az összeg az 1927 évben 660 mil­lióig emelkedik. A bizottság azonkívül szállítási adó kivetését is indítványozza s ebből évenként 290 millió aranymárka bevételt vár. A német személy­- és áru­)­tarifák, amelyek a márka stabilizálása óta magasságra nézve az összes környező államok díjszabását felülmúlják, még jobban meg fognak drágulni, a német ipar versenyképessége az eddiginél is na­gyobb mértékben fog csökkenni. Ezzel az angol kívánság teljesül. A hátralékos jóvátételi összeget a vá­mokból és a fogyasztási adókból kell előteremteni. Az utóbbiak közt"’ í szesz­­egyedárusság, a sör, dohány boradó jönnek elsősorban tekint* belőlük folyó bevételnek 1927­ b­­illiárd aranymárkát meg kell ’ A Dawes-féle tér­­fizetések bizto­sLását jövedelmi források külföldi ellenőrzés alá kerülnek. A birodalmi vasutak részvény­­társasággá alakíttatnak át, az elsőbbségi részvények és kötelezvények a jóvátételi bizottság rendelkezése alá jutnak. Az­­­ újonnan szervezendő birodalmi bank el­lenőrzi majd, hogy­ a kormány intézke­déseivel a márka stabil árfolyamát ne veszélyeztesse s az igazgatóságban egyen­lő számban fognak német állampolgárok és a jóvátételi bizottság kiküldöttei he­lyet foglalni. Végül 5 milliárd aranymár­ka erejéig zálogjogot kebeleznek be az ipari részvénytársaságok vagyonára. Ezzel az óriási teherrel szemben az a két könnyítés említésre méltó, hogy a bi­zottság nem indítványozza a német köz­­igazgatás teljes ellenőrzését és hogy a bi­rodalmi gazdasági és forgalmi egységé­nek teljes hely­reállítását kívánja. Hogy­ ez utóbbi kívánság az angol munkáskor­­mány intencióinak megfelel, az­ két­ségtelen. Amint a tervből kitűnik, a jóvátételi teher túlny­omó részét vámok, forgalmi és fogyasztási adók képében a városi lakos­ság fogja viselni. Stinnes meghalt ugyan, de politikája diadalmaskodott. A nehéz­ipar óriási hasznot húzott a pénzromlás­ból s most a Dawes-féle bizottság anti­demokratikus irány­zata következtében minden baj nélkül fogja a jóvátételi vál­ságot is megúszni. Megkötötték a török-román szerződést« Kedvező elintézést nyer a konkordátum ügye. — Nem lesz titkos a francia-román szerződés. (B­u­c­u­r­e­s­t­i, április 25. Saját tud.) A húsvéti ünnepek alatt a külpolitikai élet fordulatai változatlanul lekötik a figyel­met. A­ Dimineata ma fenntartással közli azt a hírt, hogy Bratianu Jones floridai birtokán tegnap megkötötték a román­török egyezményt. Mint ismeretes, a mi­niszterelnök lemondatta az utolsó órában a konstantinápoly­i utat és ezt a török kor­­mány odamagy­arázta, hogy" Románia ma­gát bizonyos okok miatt sértve érzi és egy esetleges konfliktust megelőzni akar­ván, teljes meghatalmazást adott bucu­­resti követének a vonatkozó egy­ezmény megkötésére. Tegnap három autó állott meg Bratianu floricai birtokán, ahol rö­vid tanácskozás után aláírták az egyez­ményt. Tekintve, hogy jelenleg Bucures­­tiben egy miniszter sem tartózkodik, a­­kr megerősítésre szorul és azt sem lehet tudni, katonai vagy kereskedelmi egyez­ményről van-e szó? A pápával kötendő konkordátum is véglegesítés előtt áll. Dolci pápai nuncius és Banu kultuszminiszter között a pápai konkordátumra vonatkozólag már né­hány­ pontban előzetes megállapodás jött létre. Miután azonban Dolci pápai nun­­ciusnak nincs felhatalmazása a szerző­dés aláírására, Bari Rómába utazik és ott fejezi be a konkordátumra vonatkozó tárgyalásokat. A külpolitikai kérdések legérdekesebbike a francia szerződés. Du­ca külügyminiszter még mindig Párisban­ tartózkodik, ahol Peretti de la Rocca fran­cia külügyminiszterrel tárgyal. Millerafíd kifejezést adott annak, hogy szeretne a kisantant összes államaival megfelelő megállapodást létesíteni és a­mennyiben Románia alkalmasnak látja az időpontot arra, Franciaország kész nyílt szerződést kötni, amelyet a népszövetség elé ter­jesztenének. Francia sajtó ugyanekkor ki­emeli, hogy­ az elnök azon óhaja, hogy a kisantant összes államaival szerződés jöj­jön létre, már meghiúsult azáltal, hogy Jugoszlávia megkötötte szerződését az olaszokkal. A francia-román szerződés nem lesz titkos s annak fázisairól értesí­teni fogják Angliát is, nehogy Franciaor­szág szövetségesénél ismét meglepetés­szerűen hasson az egyezmény, mint nem­régiben a csehekkel kötött szerződés. A kisantant konferenciáján a helyzet rövi­desen tisztázódna, de a júniusra tervezett konferenciát már bajosan tartják meg, mi­vel Benes cseh külügyminiszter amerikai felolvasó körútra utazott és lehetséges­nek tartják, hogy emiatt a kisantant kül­ügyminiszterei csak októberben ülnek ös­­sze Prágában.

Next