Erdélyi Hirlap, 1924. április (8. évfolyam, 1775-1796. szám)

1924-04-16 / 1786. szám

An*&, Vitt évfolyam, f/86, to péMi&f á la*, vésé.m*p 4 ki lfJ4. spritia ^ Szerda »ERDÉLYI HÍRLAP« B'^Íu­ CÍSÉÍ^ On. «Asociaciune Pentru Literatura Romana EREJELyi Iimm­iyi«r Megjelenik hétfő és a* Snnépeket követő eselőtt Előfizetés: évente 600, l/1 évre 300,évre 166 napoh kivételével naponta. — Szerkesztő- _ .. bhóra 50 lel.Külföldre a daplája.Számonkért: tég­is kiadóhivatal Sl­ada Metianu (volt AMMnini Bacurestiben SOb.-val több,ausztriáli.206.J­aK Porrag-utca) í,­­ telefonsz­ámok:97 és 173. lllKIfik­ Csehszlovákiábanl­K.Jugoszláviában Zdiná: ___ _________ ____ ___; A frank csatatér halottjai. írta: SZENDE PÁL. A világháború befejeztével nem ült el a harc, hanem gazdasági térre terelő­dött át. Minden állam a politikai és gaz­dasági válságok egész sorozatán ment át, a nemzetközi forgalom folytonossága meg­szakadt. A pénzromlás, a vele járó veszé­lyek és nyereségek leszoktatták a közön­séget a produktív gazdasági tevékenység­ről, a spekulációnak minden faja buján kivirágzott. Az elsőbbség pálmája a valu­taspekulációt illeti meg, a játéknak egyik faja sem mozgósított annyi tőkét és vont be bűvkörébe annyi embert, mint a valu­taspekuláció. Legnagyobb sikerei az á la caisse irányzatnak voltak, sikerült neki az osztrák és magyar koronát, a lengyel és német márkát terítékre hozni. De azért az á la causse spekulációnak is vannak kellemes hadi emlékei, a dollár, a cseh­szlovák korona, a skandináv valuták, a t reánk* történ­ete m­uta­t­ja. hn­ennyire ki tudja a nemzetközi spekuláció vala­mely, valuta emelkedő irányzatát hasz­nálni, ipari válságba döntve azt az or­szágot, amelynek pénzét bizalmával meg­tiszteli.­­ Minden előbbi haditett elhalványult azonban akkor, mikor a spekuláció a francia frankra vetette magát. Ezt a vállal­kozást Napóleon oroszországi hadjáratá­val lehet csak összehasonlítani. A német, osztrák és magyar valutákkal könnyen le­hetett végezni, a legyőzött országok le­­züllött gazdasági és pénzügyi helyzete le­hetetlenné tette a védekezést. Külföldi kölcsönhöz csakis a jóvátételi bizottság feloldó határozata folytán juthattak, ez pedig csak akkor következett be, amikor a valuta már foszlányokra szakadt. Len­gyelország ugyan az ententóhoz tartozik, de oly, lehetetlen pénzügyi politikát kö­vetett, hogy a katasztrófától kedvező külpolitikai helyzete sem menthette meg. Franciaország azonban a kontinens ve­zető állama, pénzügyi segélyforrásai nagy szabásúak, lakosságának a frankhoz való bizalma eddig megingathatlan volt. A frank elleni rohamhoz tehát nemcsak ren­geteg pénz, hanem nagy bátorság is kel­lett. Eddigi sikereitől elvakítva a speku­láció azt hitte, hogy a frontáttörés min­den bizonnyal sikerülni fog és megkezdte a pergőtüzet. Kezdetben úgy látszott, hogy a vállal­kozást siker fogja koronázni, a frank zu­hanni kezdett. A dollár Párisban már felülhaladta a 30 frankot s a kontremin biztosan számított arra, hogy májusban az 50 frankot is el fogja érni. «Vérszagra gyűl az éji vad», az első sikerek hírére a közép és kis spekuláció is rávetette ma­gát a frankra. Oly előre merészkedtek, hogy­ nem volt többé visszatérés. A speku­láció helyesen ítélte meg a frank visszafej­lődő irányzatát, de szinte képtelen mér­tékben tévedet az esés tempójára nézve, úgy, hogy amikor az ellenoffenzíva bekö­vetkezett, hanyatthomlok dobta el fegyve­reit s oly kétségbeesetten próbált fedezni, hogy a frank ugrásszerűen emelkedett né­hány nap alatt. Az á la caisse spekuláció visszahatása folytán rohamos hausse kö­vetkezett be, amit már a francia közgaz­dasági körök sem látnak szívesen, mert az exportot megnehezíti. A sj­ekuláció oly fékevesztett módon rohant előre, hogy a Morgan-csoport, amelyet a francia kor­mány segítségül hívott, biztosra mehetett. Ú­gy törte le őket, mint a gyarmati hábo­rúkban a benszülötteket, akik primitív fegyverekkel kezükben, ellenállásra nem lelve, diadalittasan törnek előre, amikor néhány, biztos rejtekben elhelyezett gép­fegyver irgalmatlanul lekaszabolja őket. Egész Európa hangos a sebesültek jajveszékelésétől, a bécsi és budapesti piac különösen nagy veszteségeket szenvedett A középeurópai tőzsdék ellanyhultak, az értékpapír üzlet megakadt- mert mindez mozgósítható pénz a frankangazsmanok rendezésére szükséges. Akármennyire is kínos most ez a válság, jótékony, hatása nem fognak elmaradni. Az inflációs nyere­ségek annyira megmérgezték az emberei gondolkozását, a könnyű meggazdagodás lehetősége olyannyira elszoktatott széles rétegeket a produktiv gazdasági tevékeny­ségtől, hogy nem akartak a termelő mun­kához visszatérni. Csak ily földrengéssze­rűen ható katasztrófák tudják őket jobb belátásra bírni, csak a spekuláció teljes letörése fogja a közönséggel megértetni hogy a háború erkölcseinek a gazdaság életbe való átvitele, cégre is azokon bo­­szulja meg magát, akik ezeket a módszere­ket a legkíméletlenebbül alkalmazták Angol kölcsön Oroszországnak, A kölcsön feltételei. — Megkezdődött az angol-orosz konferencia. — Macdonald üd­vözlő beszéde. (London, április 15. Saját tud.) A most megnyílt angol-orosz konferencia na­pirendjén a következő kérdések szerepel­nek: A régi angol-orosz szerződések re­víziója, új szerződések kötése és két or­szág politikai és gazdasági viszonyának rendezése. A konferenciát Macdonald mi­niszterelnök nyitotta meg, üdvözölte a szovjet delegátusokat. Kijelentette, hogy a britt kormány Oroszország elismerését olyan reális és produktív dolgokká akarja fejleszteni, amelyek a két nemzet viszo­nyát kedvezően befolyásolják. Az angol kormány teljes figyelmével fordul Orosz­ország újjáépítése irányában, de az Oroszország által kért kölcsönre vonat­kozólag leszögezi, hogy kölcsönt az állam nem nyújthat, csak a magántőke, de ez is csak akkor lehetséges, ha az angol nép bizalomra tett szert az oroszországi vi­szonyokat illetőleg. Rakovszky az orosz delegáció nevében köszönte az üdvözlése­ket és a szovjet kormány készségét han­goztatta a két ország közötti jó viszony ki­­mélyítésére. Az angol pénzvilág vezetői memo­randumot intéztek a kormányhoz, melyben közlik azokat a feltételeket, s melyeknek ellenében hajlandók köl­csönt folyósítani Oroszország számára. A feltételek a következők: Oroszország há­ború előtti állami és magánadósságainak elismerése, az idegen állampolgárok el­kobzott vagyonának visszaadása, speciális polgári perrendtartás bevezetése függet­len bírók vezetésével, a szerződések res­pektálásig a magántulajdon elkobzásának a elvéről való lemondás, a kereskedelem szabadsága és végül a többi államok in­tézményei ellen indított propaganda meg­szüntetése. A memorandum azzal végző­dik, hogyha Oroszország elfogadja a fel­tételeket, akkor a londoni pénzpiac haj­landó a kölcsönt folyósítani Az alsóházban elhangzott interpellá­ciókra Macdonald miniszterelnök kije­lentette, hogy az angol-orosz konferenck célja a két ország között fennálló vitás ügyek elintézése. Ezért idegen államok nem vesznek részt a konferencián. Kö­zölte továbbá, hogy nem kapott semmiféle jelentést arról, mintha Japán és Román is szerződést kötöttek volna. A szakértői bi­zottságok jelentésére vonatkozólag be­várja a megindult tárgyalások befejezését és csak azután ismerteti álláspontját Rendezik a német jóvátételt. Berlinbe­ jelentik: A német birodalmi kormány teg­nap foglalkozott a szakértői bizottságok je­lentésével és a jóvátételi bizottságnak a nyilatkozattételre való felszólításával.­­A­ jó­vátételi bizottság választ engedett Németor­szágnak két lehetőség között, t. i. vagy de­legátust küldjön Párisba, vagy jegyzékben tegye meg észrevételeit. A német miniszter­tanács az írásbeli válasz mellett döntött és hir szerint Németország a szakértői jelen­téseket alkalmas alapnak tartja a jóvátételi kérdés gyors és eredményes rendezése cél­jából. A német válasz hangsúlyozni fogja azt is, hogy a jóvátételi kérdés rendezése érdekében hajlandó a közös munkára. A né­met lapok kifejezetten hangsúlyozzák, hogy a minisztertanács egységes felfogással dön­tött.

Next