Erdélyi Hirlap, 1926. május (10. évfolyam, 2372-2392. szám)

1926-05-01 / 2372. szám

^9 PO h-» X évfolyam , 2372. szám. Egyes szám­ára 6 II] Arad ,1926 május 1 szombat Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő ezelőtt Előfizetés: évente 960,­­h évre 480, V« évre 240 napok kivételével naponta. — Szerkesztő­ _ __ 1 hóra 80 lej. Külföldre 1 hóra 140. Számonként­ség és kiadóhivatal: Strada Mefianu (volt 7\ T\S­M­­ Mf|\| Bucurestiben 50b.-val több, Ausztriába 3000 Ko, Forrag ucca) 1. szám. Telefonszámi 97. filJLlvflirl­í Csehszlovákiában l'lt cK, Jugoszláviában 2dinár Május elsején, két proletáriátus nagy világünnepén elnémul­nak a dübörgő gyárak, elpihen a füstölgő kémény, a műhelyszerszám csendesen heverő holt anyaggá válik, legördülnek az üzletek redőnyei és megáll a munka, az élet. Ez a nap a munka ünnepe, a dolgozók gyönyörű demonstrációja, a munka hatalmassága és megmérhetetlen nagysága mellett. Orgonail­latos május elsején, bűbájos tavasz napján a dolgozó és termelő népmilliók kivonulnak az uccára, hogy messzehangzó erős hangon odakiáltsák a világnak: «mi voltunk, vagyunk és leszünk, nélkülünk összedőlne minden, a mi erős karunk hozza fel a földből a szenet, építi a házat, adja a kenyeret, a ruhát, in­dítja el a robogó vonatot és a tengertszel­ő hajót. A mi energiánk és tudásunk teremti meg a jólétet és az emberi boldogságot. Em­berek, mi büszkén, emelt fővel ünnepeljük meg május elsejét, mert az öntudat erőssé tett bennünket.» A huszadik századnak ez az Új himnusza buggyan fel a proletár-torkok­ból és a bámuló világ, a polgári osztály, a burzsoázia és a kapitalizmus önkéntelenül is meghajtja fejét a felvonuló fegyelmezett mun­­kásosztagok előtt. Május első napját ISS­ 1-ben a párisi szo­­cialista internacionálé az egész világ számára munkásü­nneppé avatta. És azóta évről-évre minden állam szervezett munkássága május elsején beszünteti a munkát és ünnepel. Még a háború rettenetes vérzivatarában is a hin­­terlandok megfogyatkozott munkástömegei le­tették a szerszámot, hogy megünnepeljék a maguk ünnepét és hogy egyben tüntessenek a népek őrülete, a rettenetes vágóhíd ellen. Ma, 1926-ban, a soha el nem képzelt techni­kai lehetőségek korában az európai és ame­rikai államok azzal a ténnyel ismerik el má­jus elseje jogosságát, hogy törvényes munka­szünetté avatták ezt a napot. 1889-ben még villogó rendőrkardok zavarták szét az ün­neplőbe öltözött május elsejei munkásokat és harminchét év múlva már törvény véde­tt munkásünnepet. Naivitás és rövidlátás lenne lekicsinyelni május elsejének jelentőségét, mert aki ezt tenné, az magát a munkát kicsinyelné le. Az összetartó, fegyelmezett munkásság minden államban felbecsülhetetlen értéket jelent. Ez a hatalmas tábor ma már tényező, amellyel számolni kell, amelyet letagadni nem lehet, a munkásosztály a maga nagy tömegével részt kér a politikai és társadalmi élet irá­nyításából és az államférfiak maguk is be­látják, hogy ez az óhaj jogos és teljesíten­dő. A szocialista tábor értékes és nagy em­bereket termelt ki magából, világhíressége­­ket adott az emberiségnek, sokan jutottak el a gyalupad vagy az üllő mellőlt a miniszteri székig. Ha a polgárság is felismerte volna, hogy mit jelent a szervezettség, nem lett volna háború és az emberiség nem fetren­­gene a porban halálra tiportan. Ma, május elsején öt földrész lakossága látja igazsággá teljesedni a szocialista taní­tást: «A munkásság az a szikla, amelyen a jövő temploma épül». Május elseje azonban csak akkor lesz igazi nagy világünnep, ami­kor a dolgozó polgárság is a maga ünnepévé avatja ezt a napot és kivonul az utcára, hogy együtt tüntessen a munkássággal a nagy emberi szolidaritás­ mellett, Bonyolódik a választási hadállás. Ellentétek a paraszt- és nemzeti pártban. — A szocialistákkal nem sikerült a megegyezés. — A miniszterelnök nn­ja Besszarábiában. A kormány manifesztumot intéz a kisebbségekhez• Arad, április 30. Alig három hét vá­lasztja el az ország közönségét a válasz­tásoktól és ennek dacára a pártok közös munkája még mindig labilisnak látszik. Az ellenzék h­elyzetét megnehezíti hírek szerint Lupu dr­­akciója, aki ellene van a parasztpárt és a nemzeti párt együtt­működésének s félő, hogy a kollaboráció az utolsó hetekben fel fog dőlni. Az ellen­­zéki blokk vagyis az úgynevezett demok­rata blokk létrejötte teljesen meghiúsult­nak látszik, mert a szocialisták, sőt a zsidó ág is ellene nyilatkoztak. A válasz­tási e­lőkészületek fázisáról­ alább számo­lunk be. Nincs megegyezii a sz­ocia­­liskífcka­ l Kolo­svárról jelentik. Ma éjjel rend­kívül szenzációs polt­ikai esemény történt, amely hivatva van arra, h­ogy döntően be­folyásolja a választások eredményét. Ugyanis tegnap délután ült össze Cluton­ az egyesült ellenzék és a szociáldemokrata párt kiküldöttei, hogy a már régóta folyó tárgyalásokat befejezzék. Az éjjeli órák­ban a szociáldemokrata párt központi ve­zetősége megszakította a nemzeti párttal folytatott kollaborációs tárgyalásokat és úgy döntött, hogy­ a választási harcot az egész országban önálló listával veszi fel. A cluji központ tárgyalóbizottsága már az éjszaka folyamán ilyen értelmű távirati utasítást küldött szét a vidéki tagozatok­hoz és a bucuresti­i központhoz, amely egészen bizonyosan hasonlóképpen fog határozni, mert az erdélyi és bánáti szo­ciáldemokrata tagozatok pred­ominálnak az országban. A szociáldemokrata párt most tárgya­lásokat folytat olyan zsidó csoportokkal, amelyek eddig sem a kormánnyal, sem az ellenzékkel nem egyeztek meg. A Viitorul szerint a nemzeti párt ál­landó bizottságát azért hívták össze, hogy döntsenek a választási paktum felmondása ügyében, mert a két párt nem tud meg­egyezni a jelölésekre vonatkozólag. A lap úgy tudja, hogy Jorga a mai ülésen le fog mondani a pártelnökségről. Nem kapnak helyet Aradon a szocialisták A szocialista párt titkársága a szakítás okairól a következő felvilágosítást adta tu­dósítónknak: “ A nemzeti párt és a parasztpárt között létrejött választási megegyezés a mi interven­ciónk eredménye. A két párt ugyanis már rendkívül eltávolodott egymástól, különösen a parasztpártnál kellett a megegyezés érdeké­ben erélyesen közbelépni és az utolsó pilla­natban sikerült is eredményt elérnünk, ami főként Fluerás Jánosnak, az országos szak­szervezeti tanács elnökének köszönhető. Az elmúlt héten Bucurestiben közös értekezletet tartottunk, amelyen elvileg teljesen megálla­podtunk már és a demokratikus blokk csu­pán a részletkérdésekre vonatkozó pc­' t 'kivá­lásra várt. Ezek után természetesen benn­e­repelt meg legjobban a tegnapi szakit; együttműködés a fel­ültetéseken bukott . Ugyanis a nemzeti párt nem vol­t hajlandó arra, hogy a munkásságot az erőviszonyok arányában juttassa mandátumokhoz, illetve jelöl­tségekhez.­­ — Miért foglalt el olyan merev álláspon­tot a nemzeti párt? — A nemzeti párt érthetően nehéz hely­zetben van. Vajda a tárgyalásokon maga is kijelentette, hogy a vidéki tagozatokkal sem­miféle képen nem tud zöldágra vergődni. A kormányválság kudarca után csak a képvise­lői mandátumok tartják össze a pártot, amely így nem tud elegendő helyet szorítani a mun­­kásság számára. Ez annyit jelent, hogy a sze­mélyes érdekek ismét diadalmaskodtak az el­vi szempontok felett. Például az aradi tago­zat nevében dr. Marsieu Justin elnök távira­tot intézett a központhoz, hogy ne küldjenek ki képviselőt Aradra, mert ők a saját hatás­körükben már megejtették a jelöléseket, a­melynél nem vették figyelembe a munkásság kívánságait. Az aradi munkásság feltét­lenül ragaszkodik a listán egy helyhez. Paktum Marcus Mihály dr. e’deni. A választási izgalom már átterjedt a ke­reskedelmi és iparkamarák által megejtendő szenátor-választásra is. A kamarák által vá­lasztandó szenátorok közül két kisebbségi lesz az egyik szász, a másik jelölt személyére nézve a kolozsvári, marosvásárhelyi és nagy­váradi kamarák paktumot kötöttek­­ egy­mással és jelöltjük Negrutiu János, a ko­lozsvári kamara elnöke, il Manifesztum a kisebbségekhez­ Brah­am­ Jones az eddigi kombinációktól ellérőleg nem jelölteti magát és így csak jo­gosultsága alapján a szenátusban foglal he­lyet. Jarga Miklóst két helyen, úgymint Bu­­curesliben és Ploesliben jelölte a nemzeti párti. Érdekes manifesztum fog megjelenni a kormány részéről a napokban és a mani­­fesztum az ország népkisebbségeihez­­ szól. Ez lesz tehát az első kiáltvány,mely a ro­mán kormányszékből az ország kisebbségei­hez intéződik és ezzel a kormány már tanú­­jelét adja annak, hogy nagyobb súlyt he­lyez erre a kérdésre, mint elődei A kisebbségi paktum különben nem­ ele­gíti ki a románság minden rétegét és erre a jellemző Hillárdnak, a Curieria srudiciarban

Next