Erdélyi Hirlap, 1928. március (12. évfolyam, 2909-2935. szám)

1928-03-01 / 2909. szám

n <­y^» 2909. agam. Egyes szám ara 5 lej. Arai $333. márcus 1. csütörtök Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő ezelőtt Előfizetés évente 1080, V» eme 540, 7­ ° we 270, napok kivetetével naponta. Szerkesztő­ hóra 90 le­j Külföldre 1 hóra 140 Szánonként jeg­es kiadóhivatal: Strada Metianu­­ volt AniM ff ¥ T|| mT| Bucure&iben 50 b. val több. Ausztna , WG Ko­ rom­án ucca / szám 7etefonszám 97 /.lUJKJLr$ Csehszlovákiában /l • cK Jugoszláviában 2 dinár Ismét a lakás terül a mindenn­api élet lüktetését felfogó vezércikkhasábra. A kormány elé ma egy szakbizottság véleménye kerül, amely egy évre ismét nyugvópontra akarja juttatni ezt a súlyos problémát. Előrelátható volt, hogy az az álláspont kerül ki győztesen, hogy még nem érkezett el az idői arra, hogy az állam a lakáskérdésben a laisser faire álláspontjára helyezkedjen. Egész Európá­ban a kérdés állami protektorátus alatt áll. Egész Európában megközelítik a súlyos probléma méltányossági pontját is és e legintranzigensebb Ausztriában is elérkeztek a Mieterschutz enyhítéséhez. Hadat nem vi­selt államok, mint Dánia a kérdést törvé­nyes szabályozással tartja féken és nekünk a viszonyok nem oly rózsásak, mint a nyu­gati államokban. A háztulajdonosok nem követelhetik, hogy a teljes szabad rendelkezés máról-hol­napra bekövetkezzen, de követelhetik azt, hogy a háború utáni élet terhe arányta­lanul ne súlyozódjék vállaikra. Követelhetik a reális jövedelmet, annál is itaxabb, mert ma már az ingatlan konjunkturális hozadé­­ka teljesen megszűnt. A lakó az ingyenlakást tovább nem élvezheti, de hajlékot, fedelet elvárhat az állami gondoskodástól. A lakás­kérdést a dö­nt des elvére kell hozni és ha az állam befolyást is gyakorol a bérleti jog­ügylet kialakulására, ennek bizonyos korlá­tok között kell megtörténni. Az első lakás­törvények éppen abba a hibába estek, hogy túl sokat vettek el a háztulajdonosoktól és ezzel a probléma bizonyos mérges atmosz­férába jutott. A racionális gondolkodás azon­ban mindig fátyolt vet a muttra és keresi az objektív igazságot Helyes az, hogy az uj törvénynek a hatálya is csak egy évre fog szólani, mert a jövő év tavaszáig beállható valutáris vi­szonyok ma még nem tudhatók. Ma már előrelátható, hogy azok az okok, amelyek az építkezés megindulását gátolják, egy év múlva ismét csak azt fogják eredményez­ni, hogy jogászoknak kell h­elyrehoznoi azt, amit a kőművesek kényszerűségből mulasz­tottak el. Ha egy évig ismét nem építünk téglából, akkor egy év múlva megint egymás hátára kell rakni a paragrafusokat, hogy azok a szükségotthont biztosítsák. Az épít­kezés terén azonban óriási a nemtörődöm­ség, az állam ezt a problémát teljesen magá­ra hagyja és nincs más oira, mint a lakás­­kérdésnek állandó és nyugodt elintézését ke­resni. Nem lehet, hogy a mai bírói létszám mellett a bíróságok munkáját a lakásperek továbbra is gátolják és a méltányos bér megállapításával a háztulajdonosok oldalán felkavart szenvedélyeket meg kell nyug­tatni A lakó számára biztosítani kell a ren­des, tiszta és egészséges otthont, E­ tekintet­ben nemcsak a magánérdekek védelméről van szó, hanem egy súlyos szociális problé­máról.­­Németországban például, ahol haí­­l­om­ négy évvel ezelőtt szinte a földből nőttek ki az új házak, szociális okokból szükségesnek tartják a lakásvédelem fentar­­tását. Nem lehet generációkat odúkba ker­getni, gyermekeket az uccán lázatni, mert ez a generáció az állam jövője és minden racionális állam lullát a jelenein, és jövőjé­ről gondoskodik. Izgalmas éjszakai tárgyalást tartott a hadbíróság a diákperben. A Diákszövetség elnöke a magyar kormány ügynökeit vádolja az antisze­mita zavargáson rendezésével. — Zárt tárgyaláson hallgatták ki Lorin Popescut, akinek vallomása terhelő volt a kormányra. — Még Kenet ka­pitányra is ráfogták a hadboaóság előtt, hogy részt vett a rombolásokban. Negmescu ügyész meg akarta tiltani a lapoknak a vallomások közzétételét Cluj-Kolozsvár, február 29. Több hetes szünet után tegnap is­mét megkezdték a ko­lozsvári és nagyváradi rombolásokban való részvétellel vádolt diákok perének főtárgya­lását. Tegnap a bíróság részletesen tért ki Waiszlovics Emil szerepére és egyéniségé­re. A tanúvallomások azonban nem igazol­ták, hogy Waiszlovics összeférhetetlen és ro­mánellenes magatartásá­t igen és ellene csak egy terhelő vallomás hangzott el, a­mely szerint a világbotrány kirobbanására az adott okot, hogy Waiszlovics két diákot kitiltott szállodájából. Más tanúk szerint Barbul diák egy kijelentéséből következtet­­hető, hogy a rombolás tervszerű volt A mai tárgyalás lefolyásáról alábbi rész­letes tudósításunk számol be: Rendőrtiszteket rendeltek ki egy zsidó tanú inzul­tálása miatt A hatodik hadtest hadbíróság­a ma dél­előtt zsúfolt tárgyalóterem előtt folytatta a rombolással vádolt diákok perének főtár­gyalását. A tárgyalóterem előszobája telve van tanúkkal, közöltük néhány zsidó keres­­kedővel, akik érthető izgalommal tárgyal­ják a tegnapi incidenst, amikor egy zsidó ta­nút a diákok inzultálták. A rendőrprefektúra ezért számos rendőrtisztet és detektívet rendelt ki, akik részint a tárgyalóteremben, részint a folyosókon helyezkednek el, hogy így biztosítsák a rend fentartását. Keresztúri Olleán tavaly meg­­támadott egy kiskereskedőt. A tárgyalás megnyitása után elsőnek Pap Sándor oradeai közrendőrt hallgatta ki a bíróság Keresztúri Orleán Sándor egyik afférjával kapcsolatban. Keresztúri ugyanis állítólag egy évvel ezelőtt súlyosan inzultál­­ta Fuchs Ignác oradeai kiskereskedőt, aki az épen szolgálatot teljesítő Pop közrendőrtől kért segítséget. A rendőr nem tud arról, hogy Kérészi úri lett volna Fuchs támadója. Réz Bertalan, az oradeai Park szállo­da portása az elnök kérdésére elmondta, ho­gyan játszódott le a Waiszlovics-féle affér. A portál szerint a diákok betörték a szállo­da ajtaját és súlyosan inzultálták Waiszlo­­vics Emilt, ki tőrrel a kezében­­ védekezett a támadással szemben. Ezután minden részletében izgalmas és érdekes tanúvallomás következett. Tüntet a hallgatóság a kaftá­­nos tanú ellen­ A hadbíróság elnöke Fuchs Ignác ara *ceai fűszerkereskedőt szólítja. A kereskedő kaftánban, minden izében reszketve megy végig a tárgyalóteremben, amelynek hallgatósága zajos megjegyzések­kel ad kifejezést nemtetszésének. Zbarcea elnök rendreutasítja a hallgatóságot. Fuchs Ignác az elnök kérdésére elmond­ja, hogy egy évvel ezelőtt az­ oradeai állo­­más közelében súlyosan inzultálták. Zbar­cea ezredes megkérdezi, hogy ki volt a támadó. Fuchs megfordul­va rámutat a vádlotta­k padján ülő Keresztúrira. Keresztúri: Nem igaz­. Maga a tanú sem vallotta ezt első ízben határozottan, annyira nem, hogy amikor kihallgatás cél­jából az ügyészségre megidézték, azt kér­dezte a vizsgálóbírótól, hogy­ én nem va­gyok-e szigoranca detektív. 1 Radulescu védő megállapítja, hogy l a ta­nú ellentmondásba keveredett. Tanú: Én azt nem­ azért kérdeztem, mint­ha nemi ismertem volna fel Keresztúrit,­­ha­nem azért, mert azt hallottam, hogy fő de­­tektívszolgálatot teljest Negulescu ügyész: Itt nincs semmi ellent­­mondás. Statescu védő: Az ügyész tál nem preju­­dikálhat, nem állapíthatja meg, hogy van-e ellentmondás, vagy nincs. Különben­­ sem olyan fontos és hirdetős,­­amit a tanú mond. iVe tessék nyolcvan százalékos honpolgárnak nézni a tanút ! A védő ezután kissé humoros megjegy­zést tesz a tanúra. Negulescu: Figyelmeztetem a védő urat, hogy a törvény előtt­­ mindnyájan egyenlőek vagyunk. Ne tessék nyolcvan százalékos ál­lampolgárnak deklarálni a tanút. Az ügyész és a védő között éles vita ke­letkezik, amelynek Zbarcea elnök vet véget. A védők ezután kifogásolják, hogy Fuchs magyar nyelvű vallomását egy altiszt tolmá­­csolja. Kérik a hadbíróságot,­­hogy egy ma­gyarul jól tudó tisztet nevezzenek ki tolmács­nak, akinek intelligenciája és jogérzéke ga­rantálja a helyes fordítást. A­­ hadbíróság el­fogadja a védők kérését ,és amíg az­ új tolmács megérkezik, elrendeli Lorin Popescunak. (a

Next