Erdélyi Hirlap, 1929. július (13. évfolyam, 3298-3323. szám)
1929-07-02 / 3298. szám
/ J 3 <L- gr |>cím -1 ----- M /"".O T -v iBibijiOítí'íftaíAb Ä .&■&* L I I J 3 z <- # 1^- sistu - ,1 Megjelenik hétfő és az ünnepeket követő napok Kedd, 1929. júlIUS 2. 1. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda, ah_... kivételével naponta reggel . ♦ Az Erdélyi Hírlap- b * J Strada Metianu (volt Forray ucca) 1. Telefonkiadó Társaság tulajdona, kiadása és rotációs to ald_, A A_ B , , 97. Sürgönyeim: Hírlap Arad. Előfizetési árak nyomása. ♦ Felelős szerkesztő: Major Béla. ♦ ‘ Évente 1080, félévre 540, negyedévre 270, haHirdetések felvétele megállapított tarifa szerint villng„rJ-L|„ nneo___r... vonta 90 lej. ■* Külföldre havonta 50 lejjel több Az apróhirdetések árai a rovat élén olvashatók. Alii«e VTOigaiTlj d £ 9o, SZ am Egyes számára 5 lej. ♦ Vasárnaponként 6 lej. A néppárt cluji (kolozsvári) kongresszusa. Cluji (kolozsvári) tudósítónk jelenti: A néppárt cluji tagozata szombaton délelőtt a Corze-miartban szervezkedő gyűlést tartott Prie Octavian volt államtitkár elnöklete alatt. A gyűlés szónokai Bornemissza Sebestyén, Osvada Vasilie v. polgármester, Daianu esperes és Vasca teológiai dékán voltak. Délután a néppárt erdélyi tagozatának vezetői Goga elnöklete alatt bizalmas értekezletet tartottak, amelyen többek között elhatározták a párt kereteinek kiszélesítését. A görög exdiktátor a vádlottak padján. Athén, július 1. Pangalos tábornok, volt görög diktátor hazaárulási perében a vizsgálat anyagát ma este egy 30 tagú bizottság vizsgálja felül. A főtárgyalás július 20-án lesz és máris óriási érdeklődés mutatkozik. A vádlottak között ugyanis Pangaloson kívül öt volt miniszter is helyet foglal, akik közül három letartóztatásban van. A vád ellenük az, hogy nem tartották be a költségvetés tételeit és az állam pénzét elpocsékolták Cseh kirohanás Franciaország ellen. Prága, julius 1. Kramarz, a versaillesi béke aláírásának tizedik évfordulóján két lapban is vezércikket közöl és szokása szerint éles kirohanást idtéz Magyarország ellen. Elítélően foglalkozik a franciák új magyarbarátságával és megjegyzi, hogy ha Franciaország így folytatja, könnyen pzsjoj •jufpppdmrzs inüjuespt enzsign ®ltja Franciaországot, hogy a magyar barátság politikájával szakítson. Franciaországnak ezt annál is inkább meg kell tennie, mert a kisantant keretében van olyan állami is, amely, nem lelkesedik már Franciaország iránt. Végül hatalmas kardcsörtetést rendez Magyarország ellen és kijelenti, hogy minden eszköz meg van arra, hogy energikusan léphessenek fel Magyarország ellen Határincidens Csehszlovákia és Magyarország között, Prága, július 1. A hivatalos csehszlovák sajtóiroda jelenti: A hidasnémeti átkelőn július 2-án beszüntetik a forgalmat és elzárják Magyarországtól. A retorziós lépés oka az, hogy a magyar hatóságok egy cseh vasutast letartóztattak. A Magyar Távirati Iroda ezzel kapcsolatban azt jelenti, hogy a csehszlovák lépés valószínűleg egy június 28-án történt esetből származik, amikor a magyar hatóságok csakugyan letartóztattak egy cseh vasutast, Pecha Vincét, mert in flangranti kémkedésen, csípték. o a Bethlen György gróf tiltakozott a kamarában a nagyváradi gyűlésről koholt vádak ellen. Vajda belügyminiszter válaszolt a Magyar Párt elnökének. — Hegedűs Nándor a kényszeregyezségi törvényt követelte. — A szenátusban Gyárfás Elemér tiltakozott a sajtótámadások ellen. Bucuresti, július 1. A kamara mai ülésén Mirescu szocialista képviselő kérdést intéz a közlekedésügyi miniszterhez a CFP-nél történt elbocsátások tárgyában. Majd Gróf Bethlen György kijelentette, hogy a június 26-iki ülésen egyik képviselőtársa az Universal cikke alapján súlyos szavakat használt a Magyar Párt nagyváradi gyűlésén tett kijelentéseivel szemben. Kötelességének tartja, hogy az ország szószékéről megállapítsa az igazságot. Ezen a gyűlésen résztvettek az emberek ezrei, akik tanúsíthatják, hogy az Universulban megjelentek valótlanok. A kamara rendelkezésére bocsátja a «Keleti Ujság» és a «Tribuna» című lapokat, amelyek a gyűlőlért,i osildsokat közöltek. Ezekből a cikkekből kitűnik, hogy a gyűlés folyamán senki sem izgatott és egyetlen szó sem hangzott el az állam ellen. — Ottani kijelentéseinket azzal a meggyőződéssel tettük, — folytatta — hogy mint a nép, képviselői, kötelességünk megmondani azt, amit mondottunk. Hajlandók vagyunk szavainkért bármikor és bárhol teljes felelősséget vállalniP s Vajda belügyminiszter kijelenti, hogy meg van elégedve Bethlen gróf lojális nyilatkozatával. A magyaroknak Románia lojális állampolgáraivá kell lenniük. — Mi mindent megtettünk — mondja, — hogy megelégedetté tegyük a magyarokat, akik ezért nem is tudtak anyagot gyűjteni Genf részére. Igyekezzenek önök jó állampolgáraivá lenni ennek az országnak, amely az önök hazája is, nemcsak a mienk. Hegedűs Nándor a kényszeregyezségi javaslat parancsoló szükségességéről beszélt. A szenátus ülésén Gyárfás Elemér kijelentette, hogy, egyes lapoknak a nagyváradi nagygyűlésről közölt tudósításai nem felelnek meg a valóságnak. Nagyváradon egy szó sem hangzott el a határokról. Lehetetlen, hogy ez a két nép, amely Erdély valamennyi városában összekeveredve él egymással, nem találja meg a jó együttélés megfelelő megoldását. A gyűlésen nem mondották azt, hogy a Kárpátok határait nég íc-1’ ’változtatni. Ez az állítás hazugság. Nem réste a két nép közötti viszony megrontását, mert meg van győződve arról, hogy, csak az együttműködés által lehet a kívánt megértést létrehozni. Kéri a román sajtot, hogy igyekezzék alaposabban megérteni a kisebbségek helyzetét. Gradisteanu a román-magyar ügyről beszélt és kijelentette, hogy Magyarország válaszjegyzéke újabb provokáció, mert a békeszerződések revízióját követeli. ! — Szakítanunk kell — folytatja — az eddigi engedékeny politikánkkal és a kisantantnak a Népszövetségnél energikus demarsot kell tenni és ha ez sem lesz elegendő, tegyük meg magunk a szükséges lépéseket érdekeink védelmére. öt sebesülés a csernovitzi liberális gyűlésen. Nagy készülődés a közigazgatási reform ellen. — Mirto belügyi államtitkár megvédi a javaslatok — Bratianu Vintila holnap tiltakozó audienciára megy. Bucuresti, julius 1. (Az Erdélyi Hírlap tudósitójától.)) Mirto belügyi aliniszter ma fogadta a sajtó képviselőit, aki előtt nyilatkozott a közigazgatási reformról. Rámutatott a törvény szükségességére és arra, hogy a javaslat főérvét, a decentralizációt a liberálisok is elismerték, az 1925. június 14-iki törvény alkalmazásával. — Amit mi teszünk, — mondotta a miniszter — nem más,mint az 1925. távi törvény indokolásában kifejtett elvek tényleges megvalósítása, amelynek célja a közigazgatásnak a modern szempont szerinti berendezése. A közigazgatásnak olyan rendszerét kell megteremteni, amely megfelelően elasztikus és az ország különböző részeinek mentalitásával összeegyeztethető. A miniszter az általános bevezetés után kifejtette, hogy a végúti falvak közigazgatása teljesen elavult. Egyes falvaknak nincs megfelelő jövedelmük, a javaslat ezért több községet egyesít, hogy így eleget tudjanak tenni fizetési kötelezettségeiknek. A megyékre nézve egyetlen újítás a végrehajtó szerv megválasztásában nyilvánul és> a jövőben nem a prefektus, hanem a megyei tanács elnöke kezében lesz a végrehajtó hatalom. Főelv az, hogy a helyi autonómiát biztosítsák mindaddig a határig, amíg az állam magasabb érdekei érintve nincsenek. ( f .! ) A liberális párt vasárnap Csernovitzban nagygyűlést tartott, amelyen a központi vezetőség részéről Bratianu Vintila, Duoa, Anghelescu, LepadaCu Nistor volt miniszterek vettek részt, akik valamennyien támadták a kormányt, különösen a közigazgatási reformot. Bratianu Vintila kijelentette, hogy holnap arégenstanács elé megy, nem azért, hogy a kormányt megbuktassa, hanem azért, hogy megvédje az országot A gyűlés végén a liberális korifeusokat a közönig kifütyülte és lehurrogta, majd verekedés keletkezett, amelynek során öt ember megsebesült. A sebesülteket a közeli gyógyszertárban részesítették elsősegélyben. A Lüpta azt hiszi, hogy a közigazgatási reformot csak ősszel fogja a parlament megszavazni és a liberálisok nem fogják elhagyni