Erdélyi Hirlap, 1931. augusztus (15. évfolyam, 3326-3350. szám)
1931-08-25 / 3345. szám
VELgg___ tB 3 )ÉmHmTJ » > 5 Az egyetemes magyarság Kazinczy ünnepe Érsemjénen. „Segítségül hívunk,hogy az elszegényedett magyar értelmiséget m Az összes erdélyi magyar kulturegyesületek, a Magyar Tudományos Akadémia képviseltették magukat az ünnepélyen. Arad magyarsága impozáns módon hódolt Kazinczy emlékének. firs einjc, augusztus 24. Az Erdélyi Hírlap kiküldött munkatársától. Kazinczy Ferenc jelentősége a magyar közművelődésben, túlnőtt azokon a kereteken, melyeket az iskolai tanítás megállapított. Nem a költő, nem a nyelvújító de a felvilágosodás eszméinek nagy erejű terjesztője lett a magyar nemzet halhatatlanja. Ez a gondolat volt az alaphangja annak a nagyszabású és nagyhatású ünnepnek, melyet a nagyváradi Szigligeti Társaság Kazinczy Ferenc halálának százéves fordulóján Érsemjénben, a költő születésh helyén rendezett. Ennek a kis magyar községnek birtokos értelmisége és értelmes földműves népe olyan lelkes segítői voltak Perédy Györgynek a Szigligeti Társaság alelnökének, hogy a Kazinczy emlékünnepet az egyetemes magyarság kultur ünnepévé avatta. Bihar és Szigy megye intelligenciája kocsikon és autókon jött el a község közepén elterülő kedves kertben emelkedő Kazinczy szoborhoz, melynek érdekessége, hogy Frailer Lóránt készítette és a Fráter-Kaziczy család gondozza kegyeletes szeretettel. Erdély irodalmi társaságai, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy társaság képviselői hangulatban és tartalomban gazdag beszédekkel tették feledhetetlenné az érsemjéni vasárnapot. Érsemjén ünnepe. Vasárnap a református istentiszteltet után a község kis állomásán ötven főnyi remek lován bandérium várta a Nagyváradról és Érmihályfalváról érkező vendégeket. Ifjú Pásztor Lajos volt az ifjú lovasok vezetője. A megérkezett vendégek között volt dr. Bitay Árpád, a kisebbségi minisztérium magyar tanácsosa. Szatmári Károly a község lelkes református lelkésze üdvözölte a vendégeket, mire Perédy György felelt lendületesen. A református templom előtt a község ifjú leányai álltak sorfalat szép magyar öltözetben. Az ünnep kezdete előtt szives magyar vendégszeretetben látták el frissítővel a felkészfalk és a Fráter Kúria asszonya, a küldöttségeket. Az érmeléki alkalmi dalárda Ádám Taös igazgató-tanító vezetése mellett szép uaai nyitotta meg az ünnepet. Perédy György küldői képekben gazdag remek beszédben fejtette ki a Kazinczy-ünnep léleknevelő erejét. Utána a községi református nőszövetség leánytagja Pásztor Ilona szavalta el Remenyik versét. Az ünnep kiemelkedő része volt Tabéry Gézának az erdélyi írógárda nagy tehetségű tagjának remekbe írt és művészileg elmondott tanulmányszerű beszéde, miézben a tudós alaposságával és a stilművész Világosságával fejtette ki, hogy mint lett a francia felvilágosodás eszméivel Kazinczy a magyar lelki élet ujjáformálója és a reformkorszak előkészítője. Tabéry magas szempontu fejtegetéseit a kétezernyi hallgatóságban az egyszerű lelkek époly megértéssel és élvezettel figyelték, mint az iskolázottak. Kovács József ref. lelkész szép ódaszavalás után dr. Kéki Lajos budapesti egyetemi tanár, a Magyar Akadémia és a Kisfaludy Társaság kiküldöttje fejtegette értékes beszédben Kazinczy hivatott munkásságát. Utána dr. Bitay Árpád az erdélyi Katolikus Akadémia koszorúját helyezte el közvetlen beszéddel, melyben megerősítette Tabéry előadásának azt a részét, melyben idézte Kazinczy megértő nyilatkozatait a román nép luilturjogosultságáról. Arad köszönti Kazinczy emlékét Az Erdélyi Irodalmi Társaság szónoka Ligeti Ernő kifejezte, hogy az erdélyi irók hivatásukban Kazinczy küzdelmeinek folytatói. Utána az aradi Kölcsey Egyesület nevében Szöllösi István a következő beszéddel hódolt Kazinczy szellemének: Ki elindultál nagytehetségü kis nemzet lehetséges fiaként innen az Értől és eljutottál az emberi nagyság világátfogó óceánjába. Kazinczy Ferenc, idézem lelked őseimé igaz megnyilatkozását 1802-ben Kis János iró barátodhoz irt leveledből: » Nekem a halhatatlanság a bálványom Érte örömest lemondok az életnek minden öröméről, örömest eltűröm az életnek minden visszás eseteit. Azt képzelni, hogy a Szépnek, Jónak, Igaznak későbbi tisztelői midőn már rág sorvadni fogunk, vissza fognak kívánni mamihoz, hogy nevünknek zengése a virtusnak szüreteiére, a legszebb feladatokra fogják őket buzdítani, mint minket buzdítanak, akikben az emberi nagyságot imádjuk, a legérdemesebb az életnek minden örömei közt az eszes ember kívánságára és vigyük azért szeretetünk édességeit kezességül a Halhatatlanságnak, mely bzonyosan a mienk.« Az aradi Kölcsey Egyesület és mindnyájan a Szépnek, Jónak és Igaznak későbbi tisztelői, akik itt nagy lelked szimbólumánál szobrodnál megjelentünk, hogy előtte e mélt nagyságodnak hódoljunk, igaz szívvel valljuk, hogy a hai tudatlanság bizonyosan a tied mert áldozatos munkában és krisztusi szenvedésekben gazdag életeddel felséges összefoglalója voltál a magyar nemzet ezer éves bölcsességének, büszke erejének és igazságot sugárzó szépségének. És ebben a Te halhatatlanságodban roggant meg a magyar nemzet halhatatlansága számára a Kisfaludy, Kölcsey, Vörösmarty, Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Arany, Jókai és Ady keletet-nyugatot átívelő halhatatlansága! Benne van az ő nevük zengésében a Te nyelvmivelő Ízlésed és magabizó sugaló ered! „Velünk legyen csodatevő erőd magyar anyanyelvünk imádásában És vallomást tesz szegény szavamban a szabadságért halt vértanuk városából a Kölcsey Egyesület, igazad volt halhatatlan magyar lélek, mikor a próféták világos látásával megmondtad, hogy a Szépet, Jót és Igazat imádó késői nemzedék vissza fog kívánni magához. Visszakivánunk pihenésre térten 100 éves fordulóján és ezután, hogy velünk legyen csodatevő erőd magyar anyanyelvünk imádásában. Hadd halljuk újra mag újra II. József iskolafelügyelőjének német szavával a magyar szó intelmét, hogy az államnyelvgondos megtanulása mellett meg kell a magyar ifjuságnak jól tanulnia anyanyelvét mert ez és az emlékezés az ősök erényeire minden jövendő nemzedék számára a nagylelkűségnek, a nemes önérzetnek és a fenkölt cselekedeteknek kifogyhatatlan forrása. Hívunk téged segítségül aggastyánkorodig lelkes ifjúnak maradt Apostol, hogy az anyagiakban elszegényedett, a lelkiek értékelésében kissé megzavarodott magyar értelmiséget a magyar hasművészet számára megtartsuk és megszaporítsuk. Izgass köztünk, mint pihenésre térted előtt tévéd gyöngéden cirógató és keményen szókimondó őszinte bírálattal a könyvért és minden írásért, mely, Hozzád hasonlóan a magyar lélek eredetiségét elfogulatlan szeretettel viszi az egyetemes emberi kultúrába! Leteszem lábadhoz fiúi tisztelettel a köszörűt, melynek szalagján az ötvenéves aradi Kölcsey Egyesület hitvallása im ez: »Száz év múltán is visszakivánunk, terem,« te hiteddel!« Lebontják Kazinczy szülőházát. A temesvári és nagykőrösi Arany János Társaság koszorúját dr. Ozoray László temesvári tanár tette le hatásos beszéddel. A nagykárolyi Kölcsey Egyesület szónoka Tarcinszky Kázmér volt, az érmihályfalvai magyarság koszorúját a jövőbe vetett hit szép szavaival dr. Andrássy tette le és utána a semjéni és a környék miás magyar községeknek női és férfi küldöttei oly tömegét rakták le a mezei és kerti virágokból készült koszorúnak, hogy a bronzszobor talpazatát magasan boritolták be. Az ünnepély második megható része a régi Bossányi Kúria kis háza előtt folyt le ahol Kazinczy 1754-ben született. Az épületet mostani romjén birtokosa lebontani készül a roskadozó házat, csak gyöngéd figyelemmel megvárta, miig ez a kegyeletes ünnep elmúlik. A Magyar Tudományos Akadémia régi emléktábláját a főépületen fogják újra elhelyezni. Itt Marót Sándor a Szigligeti Társaság alelnöke, az Aradról Nagyváradra elszámazott kitűnő tollú szerkesztő mondott meghatóan szép beszédet. »Néhány lépéssel 172 esztendőt taposott hát e zarándok csapat megoldott saruja. Az ércszobortól mit ember, kézié formált és a hálás utókor sugalmazott, megértünk az isteni alkotás kipattanó szikrájáig: a bölcsőhöz. Innen a rozzant nládfedeles háznak vénráncu falad közül az élet lehelete áramlik ki«. Finoman cirelált mondatokban vázolta a gyermek Kainczy növekedéséit a nagyapai háznak, ahol »füle nyolcadik évéig magyar honánál egyebet rém Kalla«. Elhelyezte a Szigligeti Társaság virágos koszorutjait az Akadémia emléktáblájára! ezzel a Zárszóval: »A halál és születés kettős tornácánál boruljon a koszorú az elmúlásra, a virág az életre!« A gyönyörű ünnepet kétszáz teritékes közös ebéd fejezte be hatalmas sátor alatt. Perédy eltoék király köszöntője után sok szép beszéd hangzott el, melyek közt a község református lelkésze a helybeliek erős viszehangu elismerésével találkozott, midőn a jelenlevő dr. Popp járási főbírót éltette. Kellemes hatást tett, hogy Ghica vármegyei prefektus, ki megígérte részvételét a magyar kulturünnepen a rendezőkhöz küldött értesítésében kimentette elmaradását, mert hivatalos ügyben el kellett utaznia. Az érsemjéni Kazinczy-ünnep méltó volt a Szigligeti Társasághoz és az érsemjén vidéki öntudatos magyarsághoz, mely az idegen vendégekkel együtt kiment Fráter Lóránt mezei síremlékéhez és azt is megkoszorúzta. U síiéi ssssí ni stars. Negyed 8 és negyed 1« órakor. CENTRAL MOZGO: Kicserélem a feleségemet (Ich heirate meinen Manna Zenés vígjáték gyanyái) dalbetétekkel. A bájos TRUDE BERLINER, az elegáns IGO SÍM, a mozgékony KURT WESPERMANN és a komikum kiapadhatatlan forrása, SZŐKE SZAKÁLL biztosítják e kiváló PARAMOUNT-film sikerét.