Erdélyi Hírlap, 1839 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1839-01-24 / 4. szám

15 is olly becsülettel tudánk fenntartani. Ezen e­vben szövetségi intézvényünk félsz»­,adat éljük keresz­tül, következ.ésképen rendszerünk, m­elly minden mnastól eltérve, a’ népfelsőségnek gyakorlati, és határtalan hatáskört engede, tökélletesen m­eg van probálva. Az atyáink által alakult alkotmány ál­landó kormányrendszerré változott , m­elly azon elveket m­ellyeken epitle nem csak általánoson meg tartá, hanem az egyesek jogait, ’s szerencséjét is csudálatoson védi, és előmozdítja. Itt hoszasan elő számlálja minő körülményeken diadalmasko­dónak legnagyobb szerencsével és azt mondja, hogy egy birodalomban sem virágzik úgy a’ népnevelés, és sokak­ se kapcsolt egy akkora földért annyi népet össze a’ közérdek, a’ közjóllét. A’ kü­lü­gye­­ket érdeklőleg Kanadáról igy nyilatkozók : — Re­­ménylem, hogy a’ törvények iránti tisztelet min­den­kit vissza fog tartoztatni ólly tárgyakba való elegyedéstől, mellyek őt egy általjában nem ér­deklik, mert ma minden nemzetekkel békében élünk, ’s azon barátságos viszonyokat fen is akar­juk tartani. Hivatalos, ’s más forrásokból is tu­dom, miszerént több ’egyesült státusbeli polgárok szövetségbe léptek, hogy Canadába ellenségesen bélépvén a’ zendülést előmozdítsák. Ezen tudosi­­tás némüleg valósult is, midőn némelyek polgár­társaink vagyonát erőszakkal kizsarolva a’ Cana­­daiak felsegéllésb­e forditák. Egyébiránt, hogy polgártársainkat olly nemű politikai inté­zvények mint a’ miénk is érdeklik, nagyon természetes, ’s hogy minden illy intézmények kivívásáért harczoló népeknek szerencsét, sírkért, és jó kimenetelt kí­vánnak nagyon természetes, ’s ezt nélkül nekik tulajdonítani nem­ is lehet; de az egyesült státu­sok érdeke azt teljességgel meg nem engedi, hogy azoknak kivitelében tettleg is béfolyanak; külön­ben is ez elly kérdés, mellynek elhatározása a’ congressusra van bizva; ’s illy törvények áthágása az ország hűsége, ’a őszinteségének gyűlöletes gyanúsítása volna, ’s mint illyenek rögtöni elnyo­matásukat sürgetik, következéskép e’ tárgyban is polgártársi­i együtt m­unkálásukra egész bizoda­­lom­­al számolok. Valamint eddig, ugy ezután is a’ törvények híven fognak teljesítetni. — Valyon elékségeseké ezek a’ kanadai határszéleknél tör­­ténendőket megelőzni ? arról a’ congressus ítéljen. Nagybritannia. A’ h­olland Belga ügyről így vélekedik a’M. Chronicel ministeri lap: „Nem kevés nyugtalansá­got okoz most a’ Belga kérdés, de ha minden nagy hatalmak megegyeznek a’ mint a’ Belga Holland közötti szerződés feltételeiben meg is történt, ak­kor őrültség volna Belgiumnak ellenkezést mutat­ni , ’s ma illy szándékot Belgiumról fel sem tehe­tünk. A’ nagy hatalmak megegyezzenek a­ felté­telek iránt, ’s mint halluk a’ jövő hónap elején, m­int a’ két féllel közlendik. Mi­ tisztán kimond­juk, hogy véleményünk szerént Belgiumnak nincs elég oka az előterjesztendő feltételekkel meg nem elégedni. A­ német­alföldi király nyakassága lé­nyeges hasznára volt Belgiumnak. Mi Luxenburg és Linburgot illeti, mellyektől Belgium nem akar elválni, ebben reményleni nem lehet, hogy kíván­sága teljesüljön. L­uxenburg p. o. a’ német szö­vetség egy részét teszi, ’s a’ német alföldi király ezen tartományt, nem mint Hollandia vagy Bel­gium feje bírta, hanem, mint német szövetség tagja. Hasonló joggal kívánhatná a’ Dániai nép is Hel­­steint a’ szövetségtől elszakasztatni, mint a’Bel­gák Luxenburgot, csak azért, mivel Belgium, és Lugenburg népessége egy ideig ugyan azon egy felsőség alatt vala. Képzeljük, hogy az angol nép 4-dik Vilhelm halálakor Hannoverét követelte vol­na azért, mivel ez, Angliával együtt azon király éltében egy fő alatt állott. A’ Hannoverai nép meg egyezése — *s ezt igen könnyen lehet vala kivinni — a’ dolog állását meg nem változtatta volna. A* német szövetség más státussai jogokkal birnak, mel­­lyek a’ Hannovera, vagy Luxenburg népének jó­gái felett állanak!? és tökéletes igazok van a’ szö­vetség feldarabolását ellenzemi. Ezen tekintetek annyira jozanok, hogy ha szinte némelly Franczia szabadelmük kicsapongó nézeteket nyilvánítanak is a’ Belga ügy iránt, még is annyira nem mehet­nek , hogy az Európai béke felbontását, 's a’ fenn álló egyezmények megsértését ajánlják, mivel a’ német szövetség meg nem engedheti egy státus­nak fülre való elszakadását. Luxenburg mint mon­dottuk soha Belgiumhoz nem tartozott, ’s ha haj­landók is a’ nagy hatalmak Belgium kivonatainak engedni, ezt csak ugyan a’ német szövetség rová­sára nem tehetik. Reménylyi­k azért, hogy a’ ka­mara nagy része oda hajland, mit igazság, és jo­­zan ész parancsol. — sek. Angliában szüntelen folynak a’ radicalgyülé- New-Castleban karácson napján 80 ezer em­ber gyűlt össze, mikor is a’ „Hiberniai társulat“ zászlójáról az O’Connell nevét letörlé. O Connor Stephens, és mások beszédeket tartanak általán­os szavazás jog, ‘a más radical kivánatok ügyében. Ezen utolsónak azonban rosszul üte ki dolga, mert ölet Ashton-under Line mellett az országúton Dec. 27-én elfogadván, kemény őrizet alatt Manchesterbe kü­ldeté. A’mált napokban egy iromány jelent meg Londonban e’czim alatt: „Egy népbarát nyilvános irata a’ királynéhoz“ szerzőjének Brougham Lor­dot hireszti a’közvélemény. Az angol constitutio

Next